Jakab Györggyel, a Magyar Iszlám Közösség imámjával és Hegedűs Ramónnal (Abdulrahman), a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány férfi szekciója emírjével beszélgettünk.

A pénteki dzsuma után ültünk le egy testvéri beszélgetésre Jákob (Jakab György) és Abdulrahman (Hegedűs Ramón) testvéreinkkel.

Első kérdésünk az volt, hogy hogy jött létre az együttműködés a Magyar Iszlám Közösség és a Hanif Alapítvány között?


A. – Tavaly ősszel Bolek Zoltán a Magyar Iszlám Közösség vezetője Zala megyében kapott állást, és mielőtt leköltözött volna, akkoriban már nem működött mindig a mecset, nem tartottak benne Istentiszteleteket. Zoltán ezért felkért minket, hogy a pénteki imát tartsuk meg.
J. – Akkoriban én is vidéken dolgoztam, és nem mindig értem fel khutbára. Ezért megkérdeztem B. Zolit, hogy nem lehetne-e később kezdeni a khutbákat, hogy időben fel tudjak érni. Most is fél kettőkor kezdődik a khutba, nem egykor, mint más helyeken. Emiatt az időszak miatt maradt ez a „hagyomány”, hogy nálunk most is ilyenkor kezdődik a pénteki Istentisztelet.
2007 júliusában elkezdtem dolgozni a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesületnél (MIKE), melyet 2006-ban török és magyar muszlimok hoztak létre, s mely Süleyman Hilmi Tunahan, török vallástudós nyomdokában jár. Most a Magyar Iszlám Közösségnél dolgozom hivatalosan is, mint imám, mint egyházi személy. Mikor elkezdtem a MIKÉ-nél dolgozni, akkor egy pár hónapig még hagyták, hogy én vezessem a pénteki imákat a MIK-ben, majd azt mondták, hogy amikor kezdődik Ramadán hónap, akkor ott kell lenni az ő pénteki imájukon, és akkor kértem meg Abdulrahmant, hogy vegye át tőlem a stafétát.

J.:Ugyan azok az emberek járnak ide is, és járnak a Király utcába is. Egyrészt van egy egyház, másrészt pedig van egy alapítvány. Ahol előnyösebb és jobb az hogy egyház lépjen fel, ott az egyház szerepel, ahol előnyösebb és jobb hogy alapítvány, ott az alapítvány szerepel.

A.: Ez egy közösségi felelősség is. Egy mecset nem állhat csak üresen. Itt hitéletnek kell lennie, fel kell futtatni, be kell indítani. Mi sem vagyunk ennek ellenére.

J.: ElhamdulilLah sikerült itt a mecsetet részben rendbe hozni. Az első festés tavasszal történt meg, állami pályázati forrásból. Külföldi támogatók segítségével most folyik a külső homlokzat felújítása, ami insa Allah egy-két napon belül szintén kész lesz. Azonban a távlati cél az, hogy a városnak egy másik részén, ott ahol sűrűbben laknak és dolgoznak muszlimok, szeretnénk majd egy komolyabb iszlám központot létrehozni. Akár úgy, hogy ezt a helyet eladjuk, és ennek az árából, plusz a támogatók segítségéből és állami források együtteséből fedezzük a költségeket. Mindenképpen hátránya ennek a helynek az, hogy a városközponttól messze van, illetve azoktól a pontoktól, ahol a muszlimok laknak, dolgoznak is, messze van. Előnye a többi mecsetnek, hogy ilyen szempontból azok jól frekventált helyen vannak. Ez történelmileg így alakult, hogy az önkormányzat ezt a helyiséget adta valamikor, amit aztán az Iszlám Közösség megvásárolt.

A. Igazából ennek az a jelentősége, amiért ti is az iszlam.com oldalt megnyitottátok, hogy nekünk magyar muszlimoknak kell megszerveznünk, magunknak és ne az araboktól, törököktől várjuk el, hogy megcsinálják helyettünk ezeket a dolgokat. Nekünk kell. Ez egy olyan hely, ahol mi szabadon tevékenykedhetünk, és azt csináljuk, amit mi jónak látunk. Nincs előírva sem Szaud Arábiából, sem Pakisztánból, sem Törökországból, hogy ezt és ezt kell csinálnunk. Azok az eszmék, amiket ők hoznak ide, úgy tapasztaljuk, hogy nem mindig felelnek meg a magyar muszlimoknak , a magyar valóságra ezt nem lehet mindig átültetni. Ezt nekünk, magunknak kell megteremtetni, Allah segítségével insa Allah. Másképpen nem megy.

Hegedűs Ramón (Abdulrahman) testvérünk ezután a mecset egy távolabbi részébe Koránt tanítani indult egy magyar muszlima részére, így a beszélgetést kettesben Jákob testvérünkkel folytattuk.

Hallottunk, Jákob hogy imámképzőbe jártál. Mondanál erről néhány szót?


J. 2005-től kezdve, a Hanif Alapítvány csapatával minden nyáron ugyanahhoz a török közösséghez, az Osman Nuri Topbas fémjelezte Aziz Mahmut Hüdayi Alapítványhoz szoktunk kijárni Isztambulba, amelyik az egyik legjelentősebb alapítvány a városban és az egyik legnagyobb iszlám kutató- és képző központot működteti a város ázsiai oldalán. A legkülönbözőbb képzéseket nyújtják, akár egy ötéves egyetemi képzést is lehet folytatni, de mindenkinek személyre szabottan is tudnak programokat csinálni. Én egy hasonlón voltam. Miután ők támogatják az én munkámat itt, anyagi értelemben, kérték azt, hogy ha már elkezdek dolgozni itt imámként, és minden ezzel kapcsolatos munkát, mint a tanítást, a muszlimok látogatását (de akár mecsettakarítást is), akkor végezzek el egy három hónapos – mondjuk azt – gyorstalpaló továbbképzést. A három hónapból sajnos csak másfél hónap lett, mert ott is nyári szabadságra mennek a tanárok, készülnek Ramadánra, nekik is sok mindent kell tenni stb. úgyhogy ebből a három hónapból a fele lett. Ott gyakorlatilag az iszlámnak minden alaptudományát tanították nekem, azaz vallás elméletet, gyakorlatot, vallásbölcseletet, iszlám civilizációt, történelmet, hadísz-tudományt. Az egyik tanárunk a képzés első felében egy idősebb vallástudós volt, a legnagyobb Isztambuli kerületnek volt a muftija mielőtt nyugdíjba ment, de voltak fiatal, friss doktori diplomások is.

Terveztek új kiadványokat, amit közösen fogtok kiadni, vagy ezt az alapítvány fogja csinálni, ti pedig inkább a mecset fenntartásával foglalkoztok?


J. A Magyar Iszlám Közösségnek is vannak saját könyvei, és hivatalosan van a Magyar Iszlám Közösségnek egy nyomdája is, azaz van egy nyomda, ami a Magyar Iszlám Közösség nevét használja, s ami kölcsönösen hasznos mind nekik, mind nekünk, nekik az adózás miatt, mi pedig olcsóbban tudunk könyveket nyomtatni. Szeretnénk a már meglévő Mihálffy féle fordítást javított kiadásban kiadni, az első 11 szúra már olvasható a www.magyariszlam.hu oldalon. Egyébként a Hanif Alapítvány az, ami a könyvek kiadásával foglalkozik, illetve az isztambuli partnerek felelősek a könyvkiadásért. Amikor most kint voltam a könyvek tekintetében is tárgyaltam. Török partnereinknek is vannak elképzeléseik, hogy milyen könyveket kéne kiadni. Nagyon szeretnék pl. ha megjelenne az „Én szép vallásom” című kétkötetes hittankönyv. Ez egy nagyon szép, színes, modern látványos tankönyv, de ez inkább a középiskolás korosztálynak szól. Nem a felnőtt korosztályt célozza. Ugyanakkor én szeretnék egy komolyabb vallásgyakorlat könyvet, a törökökkel közösen kiadni. Ez egy komolyabb munka lesz, megbeszéltük, hogy a formai kritériumait hogyan lehet megvalósítani. Insa Allah ebből is lesz valami. Folyamatban van a Rijád-usz-szálihin (Igazak kertje) című Korán-versekből és hiteles hagyományokból álló tematikus gyűjtemény kiadása, amit több száz évvel ezelőtt imám An-navavíj állított össze, amit Halima testvérünk körülbelül öt évvel ezelőtt fordított le és Káldos János felesége, Marian ellenőrzött a közelmúltban. Erre a kiadványra még támogatókat keresünk. Ez szintén nagyon fontos lenne, mert a Negyven Hagyományon kívül, amit szintén An-navavíj rendezett sajtó alá, hagyománygyűjtemény magyar nyelven még nem jelent meg. Ez az egyik legnagyobb adóságuk a magyar muszlimoknak maguk felé.

iszlam.com Úgy tudom most a Magyarországi Muszlimok Egyháza készül kiadni egy nagyobb lélegzetű, Hagyományokkal foglalkozó könyvet insa Allah.

J. Nem tudok róla, de hogy ha lesz, az nagyon jó lesz!

iszlam.com Így van, hiszen minél több könyv, minél több irodalom annál több segítséget jelent számunkra insa Allah. Nekem pl. az egyik legnagyobb problémám az, hogy minden muszlim, aki itt muszlim lesz eljut egy bizonyos szintre itt Magyarországon. Jó esetben elolvassa az összes irodalmat, amihez itt magyar nyelven hozzá lehet jutni, aztán elérkezik egy olyan ponthoz, amikor már nem igazán lehet további információhoz jutni csak vagy angol vagy arab nyelven. Akik angolul nem tudnak olyan jól, azoknak elég nehéz. Vallási témában én is elég bizonytalan vagyok, ha például angol nyelvű oldalakat kell nézni, mert ott az értelmezésnek a problémája ugyan úgy felmerül.

J. – és veszélyes dolog is. Mert ha még magyarul is van, néhányan minimális tudással is, magukat vallástudósnak vagy hasonlóknak képzelik. Hallanak egy Hagyományt mondjuk, de nem ismerik annak a történelmi hátterét – milyen helyzetben nyilvánult meg Allah Küldötte (béke legyen vele). Volt egy reakció, ami vajon általános érvényű, vagy adott személyre vonatkozó, vagy adott helyzetre vonatkozó Hagyomány. Gyenge vagy erős Hagyomány. Ki hagyományozta, egyszer vagy esetleg több hagyományozási láncban. Rengeteg ismeretre lenne szükség, hogy valaki egy Hagyományt értelmezni tudjon. Sokszor sokkal nehezebb egy Hagyományt értelmezni, mint egy Korán verset. Sokkal egyértelműbb egy Korán vers értelmezése. A lényeg az, hogy ha még magyarul is van, nagyon könnyen félreértelmezhető. A másik pedig a források. Az internetes források nagyon egyhangúak. Tehát ugyan az a társaság az információ forrása. Végeztem próba kereséseket az interneten, bizonyos, iszlámra jellemző szavakat beírtam, és megnéztem hogy az első ötven oldal milyen jellegű az adott kérdésre. Általában ugyanazok a típusú oldalak, ugyanaz a társaság jött be. Az internetre erőteljesen rátelepedett egy egyfajta iszlám gondolkodás, anélkül, hogy kimondanák, hogy ezek mi vagyunk, ezek a mi ideológiánk, felfogásunk, azt mondják, hogy: ez az iszlám.

iszlam.com Talán ebben nincs egyfajta tudatosság, hanem egyszerűen az van, hogy aki elkezd publikálni az interneten valamit, az internetre elég jellemző az, hogy az interneten másolja az anyagot, az információt. Minél nagyobb körben elterjed, minél többen másolják, ezek egy idő után többségbe kerülnek. Főleg a google-nél, ami meghatározott algoritmusok szerint keres. Én bár más kérdéskörben, de ugyan ezt tapasztaltam hogy ugyan azok a másolt források kiszorítanak minden egyebet az azonos területekről. Ez ellen egyet lehet tenni, hogy mások, más véleménnyel is mobilizálják magukat, és tegyenek fel információt.

Ramadánra mit terveztek?


J. Ramadánban insa Allah minden nap lesz iftár, lesz ugyan úgy a Király utcában is és a Vörösmarty utcában is a megszokott napokon iftár. A Merlin színházban lesz várhatóan két program, elsején és tizennegyedikén, megyünk a bicskei menekült táborba is tizenhatodikán. Lehet hogy csak iftárra, lehet, hogy napközben – ez még nem dőlt el. Jelenleg úgy néz ki, hogy a bicskei menekülttáborba havi rendszerességgel lesz látogatás. Tegnap voltunk éppen. Megpróbálunk oda segítséget is vinni, élelmiszer adományt, szeretnének cipőt is – még nem tudjuk, hogy tudunk-e vinni. Valószínűleg a Ramadán során használt ruhákat fogunk vinni. Természetesen ami Ramadán hónapban szokott lenni, Tarawih imák meg lesznek tartva. Föl fogunk állítani egy bizottságot, aki a lehetséges időpontokban kimegy, és megvizsgálja, hogy a hold látszik-e vagy sem mikortól kezdődik Ramadán hónapja, melyik az első este amikor Tarawih imát imádkozhatunk. Azért is kell ez a bizottság, mert mikor kint voltam Törökországban, ebben a témában is kértem egy fetvát, hogy vannak egyrészt arabok Magyarországon, másrészt törökök, akik nem azt követik, ami itt a földrajzi helyzet, hanem amit az anyaországból kapott információt kapnak. Ebben a helyzetben mi a helyes? A vallástudós azt mondta, hogy a magyar muszlimoknak saját maguk közül kéne bizottságot felállítani, és a magyar muszlimoknak azt kéne követni, amit azok elfogadnak.

iszlam.com Allah segítsen meg benneteket ezekben a munkákban. Remélem, hogy meg tudjátok majd valósítani elképzeléseiteket. Jó lenne, ha a magyar muszlimok közössége megerősödne, és úgy éreznék itt az emberek, hogy a problémáik megoldódhatnak.

J. Kulcs kérdés az, hogy valaki magyar muszlim akar lenni. Szándék legyen a szívben az önálló, vallását ismerő emberré válni. Van egy Hagyomány, ami azt mondja: minden muszlim férfire és muszlim nőre nézve kötelező a vallási tudásszerzés. Ez azt jelenti, hogy nem általános vallási tudás kell mindenkinek, hanem az a konkrét tudás, ami az ő saját élethez szükséges. Az iszlám világban ez egyszerűen elsajátítható, mert „apáról fiúra száll”. Ez az itt élő magyar muszlimnak más, mint egy más országban élő muszlimnak és más, mint egy bevándorlóként itt élő muszlimnak. Ez csak úgy lehetséges, hogy ha a magyar muszlimok nekiállnak tanulni, a magyar muszlimok közül kitermelődnek azok a testvérek akiktől lehet tanulni és a magyar muszlimok leszoknak az egyszerű utánzásról. Abban az értelemben, hogy: „mert ezt egy arab mondta, ezt egy török mondta vagy egy pakisztáni mondta, akkor ez biztos, hogy így van”. Ez nem biztos. Mert az, akikkel mi, arabokkal, törökökkel, pakisztániakkal találkozunk, vallásilag többnyire nem képzettek. Egyszerű emberek, orvosok, kereskedők, vagy bármi hasonlók. Sokszor ő maga sem tudja, hogy amit ő mond, az éppen ténylegesen a vallásból, a vallás értelmezéséből fakad, vagy éppen az ő saját nemzeti kultúrája. Ebből következik az is, hogy ha van egy iszlám arab kultúra, és azon belül is országonként más és más, valamint török és egyéb kultúra, akkor kell, hogy legyen egy iszlám magyar kultúra is. Ezért mi vagyunk a felelősek. Ez az első generáció, hogy mindezt kialakítsa.

iszlam.com Nálunk a feleségemnek volt egy bejegyzése pár hónappal ezelőtt az index fórumba, és akkor merült gyakorlatilag fel ez, hogy igenis, a magyar muszlimoknak meg kell teremtenie a magyar iszlám kultúrát, mert ha nem, akkor óhatatlanul egy más kultúrát importálunk magunknak, ami semmilyen szempontból nem szerencsés. Nyilván való, hogy vannak dolgok, amiket át lehet venni, és át is kell, de a helyi sajátosságoknak megfelelően. Azt gondolom, hogy ki kell alakítani azokat a dolgokat, amik itt jellemzők, és amire az itt élő magyaroknak van szüksége. Ennek első nagy lépése az kellene, hogy legyen, hogy meglegyen a magyar Korán fordítás hozzá. Nagyon lényeges, hogy legyen egy hiteles és elfogadható Korán fordítás. Hogy ez mikor fog megvalósulni, azt majd insa Allah meglátjuk.

J. A közelmúltban szerepeltem a Magyar Televízióban, a „Sokszínű vallás” című műsorban, és csináltak velem egy nagyobb interjút. Egy blokkban voltam egy buddhista női Krisnás magyarral. A Krisnás azt mondta, hogy először Krisnás lettem így meg úgy, és amikor kint jártam Indiában rájöttem, hogy nem elég csak a vallást átvennem, hanem a kultúrát is át kell venni. Rám ez sokkszerűen hatott. Ugyan miért? Miért akar indiai lenni, hiszen úgysem lesz indiai. Mint ahogy mi sem leszünk soha arabok, sem törökök sem semmi más. Hála Istennek nem is kéne lenni. Ennek az árnyoldala az, hogy sokakban a magyarság tudatuk is alább hagy. Tapasztaltam olyat, hogy egy mecsetben voltunk, ott volt egy magyar testvérünk, ott volt egy marokkói arab testvérünk. A marokkói arab elkezdte mondani, hogy a magyaroknak nincs kultúrájuk. Persze próbáltam helyre tenni. Erre a kijelentésére rettentően ideges lettem, mint még soha máskor egy mecsetben. A magyar testvérünk pedig erősíti ezt a marokkóit… hogy a magyaroknak nincs kultúrája!

A cikk témájával kapcsolatos írások az iszlam.com oldalon:

Magyarként muszlim

Muszlim és magyar

Muszlim nők és magyar népviselet

Gondolkodjatok!

Vissza a tetejére

Elérhetőségeink