Olvasói levél a hitehagyásról

olvasói levélNemrégiben érkezett hozzánk egy érdekes kérdés egy kedves új muszlim testvérünktől. Kérdését és a rá adott válaszunkat szeretnénk megosztani Veletek.

A kérdés:
"Nem tudom h hallottál-e erről a filmről:BEHIND THE SUN
Egy muszlim család egyik fia aki Amerikában tanul felvette a keresztény vallást, és mikor hazalátogatott és megtalálták nála a bibliát kitagadta az egész családja és még üldözték is..
Tudnál nekem erre valami magyarázatot adni???létezik ilyen? vagy ez is egyike a vallás befeketítésére?? Mert én azt tudom h az iszlám vallásban nincs erőszak....."




válaszunk:

Wa leykum asszelam wa rahmatullah wa barakatuh kedves Testvérem,

Sajnos nem hallottam az említett filmről.
A kérdésedre válaszolva...
A  válasz nem annyira egyszerű fekete-fehér, mint ahogy a kérdésedből következne. Egyrészt ott vannak maguk az emberek. Nálunk itt Magyarországon sajnos nagyon sok olyan magyar muszlimról tudunk, akik miután felvették az iszlám vallást a családjuk gyakorlatilag kitagadta őket, s minden igyekezetükkel próbálták ellehetetleníteni őket. Általában sajnos rengeteg családi konfliktus van abból, ha valaki egy keresztény környezetben muszlimként szeretne élni. A muszlim többségű országokban azonban egyáltalán nem mondható tipikusnak, hogy az emberek kilépnének az iszlámból (legfeljebb elhagyják a vallás gyakorlását), mivel még a tanulatlan emberek is tudják, hogy mit tanít az iszlám Jézusról (béke legyen vele) és Mohamed Prófétáról (béke legyen vele), illetve az egyistenhitről. Ennek értelmében a muszlimokra nem jellemző, hogy megváltoztatnák vallásukat, s a biztosat a bizonytalanra cserélnék. Ezért, ha valaki mégis megtenné, akkor a muszlim többségű országokban az emberek elfordulnak az ilyen embertől, s úgy tekintenek rá, mint aki akarattal eldobta a Paradicsomba kerülés lehetőségét. Sajnos azonban előfordul, hogy az emberek a szép szó és tanítás helyett a durvasághoz fordulnak, de ezt embere, családja, adott esetben közössége, országja is válogatja.
Nálunk a közösség, ha előfordul, hogy egy muszlim testvérünk el akarja hagyni a vallást, és mondjuk nem imádkozik már, vagy (mondjuk beleszületett muszlimként) később élete során át akar térni a keresztény hitre, akkor a közösségből valaki, vagy muszlim ismerősei, barátai meglátogatják, és próbálnak beszélni vele, és segíteni neki visszatalálni az iszlámba. Ezt mindenképpen meg kell próbálnunk, ez kötelességünk. Ahogy a Korán is előírja, hívnunk kell testvéreinket a jóra. Ha azonban nem hallgat a hívásra, és továbbra sem kíván muszlimként élni, akkor - bár szomorúan - de elfogadjuk ezt a tényt.
A másik - ennél sokkal bonyolultabb dolog már az - hogy magában a Sariában (iszlám törvénykezés), lehetőség van arra, hogy azt az embert, aki kitér az iszlámból akár ki is lehessen végezni. Ezt a törvényt azonban csak iszlám országban (amely ma nem létezik, hiszen egyetlen ország törvénykezése sem épül 100%-ban az iszlámra), ahol az ország alkotmánya a Korán. A prófétai tanítás pontosan azt mondja: "aki a hitét elhagyja és a hívők közösségétől elválik" vagyis kilép az iszlámból és elhagyja a közösséget. Vagyis megtagadja az alkotmányt (iszlám), s az országot. Ez pedig a hazaárulás esete, amit minden ország (muszlim és nem-muszlim) jogrendje ismer. S az ilyen esetben az ilyen embert bíróság elé kell állítani, aki tetteit mérlegelve akár halálra is ítélheti. Azonban ennek különböző megkötései vannak. A saria e  törvénye akkor érvényesülhetne csak, ha maga a saria érvényre juthatna - tehát életünk minden területén a saria szabályai szerint élhetnénk. Azonban akkor is, egy ilyen szigorú ítéletnél elegendő ok kell. Halálos ítélet akkor születhetne, ha mondjuk az illető egy muszlimok lakta országban úgy tér keresztény hitre, hogy közben az iszlám ellenségévé válik. Tehát fenhangon nyilvánosság előtt gyalázza a muszlim hitet, az embereket el akarja téríteni az iszlámtól, a muszlim közösségnek kifejezetten kárt okoz. Ilyenkor tulajdonképpen az ítélet nem arról szól, hogy ő kereszténnyé vált, hanem arról, hogy a közösség ellenségévé, kárt okozójává vált. Ilyenkor pontosan olyan minőségben ítélik el, mint egy hazaárulót. Tehát az az ember, aki mondjuk egy muszlim területen kereszténnyé válik, de a hitét megtartja magának, nem törekszik arra, hogy a muszlim közösségnek bajt, kárt okozzon - nem jogosult arra, hogy halálal büntessék emiatt. A másik dolog az, hogy addig, amíg nem érvényesül teljes egészében a Saria, ami első körben abban nyilvánulna meg, hogy újra kalifátus lesz - tehát egy választott (és nem örökölhető pozícióval rendelkező) vezetője lesz - addig nem beszélhetünk valódi iszlám törvénykezésről. Mert a Saria nem csak kötelességek leírása, hanem az egyén jogainak biztosítása is. Addig amíg nincsenek meg azok a jogai az egyénnek, amit a Saria megad neki, addig a kötelességeit sem lehet olyan mértékben számon kérni tőle. Természetesen nekünk itt Magyarországon is igyekeznünk kell, hogy a Saria szerint éljünk.  Például a Saria szerint házasodunk, de az imánk, a böjtölésünk stb. is a Saria szerint történik. De pl. a házasság esetében  ennek a szabályai nem érvényesülhetnek igazán a valódi Saria szerint, mivel itt - mivel nincs mögötte meg a valódi saria - nem lehet számonkérni emberek előtt is, amit Isten számon kér majd tőlünk. Hiába van pl. leírva egy iszlám házassági szerződésben az, hogy mik a feleség elvárásai, mik a válás esetén a kívánalmai, ezt nem tudná érvényre juttatni a bíróság előtt is, ha a férje nem akarná betartani. A férj Isten előtt felelősséget  vállal, azonban nincs meg az a végrehajtó testület, ami az emberek előtt is kötelezhetné erre. Itt jelen esetben éppen fordított a helyzet, a Saria a jogakat biztosít, de ezek némely esetben nem tudnak érvényre jutni. Tehát így az élet e területén nem tud érvényre jutni a valódi Saria. Azonban nekünk törekednünk kell ezeknek a Saria által előírt dolgoknak, kötelességeknek, jogoknak a betartására és a Saria szerint házasodnunk, válnunk, végrendelkeznünk stb. Egy valós törvénykezés azonban - mint ahogy fentebb is írtam - jogokkal és kötelességekkel jár - megfelelő egyensúlyban. Amíg ez nincs egyensúlyban, addig maga a törvénykezés nem működőképes. Nem mondhatjuk azt, hogy a Saria valódi értelmében érvényre jut.
Sajnos a fenti dolgokat vannak olyan muszlim emberek (nem kis számban) akik nem veszik figyelembe, és csak azt tartják a szemük előtt, hogy a Saria mit tanít. Azt nem veszik figyelembe, hogy vajon maga a teljes Saria mennyire jut érvénybe életünkben. Ebből adódnak azok a visszásságok, amik megtörénnek a világban. Tehát magára a Sariára hívatkozva, de iszlám bírósági tárgyalás és ítélet nélkül pl. megölnek embereket azért, mert áttérnek a keresztény hitre. Azt azonban nem nézik, hogy az az ember, aki áttért, vajon miért tért át. Talán éppen azért, mert nem úgy ismerte meg az iszlámot, amilyen az valójában, hanem egy elferdített tükrön keresztül, amit egy olyan világ mutatott számára, ahol a saria elvei között csak a kötelességek de a jogok nem érvényesülhettek teljes egészében.

Nem tudom mennyire sikerült elmagyaráznom, ha valami nem világos, akkor kérlek írd meg.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink