Gazdasági élet a Korán alapján

Az iszlám magyarul békességet, tisztaságot, alávetést és engedelmességet jelent. Isten terve a Földön nem korlátozódik elvekre, istentiszteleti helyekre, meditációra, vagyis Isten létét nem elvonatkoztatva a mindennapi élettől kellene keresni és megérteni, hanem keresni kellene azokban a jelenségekben is, mint gazdaság, politika vagy államszervezés.

A Teremtés, a növény- és állatvilág, a természet törvényei és a tény, hogy az ember céllal teremtett lény, mind Isten Nagyságát és Kiválóságát dicsőítik.

Ahogy Isten meghatározta az élő szervezetek biológiai, fizikai és kémiai sajátosságait, törvényszerűségeit és idejüket, úgy az emberek gazdasági életben mutatott viselkedésére is elképzelt egy ideális formát.

Ezért foglalkozik  jelen írás az emberek javainak (tulajdon, pénz) elosztásával és cseréjével.

A Teremtőnek való alávetés vagy annak tagadása ott van azokban a helyzetekben, amit az emberek teremtenek a mindennapi élet során: a kereskedelemben, a politikában vagy a szociális életben. Mi sem egyértelműbb tehát, hogy Isten bölcsessége van jelen azokban az emberek, szervezetek, társadalmak közötti üzleti szerződésekben, ahol Isten törvényei be vannak tartva. Csakis jó, hasznos születik,és az igazságosság van jelen.

Az alábbiakban szeretném nagyvonalakban bemutatni, mit is jelent ez elviekben., a gazdasági életet illetően, és hogyan van jelen a Mában, az iszlám által dominált közösségekben.

Az Iszlám gazdasági rendszer célja a javak tiszta és profitorientált megszerzése, mások kihasználása nélkül, így az egész társadalom jól jár. Ez azt jelenti, hogy az Iszlámban a társadalom jóléte kap hangsúlyt az egyéni-individualista jogok felett. Atörvényeket Isten írja a Koránban, és a Próféták életével mutatja be azt a gyakorlatban.

Az, aki igazán meg akarja érteni Isten létét és mindenhatóságát, az láthatja, hogy az embernek minden eszköze megvan ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus életet éljen lelkileg; ami pozitívan hat ki a társadalomra is.

Gazdasági terminológiával élve a kapitalizmus és az iszlám egymással azért nem egyeztethető össze, mert a tőkefelhalmozás és egyre több profit megszerzése bármilyen áron, figyelmen kívül hagyva az élet minőséget és a növekvő szakadékot szegény és gazdag között, ellentmond Isten igazságával.

A legfontosabb megkülönböztetés a kamat kivetésének és elfogadásának határozott megtiltása.

Tulajdon (al-milk)

Mindenféle tulajdon, nyereség olyan befektetés, ami ki van téve mindenfajta üzleti rizikónak és a jövedelem megosztásnak.

Minden tulajdont Isten teremtett és Isten adta az embernek használatra, és hogy próbára tegye, ki hogyan munkálkodik az Ő útján. Beszerzésének és használatának törvényességét a Korán és a szunna tartalmazza.

Kamat (al-riba)

“Megfosztja Allah az áldásától a kamatot, ám felvirágoztatja az adakozást. Allah nem szereti a hitetleneket (hálátlanokat) és a bűnösöket.” Korán 2:276

A kamatot kivetőket Isten hálátlannak és hitetlennek tartja, akikben bűn lakozik. Valamint semmi esetre sem hívőbb az, aki kamatot vesz fel, hiszen a hívő kötelessége, hogy ne hagyja magát áldozattá válni. A“Yumhaqu Allah” az összes kamatból származó jövedelem és gazdagság eltörlését jelenti.

Mi a kamat? A kamat a hitel igénybevételéért fizetett díj, a hitelösszeg meghatározott százaléka, valamint a befektetett tőke után járó előre meghatározott kamatösszeg.A kamatláb a likviditásmeghatározott időtartamra való feladásának a jutalma, ahol a pénz követeléssé válik (J.M. Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete 1936).

Megjegyzendő azonban, hogy már az ókori filozófus Arisztotelész és középkori gondolkodó Aquinói Szent Tamás is vallották, hogy a kamatszedés etikátlan és erkölcstelen. Értelmezésük szerint a pénz önálló értékkel nem rendelkezik, ezért a belőle származó kamat természetellenes.

Milyen hatása van az iszlám szerint a kamat-elvű normának az emberek életére és a társadalom egészére?

1. A kamat a megélhetést törvénytelenné teszi, az istenszolgálatot érvénytelenné, és hagyja, hogy kapzsiság és keményszívűség uralkodjon el az emberek lelkében.

2. Kamat esetén nincsen szeretet, boldogság és biztonság, így sok gazdag ember nem részesül kellemes és békés szociális helyzetben gazdagságából. Ezzel szemben ott, ahol szabályokban van lefektetve az adakozás és “tiszta” kölcsön kötelezősége, ez számos előnyben részesíti a társadalom tagjait. A szegény nem kiábrándult és elégedetlen, és a gazdag szíve nincsen kitéve az kapzsiságot éltető érzéketlenségnek. Az ilyen társadalomban a szegény nem gondol lopásra és a gazdag nem aggódik azon, hogyan védje meg tulajdonát. Az ilyen társadalom viszonylagos egyensúlyba kerül kedvességgel, mély megértéssel a szenvedők felé, ami segítségnyújtásra való szándékkal párosul, biztonságot és kölcsönös megértést hoz.

3. „Akik kamatot habzsolnak, úgy támadnak fel majdan, mint az, akit a sátán földre sújtott az érintésével. Ez lesz a büntetésük azért, mert azt mondják: Az adásvétel ugyanolyan, mint a kamat. Allah azonban megengedte az adásvételt, és megtiltotta a kamatot…” Korán 2:275

A fentiek miatt óvja Isten az embereket a Koránban:

“Ó Ti hívők! Féljétek Allahot, és engedjétek el a fönnmaradt uzsoraköveteléseket, ha hívők vagytok.” Korán 2:278

Tehát aki hívőnek és hálásnak tartja magát, és nem akar hitetlen és hálátlan lenni, az távol áll a kamattól, és főképp az adósságon szerzett jövedelemtől és attól, hogy azzal a csalóka tudattal éljen, hogy a tulajdon hozzá tartozik, nem Istenhez.

Adósságon szerzett jövedelem tiltott az iszlám jog szerint. A tőke befektetője és a tőke használója között társas szerződésnek kell létrejönnie, ahol a felek partnerekké válnak, és egyaránt osztoznak a létrehozott jövedelmen, illetve a kockázatból származó veszteségen. Ilyen gondolatmenettel a kölcsönadás sem tekinthető legális profitszerzési eszköznek.

Ali ibn Abu Talib azt mondta: ”Isten a szegények megélhetését a gazdagok gazdagságába tette. Ha egy koldus éhezik, az azért van, mert a gazdag felhalmozta a gazdagságot és, Isten el fogja számoltatni őket.”