A középkori muszlim asztronómusok pontos számításai alapján, és találmányaik segítségével az utazók a csillagok helyzete alapján tájékozódtak éjszaka, és képesek voltak meghatározni Mekka irányát is. Az iszlám böjthónap, a Ramadán kezdetének és végének meghatározása is csillagászati megfigyeléseken alapul. Mi muszlimok hisszük, hogy a rejtett dolgokat, mint például a jövőt egyedül Isten ismeri, és elutasítjuk azt, hogy a csillagok helyzetéből, vagy a horoszkóppal meg lehetne határozni a jövőt.Az iszlám szerint, aki megkérdez egy csillagjóst, vagy horoszkópot olvas, annak Isten negyven napig nem fogadja el az imádkozását,
aki pedig hisz benne, az egyenesen a Koránt tagadja, amelyben Isten így szólt:
„Allah nem avat be titeket a rejtettbe (rejtett dolgokba) ám Allah azt választ ki a küldöttei közül, akit akar” (Korán 3: 179)
Az iszlám tehát elismeri a csillagászatot, azonban kategorikusan tiltja az asztrológiát, amelynek művelői a csillagok állásából próbálnak következtetni a jövő történéseire.
Forrás: www.mohamed.hu