Az Allahhoz vezető út az Ő jelei

lailaha-illAllah1Bizony az úton nyomok vannak, melyek Allahhoz vezetnek. Ezek Allah jelei. Ez az egyetlen út, és ezen út követésének az ész, az eszme és a tudomány az eszköze. A Korán felhívja a figyelmet az észre, a gondolatra, a tudományra és a jelekre, hiszen azok Allah megismerésének alapfeltételei.

„Mondd (Ó Mohamed): Láttátok-e azokat, mikhez Allah helyett fohászkodtak? Mutassátok meg nekem, hogy mit teremtettek ők a földből! Vagy talán valami részük van az egekben? Hozzátok nekem írást, ami korábbi lenne, mint ez (Korán), vagy a tudásnak bármi nyomát, ha igazak vagytok.” (Korán idézet)

Van-e tehát atomnyi tudás, mely arról tanúskodik, hogy valaki más a teremtő Allahon kívül? Ha az emberek visszautasítják Urukat, akkor az nem a tudásukra bizonyíték, hanem a tudatlanságukra.: „S az emberek között akad olyan, aki tudatlanságában, útmutatás és fényességes írás nélkül vitába száll Allah felől.” (Korán idézet)
De ez nem abszolút, ismerettől megfosztott (puszta) tudatlanság, hanem specifikus tudatlanság, amint azt a Dicsőséges Allah a Koránban említi:
„Ők csak azt tudják, ami az evilági életből kívülről látható. A túlvilágra azonban ügyet sem vetnek.” „Fordulj hát el (Mohamed) attól, aki hátat fordít az intésünknek és csupán az evilági életet akarja! Ennyit tesz az Ő tudásuk. A te Urad a legjobb ismerője annak, aki eltévelygett az útról és annak, aki az Igaz útra talált.”


A Koránban figyelemre méltó jelenség a sokszori említés a tudásról, a gondolkodásról, az észről:
„Bizony! Ebben jelek vannak egy olyan nép számára, amely használja az eszét.”
„Bizony! Jel van ebben azok számára, akik elgondolkodnak.”
„És jelei közé tartozik az egek és a föld megteremtése. S a nyelvek és a színek változatossága. Bizony jelek vannak ebben a teremtményeknek.”
„De mondd (Mohamed): tekintsétek meg azt, ami az egekben és a földön van! Sem a jelek, sem az intések nem segítenek egy olyan népnek, mely nem hisz.”

Így Allah azt követeli a muszlimtól, hogy gondolkodjon, és kötelezővé teszi számára a tanulást. Így a tudomány és a gondolkodás része a muszlim személyiségének. Az Iszlám tehát megköveteli a tudást, mivel a tudomány segítségével erösödik a hitük, jönnek rá arra, hogy az Iszlám igaz és helyes: „Azok, akiknek tudás adatott, látják, hogy ami leküldetett hozzád az Uradtól, az az Igazság, és annak útjára vezérel, Aki Hatalmas és a Magasztalásra méltó.”

A jelek nem olyan kevesek, és nem olyan homályosak, hogy sok embert a hitetlenséghez vezessenek, hanem olyan nagyszámúak és olyannyira világosak, hogy nem rejtőznek el. A titok tehát magában az emberben van a jelektől való elfordulásában, az igazság felismerésében való szerénytelenségben, a valósággal való meg nem ismerkedésében, a Fitrától (az emberrel veleszületett jó tulajdonságok) és az emberi erkölcstől való elsiklásában, hogy így a szív vak és bezárt állapotba került. A Korán beszél nekünk ilyen emberekről:
„És ha kaput nyithatnánk nekik az égbe és ha naphosszat felhághatnának azon keresztül azt mondanák: elkápráztatták a mi szemünket, vagy inkább olyan emberek vagyunk, akikkel varázslat történt.”
„Ha azonban (csodás) jelet látnak, elfordulnak, és azt mondják: Folyamatos varázslat!”
„S hány jel van az egekben és a földön, mi mellett elfordított tekintettel haladnak el.”
De most mielőtt áttekintjük Allah jeleit, tegyük fel azt a kérdést magunknak: vajon Allahnak szüksége van-e arra, hogy higgyünk benne, vagy nekünk van szükségünk az Allahban való hitre, önmagunkért?

Ahhoz, hogy lássuk Allah jeleit szabadítsuk meg magunkat:

A nagyképűségtől:
M
ert Allah a szerénytelen szívnek nem mutatja meg a jeleit: „El fogom fordítani a jeleimtől azokat, akik jogtalanul fennhéjáznak a földön. És ha meglátnak minden jelet nem hisznek benne. Ha meglátják a helyes utat, akkor nem választják azt útnak a maguk számára. Ám ha meglátják a tévelygés útját, akkor azt útnak választják maguknak. Ez azért van így, mert hazugságnak tartják a mi jeleinket és ügyet sem vetnek rájuk. ”

A hazugságtól és az igazságtalanságtól:
„S Allah nem vezeti az igaz útra az igazságtalanul bánó népet”
„Allah nem vezérli az igaz útra azt, aki hazug és megátalkodik hitetlenségében”

A hanyagságtól:
„Bizony jel van ebben azok számára, akik gondolkodnak.”

„Közel van immár az emberekhez a leszámolás, ám ők ügyet sem vetnek rá, elfordulnak. Ha új emlékeztető intés jön hozzájuk Uruktól, csak úgy hallgatják meg, hogy, játszanak közben csúfondáros szívvel.”

Az igazság elfogadásában való ingadozástól:
Ám Allah jelei olyan világosak, hogy elárasztják a szíved minden oldalát, de csak miután előkészíted őt arra, hogy nekilásson és befogadja azt. A sűrű köd eltakarja a napsugarakat, a sérülés a szemen akadályozza a látást. Így van a szívvel is. A titok tehát mindig magában az emberben van: „És miután elfordultak az igazságtól, Allah elfordította a szívüket.”

Allah jeleit három dologban látjuk:
A világegyetemben,
A Koránban,
A csodákban.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink