A datolyapálma

A datolyapálma a legrégebben termesztett növények egyike, termesztése az emberi kultúra kialakulásával szinte egyidős. A datolyapálmát Irak déli részéről vagy az Arab-félszigetről származtatják, de az biztos, hogy Mezopotámia államalapító népei (a sumérok, akkádok és asszírok), valamint Palesztina népei és az egyiptomiak honosították meg és alakították ki annak kultúráját. Egyiptomi sírrajzok, sumér, akkád, és asszír táblák bizonyítják, hogy a datolya már több mint 5000 évvel ezelőtt is igen fontos és nagyra becsült gyümölcs volt.

Bővebben...

Gyermekfejlesztő terápia testvérünknél

tornaAlapozó - terápia / Fejlesztés

Napjainkban egyre több az olyan gyermek, akinél a beszéd- vagy a mozgásfejlődés nem indult be időben, olvasási, írási zavarral vagy egyéb készséghiányos tünettel küszködik, magatartásbeli problémái adódnak, esetleg figyelemzavar és hiperaktivitás okoz a tanulásban nehézséget. Ha egy gyermek nem tud megtanulni olvasni, érdemes megvizsgálni, hogy mozgásfejlődésében nincs-e elmaradottsága.

Bővebben...

Jézus (béke legyen vele) története az iszlámban

nun-muslim1. Mária gyermekkora

Mária, Dávid próféta (béke legyen vele) leszármazottja. Mária apja, Imrán, egyistenhívő ember volt és Mária édesanyja, Hanna is papi családból származott. Ekkor teljesített Zakariás prófétai szolgálatot. Mária anyja korábban meddő volt, de megesküdött a Mindenható Allahnak, hogyha fia születne, azt az Ő szolgálataira ajánlaná fel a Bejt Al-Maqdiszban (Jeruzsálemben), ami akkoriban szokás volt. A Mindenható Allah meghallgatta az ő kérését és hamarosan terhes lett.

Bővebben...

A muszlimok könyvtárainak aranykora

konyvtar11Az iszlám világ könyvtárai szinte egyidősek az iszlám történetével, és kiemelkedő szerepet játszottak az iszlám elterjedésében azáltal, hogy megőrizték és az olvasóközönség elé tárták az iszlám tanításait, valamint hozzájárultak a vallási irodalom gyarapításához. Az iszlám vallás ugyanis olyan üzenetet képez, amely alapvetően az írásbeliségre és a nyelvre támaszkodik.

Az iszlám terjedése szükségessé tette a Szent Korán példányainak gyarapítását, a hadíszok egybegyűjtését, a szótárak elkészítését, valamint jegyzékek és törvények létrehozását. A kulturális, főként a vallási természetű tevékenységek növekedése együttjárt a könyvlerakatok és könyvtárak számának gyarapodásával. Ezen könyvtárak nélkül például nem lehetett volna összegyűjteni és összehasonlítani a hadíszokat.

Bővebben...

A nem-muszlimok helyzete az iszlám világban a 20-21. században

85088616-christians-muslimAz iszlám vallás VII. századi megjelenése előtt a Közel-keleten és a mai iszlám államok területén különböző vallási közösségek éltek Bizánc, illetve a Perzsa birodalmak fennhatósága alatt. Ezek a közösségek a keresztény (főként kopt, etióp monofizita, jakobita, nesztoriánus), a zsidó és a zoroasztriánus vallású lakosságból tevődtek össze.

Bővebben...

Vahabizmus?

Az index vallás-filozófia fórumán merült fel egy kérdés az egyik odaíró topictársban. Ed Husain, Az iszlamista c. könyvéből másolt be néhány mondatot, tőlem kérve véleményt a benne lévő állításokról. Beillesztem ide is az idézetet, hiszen bizonyára sokan vannak, akik olvasták még a könyvet, és talán ők is szeretnének választ kapni ezekre a felvetésekre.

Bővebben...

Rövid történeti áttekintés a szúfizmusról

Szufi kolostorAz arab tasawwuf (szúfizmus, misztika) elnevezés eredetére többféle elmélet született. Az egyik, egyben leghíresebb elmélet szerint a szúf („gyapjú”) szóból származik, és föltehetőleg a korai muszlim misztikusok által viselt gyapjúruhára utal. Egy másik elmélet szerint az aszháb asz-szaf (A Pad emberei) vagyis a Próféta medinai mecsetének hátsó részében lakó szegény muszlimok csoportjának elnevezéséből ered. Egy harmadik elmélet szerint a szafá (tisztaság, makulátlanság) szóból ered. A szúfikat fukará („szegények”, egyes számban: fakír) néven, vagy - perzsa eredetű szóval - dervisekként is emlegetik, leginkább a világról való lemondásuk, önként vállalt nincstelenségük miatt.

 

A szúfizmus megjelenésének és kialakulásának története négy időszakra osztható:
Bővebben...

Az Iszlám törvénykezés megkülönböztető jegyei 1.

quranstandBárki, aki követi, vagy alaposan tanulmányozza az Iszlám törvényeket, rájön arra, hogy ezeket a törvényeket különleges tulajdonságok és egyedi jellegzetességek határozzák meg, amik más törvénykezési rendszerben nem találhatók meg. Ezek a jellemzők biztosították a stabilitást, a fejlődést és az állandóságot évszázadokon át. Mindaddig így is marad, míg el nem jön az Ítélet Napja.

Bővebben...

Az Iszlám törvénykezés megkülönböztető jegyei 2.

ima2Az Iszlám jog széleskörű és általános érvényű. Három különböző kapcsolatot szabályoz: az egyén és a Teremtő kapcsolatát, az egyén kapcsolatát önmagával, és az egyén és a társadalom kapcsolatát. A Vallási jog (Fiqh) az első esetre vonatkozik, meghatározza például az istentisztelettel (imádkozás, böjtölés stb.) kapcsolatos szabályokat. Az egyén önmagával való kapcsolatával olyan szabályok foglalkoznak, melyek az étkezést, öltözködést, és minden olyan dolgot meghatároznak, amik védik az egyént: az elmét, a testet, és a lelket.

Bővebben...

Iszlám ablak – ablak az iszlámra

iszlam-gazdasagGálosi Boglárka testérünk küldte el számunkra az alább letölthető szakdolgozatát, amelynek fő témája: "Miképp nyújthat egy magyar bank vallásilag elfogadott szolgáltatást a hazánkban élő muszlimok számára?" Insha Allah hasznára válik azoknak a testvéreinknek, akik ebben a témában szeretnének elmélyülni.

A cikk innen tölthető le.

Bővebben...

Iszlám gazdasági etika, mint racionalista etika

Hm... úgy tűnik, egy meglehetősen hosszas eszmefuttatás következik most az iszlám alapú gazdasági intézmények és rendszerek mögött álló etikáról és felfogásról. Ami talán azért sem lényegtelen, mert az "iszlám bankok", "iszlám befektetési alapok" vagy éppen a deklaráltan csak halal tevékenységekkel foglalkozó vállalatok növekvő száma és piaci részesedése az ilyen alapokra épülő gazdasági cselekvés egyre nagyobb befolyását jelzi.

 

A különböző társadalmak, ideológiák, vallások eltérő módokon viszonyulnak a gazdasághoz, és a gazdasági rendszerek alkotóelemeihez. Sajátos viszonyt alakítanak ki olyan, a gazdasághoz szorosan kapcsolódó fogalmakkal, mint szükségletek, javak, haszon vagy éppen a pénz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a viszony nem azonos az adott társadalmak törvényeiben, jogszabályaiban lefektetett gazdasági életet szabályozó  mechanizmusokkal, annál sokkal általánosabb, fundamentálisabb rétegeit ragadják meg a gazdasági cselekvésnek, és a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó attitűdöknek.

Bővebben...

Elérhetőségeink