|
 Beáta emlékének tiszteletére
A sír
Othman ibn Affan szolgája mesélte Othmanról (Allah elégedjen meg Vele), hogy amikor egy sírnál megállt, akkor sírt. Annyira sírt, hogy átnedvesedett a szakálla is. Megkérdezték tőle, hogy: „Te amikor a Paradicsomra és a Pokolra emlékezel, nem sírsz, viszont amikor a sírra emlékezel, akkor sírsz. Miért van ez?” Ő azt felelte, hogy: „Hallottam Allah Küldöttét (béke legyen Vele) mondani: „A sír az első lakhelye a Túlvilágnak. Ezért ha az ember megmenekül tőle (mármint a sír kínzásától), akkor ami azután jön, az csak könnyebb lesz. Ám ha nem menekül meg tőle, akkor ami ezután jön, az csak rosszabb lesz.” Majd azt mondta, hogy: „Hallottam Allah Küldöttét (béke legyen Vele) mondani: „A sírnál szörnyűbb látványt soha nem láttam.”
Volt egy nő, a Próféta (Béke legyen Vele) idejében, aki a Prófétának (béke legyen Vele) a mecsetét takarította akkoriban. Ez a nő meghalt. A Próféta (béke legyen Vele) hiányolta aznap. Amikor megkérdezte, hogy merre van, akkor mondták neki, hogy az éjszaka meghalt, és el is temették. Nem akarták fölébreszteni őt – mármint a Prófétát (béke legyen Vele). Ekkor kérte, hogy vigyék el, mutassák meg neki a sírt, hogy hol van. Megmutatták neki, Ő elment oda és halotti imát végzett érte. Azt mondta, hogy: „Bizony ezek a sírok telítve vannak sötétséggel (körülveszi a sírnak a lakóit a sötétség). A Fenséges és Magasztos Allah, fényessé teszi számukra azt, az én értük mondott imám által.
A sír szorítása
Amikor az ember meghal, vannak bizonyos dolgok, amiket az iszlám tanításai szerint el kell végezni a halottal. Például meg kell fürdetni (kivéve a mártírokat, akik háborúban haltak meg). Halotti lepelbe kell öltöztetni (a mártíroknál az a ruha lesz a halotti leple, amiben elesett, valamint a zarándokokat is abban a ruhában temetik, amiben a Zarándoklatukat végezték). Miután halotti lepelbe tették, elviszik a sírhoz, amit megástak neki. Az iszlámban két fajta sírt lehet ásni.
Mindkét sírban a jobb oldalán fekszik a halott, arccal qibla (imairány) felé.
Az egyik fajta sírnál ásnak egy gödröt, amiben van egy kis üreg. Ebbe az üregbe rakják bele a halottat. Utána ezt lezárják agyag lapokkal, hogy amikor rárakják a földet, akkor ne érje őt a föld.
A másik egy egyenes sír, aminek az alja V alakú. Ebbe van belefektetve a halott.
Amikor belerakják a halottat a sírba, és betemetik, akkor a sír egyszer összeszorítja a halottat. Ez alól a szorítás alól senki sem menekülhet meg. Se fiatal, sem öreg, se jámbor ember, sem bűnös ember. Ugyanis vannak hagyományok, amik fennmaradtak, hogy a sírnak a szorítása még Szead ibn Moáb-ot is elérte, megszorította. Ő volt az az ember, akinek a halála miatt megrezdült a Trón, kinyíltak az égnek a kapui, és 70 ezer angyal jelent meg a temetésén.
Neszai-nál található, ibn Omar (Allah elégedjen meg mindkettőjükkel) közlésében, hogy a Próféta (béke legyen Vele) a következőt mondta: „Ez, aki miatt megrezdült a Trón, és kinyíltak számára az Égnek a kapui, és hetvenezer angyal jelent meg nála. Őt is összeszorította egyszer a sír, és utána elengedte.”
Úgyszintén Omar fiától található, hogy a Küldött (béke legyen Vele) a következőt mondta: „A sírnak bizony van egy szorítása. Ha valaki is megmenekülhetne ettől a szorítástól, akkor az Szeád ibn Moáb lehetett volna”
Vannak még más hagyományok is, amik még utalnak arra, hogy a sír összeszorít mindenkit, egyszer összeroppant – felnőtteket, gyermekeket egyaránt.
Tabarinál található az a hagyomány, miszerint Enesz azt mondta, hogy a Küldött (béke legyen Vele) a következőképpen szólt egy gyermekről: „Hogyha valaki is megmenekülhetett volna a sír szorításától, akkor ez a fiú, kisgyermek menekült volna meg.”
A sírnak a fitnája, a kísértése illetve megpróbáltatása
Amikor az ember meghalt, eltemették, összeszorította őt a sír, eljönnek hozzá az angyalok, és kérdéseket tesznek fel neki. Ezek a kérdések azok, amit fitnának, megpróbáltatásnak illetve kísértésnek hívnak.
Tirmidij-nél a következő hagyomány található. Amikor a halott elföldeltetik, akkor két angyal jön hozzá, akik feketék és kékek, fekete és kék színűek. Az egyiket Munkernak, a másikat Nekírnak hívják. Azt kérdezik az illetőtől, aki el lett temetve: „Mit mondasz erről a férfiről? (a Prófétáról – béke legyen Vele) Ő azt feleli, hogy én azt mondom róla, hogy Ő Allah szolgája és Küldötte. És utána mondja, hogy tanúsítom, hogy nincs más Isten, csak Allah, és Mohammed az Ő szolgája és küldötte. De ha képmutató volt, akkor azt fogja mondani, hogy: „Hallottam az embereket valamit mondani, és én is azt mondtam, amit ők.” És utána azt mondja, hogy: „Nem tudom ki ő”.
Ezek a kérdések az utolsó megpróbáltatás, kísértés, ami a hívőt érhetik. Ez az, amiről a Koránban Allah azt mondta az Ibrahím c. szúra 25. ájájában: „Allah megszilárdítja azokat, szilárd szóval, akik hívők lettek, az evilági életben.”
Az ima végén a tasahudban, amikor elmondjuk a fohászt a Prófétáért, utána négy dologtól jó oltalmat kérni Istentől. A sírnak a kínzásától, a pokolnak a kínzásától, az élet és a halálnak a kísértésétől, és az antikrisztus kísértésétől. Ettől a négy dologtól a Próféta rendszeresen, minden Ábrahám fohász után menedéket keresett.
Írásunk alapját Karasszon Attila testvérünk pár évvel ezelőtti Dar Al Salam mecsetbeli előadásai alkotják.
Frissebb cikkek ebben a kategóriában:
Korábbi cikkek ebben a kategóriában:
|
Az élet vallása 
Hozzászólások
ujra szeretnem feltenni a kerdest,ha vki tud ra valaszolni,megk oszonom.
Mely kerdeseket teszik fel az angyalok,a halottnak a sirban.En 3-rol tudok,de 5-ot is emlitettek itt az oldalon.
InsaAllah van aki tud/olvasott errol is vmit.
Koszonom.
Aldott Muharram honapot!
Olvastam a bejegyzésedet a sírban feltett kérdésekről.
Utánanéztem a dolognak, és (kapaszkodj meg) 7 kérdést olvastam:
1. Ki az Urad (Rabb)?
(Az én Uram a legmagasztosabb Allah.)
2. Mi a Vallásod (dín)?
(Az én vallásom az Iszlám.)
3. Ki a Prófétád (nabi)?
(A Prófétám Mohammed próféta (saw))
4. Mi a Könyved (kitab)?
(A Könyvem a kegyes Korán.)
5. Mi az imád iránya?
(Az imám iránya az áldott Kába.)
6. Kinek az utóda vagy?
(Ádám (a.s.) utóda vagyok.)
7. Kinek a nemzettségéhez tartozol?
Ábrahám (a.s.) nemzettségéhez tartozom. Hiszek Allahban, az egyetlen Valóságban (Hakk), és muszlim vagyok, elhamdulillah.)
A könyv, amiben ezeket olvastam:
Az Iszlám vallásgyakorlat ának rövid kézikönyve.
(Fazilet Neşriyat ve ticaret a.ş.)
Persze, egyáltalán nem biztos, hogy ez a könyv a mérvadó. Lehet, hogy csak 3 vagy 5 kérdést tesznek fel nekünk, de nem árt, ha 7-re készülünk fel.
Allah óvjon bennünket a sír kínzásától és a Pokol tüzétől!
Maszalama..
Ayşe
kedves Ayse, nagyon koszonom a valaszt.
Aldott Muharram honapot!
Elképzelhető, hogy több hadith változat van ezekről a kérdésekről, különböző számokkal.
De ha így is van, mindez nem gond, mert ezeknek a lényege egy és ugyanaz és erre kell koncentrálni.
Ugyanis nyilván nem arról van itt szó, hogy az angyaloknak majd - mint egy tanárnak - fel kell mondani kívülről a leckét, amit megfelelő szósorrendben bemagoltunk. Ha így volna, akkor ugyebár nagyon könnyű lenne a dolgunk. Ezzel ellentétben, az, hogy a kérdésekre fogunk-e tudni válaszolni, illetve, hogy mit válaszolunk, az attól függ, hogy milyen állapotban volt a hitünk, szívünk, mikor meghaltunk. Akár úgy is mondhatjuk, hogy ez az állapot maga lesz a válasz a két angyal általt feltett kérdésekre. Itt az evilágon kimondhatunk úgy szavakat a hitünket illetően, hogy azok nem a belső valóságunkat tükrözik, de a sírtól kezdve azt fogjuk megvallani nyíltan és önkéntelenül - akarjuk vagy sem -, akik valójában vagyunk. Lényegünk felfedetik az angyalok és más teremtmények előtt, ha Allah úgy akarja, miközben a Mindenható Allah, minden dolgok Tudója, tökéletesen ismeri azt mindvégig. Épp ezért tehát nem a kérdések száma a lényeges, hanem, hogy a szavakon túl, a szívünkben meggyökerezzen az Allahbe vetett hitünk és ez megfelelően kifejeződjön cselekedeteinkb en is.
Végül fohászkodjunk a Mindenható Allahhoz, hogy adjon nekünk jó halált és hogy abban az állapotban haljunk meg, mikor a legközelebb vagyunk Őhozzá.
Teljes mértékben igazad van, és ezt nagyon szépen írtad le. Hitünk mélységeiről csakis Allah tudhatja a teljes igazságot, mert az Ő bölcsessége határtalan. Nekünk csak az a dolgunk, hogy a Kegyes Korán szavai szerint éljünk, és haljunk.
kedves Abdurrahman testvérem!
Csatlakozom Forestmaster testvérünk véleményéhez. Nagyon hiányozott már nekünk, magyar muszlimoknak az a lényeglátás, az a világosság, amelyet Allah (SWT) adományozott neked, Abdurrahman testvérem. AlHamdulillah!
Kedves Testvérem!
Köszönöm kedvességed, de hát, azért ne túlozzunk
A legjobb tán, ha a világosságot Allahnak és az Ő Áldott Prófétájának (Allah áldása és békéje legyen Vele) és az Igazaknak (asz-Szalihin) tulajdonítjuk - így egészen biztosan nem tévedünk.
Idézet:
kedves Abdurrahman testvérem!
Ha túlzásnak találtad testvérem, hát vissza is vonhatom. De már leírtam. Igazad van: akár az is lehet, hogy Neked nem 3, nem 5, de nem is 7 kérdést tesznek fel a sírban, hanem jóval többet
"tobb szem,tobbet lat", igaz, ez csak egy szolas-mondas.
Nem vagyunk egyformak,van,a ki a Koran olvasasaval kezdi, van ,aki hadiszak hallatan kezd erdeklodni az iszlam irant, es meeg megannyi modja lehet az iszlamhoz valo kozeledesnek. Azt hiszem,egyik sem helytelen.
Lehet akarhany kerdes,de egy nem muszlimban,aki nem ismeri a kerdesre a valaszokat,tala n felkelti az erdeklodeset es elkezdhet keresni ezutan.Ratalalhat az utra,ha Allah ugy akarja.
Koszonom mindannyiotok hasznos hsz-at.
Aldott Muharram honapot!
Kedves Zulfiya!
Háát, a sírbeli megpróbáltatáso k nem könnyű dolgok, úgyhogy ha lehet, azért jó lenne, ha nem kellene túl sok kérdésre felelnem..
Persze, általánosságban tudnunk kell, hogy a Mindenható Allah mindenkit aszerint ítél meg, hogy amit lehetőségként, adottságként, ellátásként kapott, azzal miképp tudott élni, mennyire fordította mindazt Allah szolgálatára, az Ő útján. Így az evilágon mindenki más-más mértékben részesül ezekből az adottságokból, ellátásból, legyen az vagyon, tudás vagy bármi más, de nyilvánvaló, hogy az, akinek - Allahnak hála - valamiből több adatik, mint másnak, több felelősséggel is tartozik.
A Mindenható Allah adja meg nekünk, hogy azt, amivel ellátott bennünket, spirituálisan, lelkileg, avagy materiális szempontokból, azt a lehető legjobban, az Ő megelégedését és tetszését keresve használjuk, magunk és mások nem csak evilági, hanem túlvilági boldogságát is elősegítve, az Ő engedélyével, insAllah.
És Allah emeljen minket az Ő Igaz szolgái közé.
kedves Abdurrahman!
Allah óvjon engem attól, hogy tiszteletlenül viselkedjek veled szemben, testvérem! Sajnos a legutóbbi megjegyzésem, amit humornak szántam többértelműre sikerült, de nagyon örülök, hogy jó szándékot feltételezve a pozitív - bár még így is félig-meddig morbid - értelmét emelted ki.
Találkoztam olyan hagyománnyal Abu Hurayrától, amely jó hír lehet neked, nekem és azon testvéreinknek, akik a tudást keresik:
A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele és családjával) azt mondta:
\"Ha a halál eléri a tudás keresőjét és őt ebben az állapotában találja, mártírként bánik vele.\"
És úgy gondolom, hogy ha nem is a halállal kapcsolatosan, de ennél jóval több hadith szól a tudás keresésének és a tudás továbbadásának fontosságáról és kimagasló értékéről.
Kedves Zulfiya!
Ne aggódj, egyáltalán nem vettem tiszteletlenség nek, tudom, hogy ártatlan viccnek szántad
Azt pedig köszönöm, amit a tudás kereséséről írtál. Valóban fontos dolog és Allah bőségesen jutalmazza azt, aki őszintén a hasznos tudást keresi és azt megfelelően használja, adja tovább.
kedves Abdurrahman!
Én tartozom Neked köszönettel, testvérem.
Mivel nem találtam megfelelőbb helyet a kérdésemhez, ezért itt szeretnék segítséget kérni a Kegyes Korán egyik ájájának értelmezéséhez. Ezt az áját még most sem értem tökéletesen és nagyon zavar. A zarándoklat (Al-Hajj) szúra 15-ös ájájáról van szó. Kiváncsi vagyok, Te hogyan értelmezed ezeket a sorokat és találtam egy olyan magyarázatot is, amely szintén érdekelne (el kezdtem ugyan fordítani, de sajnos még nem tudok olyan szinten arabul, hogy sikerre vigyem az ügyet).
﴿مَنْ كَانَ يَظُنُّ أَنْ لَنْ يَنْصُرَهُ اللَّهُ فِي الدُّنْيَا وَالْآخِرَةِ فَلْيَمْدُدْ بِسَبَبٍ إِلَى السَّمَاءِ ثُمَّ لِيَقْطَعْ فَلْيَنْظُرْ هَلْ يُذْهِبَنَّ كَيْدُهُ مَا يَغِيظُ﴾
\"Aki azt hiszi, hogy Allah nem fogja megsegíteni őt az evilágon és a túlvilágon, az hadd feszítsen ki kötelet az ég felé, aztán csak vágja el, és nézze meg, vajon a fortélya megszünteti-e azt, ami felbőszíti [őt]?\" (22:15)
ففي الحال الأولى يكون المعنى: أنه من كان يحقد على محمد
جاء به من رسالة الله ،
ويشك في نبوته، ولا يعتقد بأن الله ناصره في الدنيا والآخرة، فليبذل كل ما في وسعه، وليجرب
كل حيلة إلى ذلك، حتى لو استدعى ذلك أن يمد حب ً لا من أعلى ويشنق نفسه، ثم لينظر: هل
إرادة الله بمنع رسوله أو بمنع رسالته فيشفي بذلك حقده وظنه؟. استطاع أن يتحد
أما في الحالة الثانية فإنَّ الآية تعني أن الله سبحانه ينصر الإنسان، ويحفظه ويعينه في الدنيا
والآخرة. ومن كان يظن غير ذلك، فليذهب أنى يشاء، وليفعل ما يريد، حتى ولو شاء خنق
نفسه (بمد حبل إلى السماء ثم قطعه) فإنه لن يقدر على تحدي سلطان الله، ولن ينفعه عمله
وحقده على الله.
ولعلَّ الآية تتضمن تحدي ً ا إعجازي ً ا للبشر، فإذا كانوا يشكون في قدرة الله إذن فليخرجوا
من ملكوت الله، ومن سننه وقوانينه الثابتة التي أخضع لها كل شيء، والتي يكرهون على
الخضوع لها، ومن ثم لينظروا - بعد أن يستخدموا كل إمكاناتهم وعلومهم - هل استطاعوا
أن يخرجوا من ملكوت الله، أو هل تحرروا من قوانين الحياة المادية والمعنوية، فيشفوا بذلك
غيظهم النابع من جهلهم الموجه ضد إرادة الله وسننه التي وضعت لمصلحتهم، والتي كان
ينبغي عليهم أن يعملوا بموجبها ويشكروا الله عليها لأنها أهم مظاهر رحمة الله بعباده. فيكون
معنى الآية: مدوا بحبل إلى السماء، فهل تقدرون على ذلك؟ والله العالم.
عندما صعد أول إنسان إلى القمر.. هل استطاع أن يخرج من إرادة الله؟! كلا.. إنه لا
يستطيع ذلك حتى إنه لم ينس مشاكله العائلية مع زوجته، فقد صرح بعد نزوله إلى الأرض:
كنت أفكر وأنا على سطح القمر في خلافاتي مع زوجتي.. وهل هي راضية عن عملي هذا الذي
أقوم به أم لا؟.
الطبيعية حوله، مادية كانت أم معنوية، هكذا يبقى الإنسان محكوم ً ا بالأنظمة والقو
شاء ذلك أم أبى، ولا يمكنه والحالة هذه إلا أن يمتثل لأمر مولاه. وإن تكبر واستنكف فلا
يضر إلا نفسه.
وأخير ً ا لو تفكَّر الإنسان: من الذي يرزقه ويسبغ عليه النعم، ومن الذي يدفع عنه آلاف
الأخطار التي تحمل في طياتها الموت والدمار، لوجد أنه هو الله الرزاق ذو القوة المتين، وما عداه
ليس إلا أسباب ً ا مخلوقة.
Kedves Zulfiya,
A Te általad idézett rész a Simon Róbert féle fordításban van így, akinek vannak érdekes értelmezései. A Qurancomplex és az Ibn Kathir féle tefszír szerint a fordítás így hangozhatna:
\"Aki azt hiszi, hogy Allah nem segíti meg őt (Mohammedet (béke legyen vele)) az Evilágon és a Túlvilágon, az feszítsen ki egy kötelet a mennyezetre és fojtsa meg (akassza rá) magát. Aztán lássa meg, hogy a terve megszünteti-e azt ami haragra gerjeszti őt!\" (Mohammed (béke legyen vele) Evilági győzelmét és Túlvilági üdvösségét.)
A Mihálffy féle fordítás is ez az értelmezés:
\"15. S ki azt gondolja, hogy nem pártfogolja Allah őt (Muhammadot) az evilágon és a Túlvilágon, hát húzzon ki egy kötelet az égre, majd akassza rá magát, s nézze meg: eloszlatja-é az ő fondorlata azt, mint tombol.\"
Az Ali Ünal féle angol fordítás azonban nagyon Simon Róbert közeli, így én is kíváncsian várom az értelmezéseket.
A fordítás értelemzésében alapvetően ott van a különbség, hogy kit tekintünk az első mondat tárgyának... (kire vonatkozik az őt?)
A tafszirok többsége ezt Mohammedre (béke legyen vele) vonatkoztatja. Ez esetben a aya első mondatának nagyjából ez az értelme.
\"Aki azt hiszi, hogy Allah nem segíti meg őt (Mohammedet (béke legyen vele)) az Evilágon és a Túlvilágon, az feszítsen ki egy kötelet a mennyezetre és fojtsa meg (akassza rá) magát.\"
ibn Abbas viszont emellett megemlít egy második lehetséges, nyelvanilag ugyanilyen helytálló értelemzést, miszerint a mondat tárgya az aki nem hiszi, hogy Allah megsegíti őt magát.. ez esetben az aya valahogy így fordítható:
\"Aki azt hiszi, hogy Allah nem segíti meg őt az Evilágon és a Túlvilágon, az feszítsen ki egy kötelet a mennyezetre és akassza fel magát, aztán nézze, hogy tette megszabadítja e őt attól, ami haragját okozta?
Ebben az esetben aya a reményvesztetts ég és öngyilkosság ellen szól. Arról, hogy aki elveszti a hitét, hogy Allah megsegíti őt, az úgy látja, nem is érdemes élnie, de az öngyilkosság - amihez sokan folyamadnak - sem fog segítséget jelenteni számukra.
Ezt a verziót erősítheti az is (ezt már nem ibn Abbas mondja), hogy az előző aya így hangzik:
\"Akik hisznek és jótetteket cselekszenek, azokat Allah [majdan] kertekbe bocsátja be, amelyek alatt patakok folynak. Allah megteszi azt, amit akar.\"
Ennek ellenpontozása lehet a 15. aya, ami viszont azokról szól, akik nem hisznek abban, amit a 14. aya állít.
Szóval hozzám ez a kisebbségi értelemzés közelebb áll, dehát allahu alim.
kedves Ibrahím és Ikaljan testvérem!
Nagyon köszönöm mindkettőtöknek a segítséget. Arra, hogy ennek az ájának az értelme akár a reményvesztetts éggel vagy egyenesen az öngyilkossággal is kapcsolatos lehet, egyáltalán nem gondoltam.
Sajnos nem sikerült pontosan az arab szöveg átmásolása, ezért javítanám az értelmileg esetleg zavaró hiányosságokat:
Az általam közölt magyarázat 2. sora helyesen:
ما جاء به من رسالة الله ،
A négyzetek ى
betűt jelölnek.
kedves Zulfiya, talaltam egy masik hadiszt a tudas keresojerol:
\"Egy alkalommal, a Prófétához (béke legyen vele) ment egyik társa, Szafván Ibn Asszál al-Murádí, miközben ő a mecsetben volt, és azt mondta neki: „Ó, Allah Küldötte, azért jöttem, hogy keressem a tudást?” Azt felelte a Próféta (béke legyen vele): „Üdvözlet a tudás keresőjének! A tudás keresőjét angyalok veszik körbe a szárnyaikkal, majd egymásba kapaszkodva elérik az első eget, mivel szeretik azt, amit keres.” (Ahmed, at-Tabarání, Ibn Hibbán és al-Hákim – hiteles hadísz)
Aldott Muharram honapot!
A fenti értelmezéseken túl van még egy további változat és részemről ezt találtam a legérdekesebbne k.
Ahogy az idézett fordítás változatokban ez meg is jelenik, a szama\' szót kétféleképpen lehet fordítani. Az egyik, amúgy szokványostól eltérő és itt használatos jelentés a mennyezet (plafon), a másik, hagyományos jelentés pedig az ég (* csak érdekességként érdemes annyit megjegyezni, hogy a magyar \'menny\' szó is hordozza tehát mindkét jelentést).
Ha az utóbbi fordítást választjuk, akkor Abdullah Yusuf Ali szerint úgy is értelmezhető az ája, hogy:
\"Ha Allah Küldöttének ellenségei feldühödnek azért, amiért segítséget kap az égből [Allahtól], hát húzzanak föl egy kötelet az égbe és majd meglátják, vajon el tudják-e vágni az Ő segítségét ilyen módon\".
- Magyarán szólva a Mindenható Allah nyilvánvaló teszi, hogy az Iszlám ellenségeinek eleve hamvába holt minden ármánykodásuk, mert Allah segítségét, az Ő égből Földre eresztett kötelékét, bárhogy is próbálkoznak vele, nem fogják tudni elvágni.
Azért találom nagyon érdekesnek és kifejezőnek az e szerinti értelmezés útján látott képet, mert egy általános tendenciát is megmutat azon sátáni teremtményekkel kapcsolatban, akik tudatosan Allah ellen lázadnak: az eget, sőt, Allah trónját akarják bitorolni (itt megint eszünkbe juthat a kórkép, ami a mezítlábas pásztorok által emelt óriási épületeket illeti), az Ő helyébe helyezni magukat, az Ég és Föld közötti valódi kötelékeket, tehát Allah segítségét pedig dühükben elvágni. Ami, természetesen, illúzió, mert ha Allah segít, védelmez egy embert, ha az ő égi kötelékébe kapaszkodunk, akkor azt a köteléket nem fogják tudni elvágni az Ő ellen átkozott módon lázadók.
Azt mondja a Mindenható Allah az ájában: \"nézze meg\", vagyis csak próbálja meg és meglátja majd. Más ájákból is tudjuk, hogy Iblisz haladékot kapott, hadd próbálja csak meg eltéríteni az embereket az igaz hittől. A Mindenható Allah hagyja, hogy ezt az illúziót a sátán a legvégső határokig elvigye - ami az egész világunkra nézve a dadzsal, az
antikrisztus (látszat)uralmá t jelenti majd (Allah mentsen minket az ő kísértésétől). De bármennyire is szeretné, nem fogja tudni Allah kötelékét elvágni, és az Igazság megnyilvánulása teljesen porrá zúzza azt a végletes illúziót, hogy ő elfoglalhatja Allah helyét.
----
Kedves Zulfiya Testvérem.
Az általad bemásolt arab nyelvű értelmezést sajnos nem fogom tudni lefordítani, mert be kell vallanom, az én minimális arab nyelvismeretem ehhez egyszerűen kevés. De ha a hagyományos tefszírek közül való, akkor - gondolom - nagy valószínűséggel az eddig leírt értelmezések valamelyikét ismerteti.
Nagyon szép hadiszt találtál. Köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Én is áldott Muharram hónapot kivánok Neked!
kedves Abdurrahman!
Egyáltalán nem probléma, hogy nem fordítottad le az arab szöveget, mert így is nagyon elégedett vagyok. Mindig, amikor olvastam ezt az áját tudatomban megjelent egy kép, amely Abdullah Yusuf Alí értelmezéséhez állt a legközelebb, de egyrészt e kép nem volt elég tiszta, másrészt - és pontosan amiatt, mert nem láttam tisztán - nem szerettem volna félreértelmezni . Segítségeddel elhárult az akadálya annak, hogy továbbgondoljam az ája értelmét.
Nagyon köszönöm, testvérem.
Allah áldjon meg téged és egész családodat, s jutalmazza bőven fáradozásaidat az Ő Útján!
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.