Az Ítélet Napjába vetett hit (Az iszlám alapelvei 24. rész)

Az iszlám ötödik hittétele az Ítélet Napjába vetett hit.

Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt tanította, hogy higgyünk a halál utáni feltámadásban és az Utolsó Ítélet Napjában. A legfontosabb alapelvek ebben a témában a következők: Ez a világ és minden benne lévő dolog élete egy bizonyos napon véget fog érni. Minden el fog pusztulni. Ezt a napot „jaum al-quia’ma”-nak, az Ítélet Napjának hívják. Minden ember a kezdetektől fogva, aki a földön élt, akkor újra életre kel és megjelenik Isten színe előtt, Aki törvényt fog ülni. Ezt hasrnak nevezik: a holtak összegyűjtésének.
Minden férfiról és nőről készült feljegyzés – minden tettük részletes leírása – Isten kezébe kerül végső elbírálásra. Isten véglegesen ítélni fog minden ember jutalmazása vagy büntetése felől. Mindenkinek megmérettetik minden jó és rossz tette. Az, akinek a jó cselekedetei kerülnek túlsúlyba, csodálatos jutalomban részesül; azonban az, akinél a rossz tettek nyomnak többet a mérlegen, büntetést kap.
A jutalom és a büntetés bölcsen és igazságosan kerül kiosztásra. Azok, akik eredményesen jutnak ki az ítélethozatalról, a Paradicsomba kerülnek és az örök boldog lét kapui nyílnak meg számukra.
Azok, akik elítéltetnek és büntetést kapnak, a Pokolba jutnak, a szenvedések és a tűz helyére.
Ezek a halál utáni életbe vetett hit legfontosabb alkotórészei.