Gondolatok az agyhalálról

agyAz iszlám nagyra becsüli az embert élve és holtan egyaránt, ahogy Allah mondja a Koránban: „És megbecsültük Ádám gyermekeit...” (Korán 17:70). Ezért, ha valaki meghal, és végrendeletet hagy maga után, akkor akaratát be kell tartani és annak megfelelően kell eljárni, ha az nem ellenkezik az iszlám általános szabályaival, ami az élet védelmét szem előtt tartja.

Ugyanakkor az agyhalál megállapítása a törvényben leírt módon, adott megfigyelési időt követően, egy 3 tagú orvosi bizottság által történhet meg. Ez az iszlám törvényeivel is összhangban van. Ha az agyhalál beállta megállapításra kerül, akkor halottnak számít az illető és le kell venni őt a gépekről, kivéve a várandós nőket. Őket egész addig életben kell tartani, amíg az orvosok a gyermeket világra nem tudják segíteni, amennyiben él a magzat és mozog.

A korai vallástudósok már a 8. században lejegyezték azon véleményüket, hogy amennyiben a magzat elmúlt 6 hónapos és az élet jeleit mutatja, akkor kötelező a halott nő hasának felvágása és a gyermek megmentése, hiszen a vallásjog (Saria) alapelvei között szerepel az élet védelme.

A vallásjog szerint tehát egy ilyen, sokféle hatással járó döntési helyzetben mérlegelni kell a hasznot, illetve az okozott kárt, azok jellegét és arányát. Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az élő megmentése (mint haszon) előbbre való, mint a halott becsületének megsértése (mint okozott kár annak következtében, hogy a végrendeletet figyelmen kívül hagyják). Allah azt mondja: „és aki megmenti (egy ember életét), az olyan, mintha megmentette volna az összes ember életét.” (Korán 5: 32)

Dr. Shubail Mohamed Eisa

Vissza a tetejére

Elérhetőségeink