Rágalmazás, pletyka

A nyelvnek vannak olyan bűnei amik veszélybe sodorhatják hitünket. Kétségbevonhatatlanul a szerveink közül a legtöbb bűnt elkövető a nyelv.

Tulajdonképpen a hallgatás is istenszolgálat. A nagy bűnök közül az egyik a rágalmazás, pletyka.

"A szavad tőled függ, amíg ki nem ejted, de ha egyszer kiejtetted, te függsz a szavadtól" ( Hz Ali - Allah elégedjen meg vele)

A Próféta (béke legyen Vele) mondta:„Aki hisz Allahban és az Utolsó Napban, bánjon jól a szomszédjával! Aki hisz Allahban és az Utolsó Napban, becsülje meg vendégét! Aki hisz Allahban és az Utolsó Napban, jót mondjon, vagy hallgasson!”. (al-Bukhári és Muszlim)

A Próféta (béke legyen Vele) megfenyegette Muád ibn Dzsebelt, amiért sértően beszélt, és azt mondta, miközben megfogta Muád nyelvét: „Tartsd vissza ezt!”. Erre azt kérdezte Muád: Ó Allah Prófétája, vajon számon leszünk kérve azért, amit mondunk? A Próféta azt mondta: „Hova gondolsz? Vajon mi másért esnek az emberek arccal a Tűzbe, mint nyelvük „termése” miatt?” (at-Tirmidhí)

Mi az a rágalmazás?

Egy testvérünk háta mögött azért ,hogy rossz hírét keltsük kibeszélni a vélt vagy valós hibáit ,vétkei, ránk bízott titkait. A rágalmazás haram (tiltott dolog). Bármilyen módon történik is, nem csak szóban, az rágalmazásnak számít.

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „Rágalom az, amit nem szeretnél testvéred szemébe mondani” (Ibn Asakir)

A rágalmazás, pletykálódás komoly bűn voltát bizonyítja, hogy mennyi Korán ája illetve Prófétai hagyomány szól e témáról.

Ti hívők! Kerüljetek sok feltételezést! Néhány feltélelezés bűn! És ne kémkedjetek és ne feketítsétek be egymást a másik háta mögött! Vajon bárki is közöttetek meg szeretné-e enni holt fivére húsát?! Az bizony ellenetekre lenne! Óvakodjatok Allahtól! Bizony, Ő Gyóntató és Könyörületes. (Hudzsurat :12)

Jaj minden rágalmazónak, sugdolózónak (104:1)

"Ti hívők! Ne gúnyolódjon az egyik [férfi]nép a másikon! Lehet, hogy ezek jobbak, mint ők. És a nők se gúnyolódjanak más nőkön! Lehet, hogy ezek jobbak, mint ők. És ne rágalmazzátok egymást és ne illessétek egymást csúfnevekkel! Kárhozatos a gonoszság neve a [hit]é után! Akik nem fordulnak bűnbánóan Allahhoz, azok a vétkesek." (Kegyes Korán 49:11)

Egy hadísz ezt írja erről Abu Davud hagyományozása szerint:

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „Amikor a Miradzson voltam embereket láttam, akik réz körmükkel karmolták arcukat és mellüket. Megkérdeztem Gábrielt (Béke legyen Vele) ,hogy kik ezek. Azt felelte, rágalmazóként más emberek húsát evő, a személyiségüket kigúnyoló emberek”

Egy másik elbeszélés szerint a Próféta (Béke legyen Vele) ezt mesélte:

„Amikor Miradzson voltam bűzös tetemeket evő embereket láttam. Megkérdeztem kik azok. Azt a választ kaptam, hogy ők rágalmazóként a testvéreik húsát evők” ( I. Ahmed)

Illetve : „Amikor a Miradzson voltam embereket láttam, akiket a mellüknél fogva felakasztva kínoztak. Azt mondták, ezek azok, akik a szemük jelzéseivel másokat gúnyoltak és rágalmaztak.”

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „ Ha valakinek a javai kevesek, a gyermeke sok, az imáját megtartja és nem rágalmazza muszlim testvéreit , a Feltámadás Napján mellettem lesz”  Hatib

„ Amikor egy ember a Prófétának (béke legyen Vele) arról beszélt, hogy valaki nagyon alacsony termetű ő azt mondta : Ha a szavaidat a tengerbe dobnánk az megbüdösödne” Tirmizi

Egy másik elbeszélés szerint:

Egyszer egy alacsony termetű asszony elment a Prófétához (béke legyen Vele) valamiért. Miután elment Hz Ayse (Allah elégedjen meg vele) megjegyezte: „Milyen alacsony ez a nő!”

Erre a Próféta azt mondta: Tartsátok magatokat távol a pletykától, mert annak három veszélye van.

A pletykás imája nem fogadtatik el.

A jótettei sem fogadtatnak el.

A bűne folyamatosan gyarapszik.

Ka’bu’l Ahbar (Allah elégedjen meg vele). elbeszélése szerint a zsidókat egyszer hatalmas aszály sújtotta. Mózes (béke legyen Vele) sokszor fohászkodott az esőt kérő fohásszal de mégsem esett.

A Mindenható Allah ekkor azt mondta Mózesnek (béke legyen Vele) „Amíg pletykálkodó van közöttetek addig nem fogadom el a fohászaitokat.

Mózes(béke legyen Vele) erre azt mondta „ Ó Uram , mondd meg ki az és elküldöm közülünk”

Erre a Mindenható Allah így felelt: „Ej Mózes, Én neked megtiltom a pletykálkodást, erre Én tegyem azt?”

Ezután mindannyian megbánták a bűneiket, majd elkezdett esni az eső.

A rágalmazás fajtái.

Nyilvánvaló egyszerű rágalmazás ( kibeszélés):A Próféta (béke legyen Vele) így fogalmazta meg a rágalmazást: „ Ha valamelyikőtök a testvéréről  elmond valamit, ami annak nem tetszene” (Ebu Davud, Edeb 40)

„ Ha olyan dolgot mondotok testvéretekről a háta mögött amit a szemébe nem mondanátok az rágalmazás”( Camiussağir).

Ha valakiről elmondanak egy valós dolgot amit a jelenlétében nem mondanának az ez a fajta rágalom.

Alaptalan rágalom: A Próféta (béke legyen Vele) így folytatta: „ Ha amit elmondtál valós, akkor pletykás vagy, ha valótlan akkor rágalmazó. (Ebu Davud, Edeb 40 )

Titkos rágalom: Csak feltételezésen alapul. Hz. Ghazali ezt szívbéli rágalomnak nevezi. Az ember akár még azt is elutasítja,hogy magának bevallja a rágalmat., tulajdonképpen nem látott ,nem hallott semmit, csak rossz sejtései vannak valakiről.

Egy hadisz bizonyítja ennek legnagyobb veszélyét. A Próféta (béke legyen Vele) szerint:

„ Ha valaki a testvérét egy bűnnel vádolja , az még halála előtt elköveti azt a bűnt”

Kétszínű rágalom: talán a legszégyenletesebb fajta. A rágalmazó így beszél „ Allah bocsásson meg neki, ő is néha hibázik, ahogy mi is. Inshallah megjavul.”  Mintha jót akarna ,de a cél a bűn felemlegetése. Az ugyancsak kétszínű hallgató erre azt mondja „ Ne foglalkozz vele, rágalmazásnak tűnhet” de valójában nem megakadályozni akarja, hanem tetszését leli a témában.

Pletykaként terjedő rágalom: Az emberek közti kapcsolat megrontására irányulhat. A Próféta (béke legyen Vele)azt mondta erről: „ A pletykát terjesztő nem juthat a Paradicsomba

A Korán pedig így ír erről:

Ti hívők! Ha egy gonosz ember jön hozzátok valami híreszteléssel, akkor tudjatok különbséget tenni, nehogy tudatlanul sújtsatok le emberekre és megbánjátok azt, amit cselekedtetek!( Hudzsurat :6)

Hasani Basri mondása szerint : „Aki más szavait elmondja neked, az a tieidet is elmondja másoknak.

Természetesen jogunk van elmondani másoktól halottakat amennyiben az nem titok,nem magánügy, nincs ellene annak akitől hallottuk, hasznára van másoknak és tisztelettel tesszük.

Csoportos rágalmazás: ha az eddig leírt típusok nem egy személy, hanem egy csoport ellen irányulnak. Ebben az esetben ahhoz hogy megbocsájtást nyerjen a rágalmazó az egész csoportnak egyenként meg kell bocsátania neki.

Megosztott rágalom: Nem csak az számít rágalmazónak aki azt elköveti , hanem az is aki tetszéssel hallgatja.

Hadiszok szerint : „ A rágalmazót hallgató ember is osztozik a bűnben” (Tirmizi)

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „ Ha valaki mellett egy testvérét rágalmazzák , és az az ember tehetné de nem segít a rágalmazotton a Mindenható Allah azt az evilágon és a túlvilágon is megszégyeníti” ibn Ebiddünya

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „ Ha egy csoportban azt látod,hogy valakit rágalmaznak, légy segítségére annak az embernek. A csoportot  próbáld megakadályozni a folytatásában , és távozz közülük” ( Ibni Ebiddünya)

Miként lehet megmenekülni a rágalmazástól bűnétől?

Ismerni kell a károkat amiket okozhat.

1. Tudjuk , hogy a rágalmazás a jótetteinket semmivé teheti.

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „ A Feltámadás Napján egy ember belenéz a könyvébe melyben a jótettei vannak feljegyezve , és azt mondja: „ A világban én ezt és ezt a jótettet cselekedtem ,miért nincs beírva ide?” „Azok ki lettek törölve és a rágalmazottaidéba íródtak „ lesz a válasz.

A Próféta (béke legyen Vele) szerint:” A tűz nem gyújtja lángra olyan gyorsan a száraz tüzifát, mint amilyen gyorsan a rágalmazás eltörli jótetteinket”

Az elbeszélések szerint egy nap egy ember elment Imam Safiihoz és elmondta neki, hogy valaki a rossz hírüket kelti. Ő pedig ezt mondta:

„ Ha jogom lenne a Mindenható Allah kegyelmét kérnem valakire , először azokra kérném akik kibeszélnek a hátam mögött , mivel ők segítenek nekünk hatalmas helyre jutni. Az ő jutalmaikat kapjuk meg.”

Ibn Mübarek egyszer ezt mondta:

„Ha valaha is pletykálnék, azt a szüleimről tenném , mert ők a legérdemesebbek a jutalmaim elvételére.”

2. Az evilágon is egy szégyenfolt a homlokunkon, hisz az ember pletykásnak lesz kikiálltva egész életére..

3. Ha valakire haragszunk és ezért hogy befeketítsük,bosszúból rossz hírét keltjük, annak az embernek nem ártunk. Ellenkezőleg , saját magunknak teszünk vele rosszat és neki jót ,mert az ő büneiből elvétetnek  és a helyére a mi jócselekedeteink adatnak.

4. A rágalmazó elismerést akar, azt akarja hogy róla beszéljenek. Önmaga dícséréséhez választja ezt a közvetett utat. Pl ha azt mondja „xy nagyon lusta” az azt jelenti „én bezzeg szorgalmas vagyok”. Ha esze van annak aki ezt hallja ,az semmire sem tartja az önmagát így fényezőt.

5. Az az ember aki mások hibáit lesi, hogy rossz hírüket kelthesse , a saját hibáit nem látja.Aki inkább a saját hibáival foglalkozik, az nem ér rá másokét lesni.

„Olyasmivel foglalkozz, ami fontos számodra, és ami megváltoztat. Ami fontos számodra, az a felkészülés arra, ami a halál után vár. Fontos számodra a küzdelem az alsóbb éneddel. Fontos számodra az, hogy a saját hibáidat kijavítsd, de az nem, hogy mások hibáit keresd" Abdulkadir Geilani

Abu Hureyra (Allah elégedjen meg vele) mondása szerint:

„Az  ember a testvére szemében meglátja a csipát , de a saját szeme csipáját, piszkát nem látja. Ezért van ,hogy amikor látjuk más hibáját a saját hibáinkkal kell foglalkoznunk.”

6. A féltékeny ember hajlamos rosszat mondani arról aki többre vitte „ Annyi pénze van és nem tudja mit kezdjen vele, zsugori ember” „ Azt hiszi ő már valaki, csak azért mert vezető lett”... Ezzel viszont a másik embernek se lesz kevesebb a pénze vagy alacsonyabb a posztja , se a féltékeny emberé nem lesz több. Viszont a féltékenység tüzében ég el, és a jótetteit  a rágalmazás bűne miatt arra az emberre hagyja akit irigyelt.

Szükségesetben megengedett kibeszélés, ha:

- Egy jogtalanság , kiúttalanság panasza miatt a megfelelő hatóságnak teszik.

- Törvénytelenség megakadályozására

- Tanúskodásnál.

- A vallásba újításokat hozó egyén esetében, a muszlimokat annak kárának megóvása miatt.

- Ha azért, hogy a vallás előírásait tanuljuk, megkérdezzük valaki tetteiről hogy az bűn e vagy megengedett az nem számít rágalmazásnak, amennyiben az illető nevét nem említjük.

- Ugyancsak nem számít rágalmazásnak ha pl. egy üzleti tárgyaláson felhívjuk valaki figyelmét hogy ne vegyem meg valaki áruját ,mert valami hibája van ,vagy a házasodni szándékozót figyelmeztetjük a választott hibájára.

Egy hadisz szerint : „ Ne vonakodjatok felhívni a figyelmet az embereket rossz útra vezetőre, hogy a nép megmeneküljön a kárától”

A Próféta (béke legyen Vele) szerint: „Három féle ember van akinek kibeszélése nem bűn: aki nyíltan bűnözik és nem szégyelli azt, a kegyetlenkedő vezető és vallásba újításokat hozó.” (Camiu’s-Sağîr, hadis no: 8489)

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: A szégyenérzetét levető ember háta mögött beszélni nem rágalmazás”( Câmiu’s-sağîr, Hadis No: 3516.)

A Próféta (béke legyen Vele) mondta:A nyíltan bűnöket elkövető emberről beszélni nem rágalmazás” Müslim, Zühd 52.

A rágalmazás súlyossága

Egy hadisz szerint A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „ A rágalmazástól tartsátok távol magatokat, mert az rosszabb,mint a paráznaság. A paráznaságot elkövető ha megbánja a bűnét és még egyszer nem követi el, a Mindenható Allah megbocsájt neki. A rágalmazó viszont, amíg a rágalmazott nem bocsájt meg neki, nem nyerheti el a megbocsájtást. ( Ibn Ebid-Dünya, Taberani, Beyheki, Tegib ve Terhib , I. Sarani, I, Gazali)

„A fitna rosszabb , mint az ölés” (Bakara:191)

A fitna szónak sok jelentése van ,jelent széthúzás okozását a muszlimok között, viszályok , ellenségeskedés keltését. A fitna rengeteg bűn okozója lehet, sok muszlim vére hullott és hullhat miatta. A rágalmazás , pletykálás pedig a fitna oka lehet.

A Próféta (béke legyen Vele) mondta:Négy ember által elszenvedett súlyos büntetését látva a Pokol lakói is rosszul lesznek. Az első egy tűzkoporsóban ég, a második a beleit a földön húzza, a harmadik vért és gennyet hány , a negyedik a saját húsát eszi. Az első adósként halt meg , a második nem óvta magát a vizelettel való beszennyeződéstől, a harmadik obszcénul beszélt, a negyedik pletykált és rágalmazott.(Taberani)

A rágalmazás jóvátétele

Megbánás nélkül nem tehető jóvá. Például azt mondva, hogy ez nem is rágalmazás volt, csak az igazat mondtam. Sőt nagyon veszélyes ilyen módon a haram dolgot megengedetté tenni.

Akkor sem bocsájtatik meg ha a megbánást nem hallja a rágalmazott.

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „Amíg a rágalmazott a rágalmazónak meg nem bocsájt , az nem nyerheti el Mindenható Allah bocsánatát sem”

Ha ezt nem tudja a rágalmazott vagy nem áll módjában tőle bocsánatot kérni ,akkor megbánással kell fohászkodni „Ó Uram bocsáss meg nekem és annak is akit rágalmaztam”

Ezt az alábbi hadiszok támasztják alá:

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „ Fohászkodjatok a rágalmazás jóvátételéért, a rágalmazott megbocsájtásáért” ( Ibn Lal)

A Próféta (béke legyen Vele) mondta: „ Ha a rágalmazó a rágalmazottra Allah bocsánatát kérné a rágalmazás bűne megbocsájttatik” (Hatib)

Ha társaságunkban valakit rágalmaznak , valakiről pletykálnak  próbáljuk meg szóval figyelmeztetni a rágalmazót, megakadályozni, ha ezt nem tehetjük vagy nem hallgat rá, igyekezzünk a témát megváltoztatni , vagy távozzunk onnan. Ha semmi más lehetőségünk nincs akkor legalább a szívünkkel ne fogadjuk el a hallottakat és azzal próbáljuk változtatni rajta.

Mit tegyen a rágalmazott?

Előbb utóbb mindenkinek a fülébe visszajut a róla terjesztett pletyka, rágalom.

Ha ebben az esetben a rágalmazót átkozzuk, becsméreljük, bosszút állunk rajta akkor a rágalmazás miatt nyert fizetségünket már ezen a világon eljátszuk.

Ha viszont azon igyekszünk, hogy a rágalmazót megmentsük ettől a bűnétől , nagy jutalmat kapunk érte.

Hasan Basri egyszer egy őt rágalmazó embernek egy tál datolyát küldött ezzel a levéllel: „Hallottam, hogy te nekem ajándékoztad a jótetteidet. Én is viszonozni akartam ezt a szívességedet. Ne haragudj,én teljesen nem tudtam viszonozni”

(Hatice)

(Hatice előadása a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány szemináriumán hangzott el)