Általános kérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban

kerdesKérdések és válaszok az iszlámmal kapcsolatban
(összeállítva az érdeklődők feltett kérdéseiből)


Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a "mohamedán" kifejezés nem helyes, s a muszlimokra nézve sértő is. Mi nem Mohamed Prófétát (béke legyen vele) imádjuk, hanem az Istent. Ezt fejezi ki a vallás neve: iszlám, ami az Istennek való odaadást, alávetést jelent. Az iszlám vallást követő emberre a muszlim kifejezés használatos, ami azt jelenti, hogy az az ember elfogadta Isten akaratát, s önként alávette magát annak.

1. kérdés: Hogyha valaki olyan területen tér át az iszlám vallásra, ahol nem található mecset és iszlám hitközösség, akkor egyedül is végezheti az imákat?
Az imák elvégzése az iszlám egyik pillére, amit kötelező elvégezni. A közösségi ima jutalma sokkal nagyobb, mint az egyedül elvégzetté, de a közösség vagy a mecset hiánya nem ment fel az ima alól. A pénteki közösségi ima helyett - közösség hiányában - sima déli imát kell imádkozni.
 
2. kérdés: Imádkozhat-e egy muszlim hitű egy kereszténnyel egy templomban így imádva Istent? (Természetesen miután ő teljesítette Allah felé napi ötszöri imáját).
A muszlim ember és a keresztény ember hite és vallási rituáléi különböznek. Így az a helyes, ha a muszlim ember muszlimokkal, az iszlám előírásai szerint imádkozik. Bár ez nem zárja ki, hogy jó kapcsolatban maradjon keresztényekkel, meglátogassa templomaikat, vagy a mecsetbe hívja őket.

3. kérdés: Tarthat-e egy muszlim hívő Halottak napját a többi iszlám ünnepen kívül?
A halottak napja nem iszlám ünnep. Az iszlám álláspontja a következő:
Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: "Megkérdeztem Allahot, hogy fohászkodhatok-e az anyukámért. Allah ezt nem engedte meg. (Tudni kell, hogy a Próféta édesanyja nem muszlimként halt meg.) Megkérdeztem Allahot, hogy meglátogathatom-e az anyukám sírját. Allah ezt megengedte."
A temetőket látogatni jó és kívánatos, mert így az ember emlékszik arra, hogy ő is meg fog halni. Így sokkal inkább törekedni fog a jóra, s jobban fog készülni az Istennel való találkozásra. A muszlim halottakért jó fohászkodni, a nem muszlim halottakért nem lehet fohászkodni.
Ugyanakkor a halottak látogatásának egy bizonyos naphoz kötését az iszlám nem támogatja. De az nem baj, ha az ember halottak napján (is) kimegy a temetőbe, de nem a holottak napjának megünneplése szándékával.

4. kérdés: Az imáknak mikor kell elhangozniuk, és hogy zajlik egy ilyen ima?
Minden imának meghatározott ideje van, s ezek idők lényegében időintervallumok.
- A hajnali ima pirkadatkor kezdődik és az ideje napkeltéig tart. 2 rakából (állást, meghajlást, 2 leborulást tartalmazó egységből áll, ahol az állás során a Korán Megnyitó szúráját, s más Korán-idézeteket kell recitálni, a meghajlásban és a leborulásban meghatározott formulákkal kell az Istent dicsérni.) A Korán-részek recitálása hangosan történik.
- A déli ima akkor kezdődik, amikor a Nap a zeniten van, s a délután felééig tart. 4 rakából áll.
- A délutáni ima a délután felénél kezdődik és naplementéig tart. 4 rakából áll.
- Az esti ima naplementekor kezdődik, s a teljes sötétség beálltáig (az alkonypír eltűnéséig) tart. 3 rakából áll. A Korán-részek recitálása hangosan történik.
- Az éjszakai ima a teljes sötétség beálltakor kezdődik és pirkadatig tart. 4 rakából áll. A Korán-részek recitálása hangosan történik.

5. kérdés: Egy keresztény országban élő muszlimnak (ha mondjuk a vallási törvény és egy világi törvény ütközik), mondjuk a többnejűség kapcsán, akkor melyik jelen esetben a követendő?
A vallási és a világi törvények általában nem ütköznek, mivel a törvények általában nem írnak elő olyat, amit az iszlám megtilt. (Kivételt képez pl. a fejkendő betiltása, ami a nő vallási kötelessége, amelyre azonban külső kényszerrel nem kötelezhető). Az említett példa - a többnejűség - csak lehetőség az iszlámban - szigorú szabályokkal és kötelességekkel - nem pedig kötelesség.

6. kérdés: Lehet-e szerelmi kapcsolat egy keresztény nő és muszlim férfi között?
Az iszlám álláspontja szerint az emberi faj egy egyetemes család, ahol mindenki egyenlő és emberi mivoltában hasonló. Így a szerelem érzése kialakulhat egy férfi és egy nő között. Ugyanakkor az iszlám nem engedi meg a házasságon kívüli kapcsolatot, mert az paráznaság, továbbá a nő kiszolgáltatottságát, kizsákmányolását okozhatja, továbbá házasságon kívüli gyermekek születéséhez vezethet.
De muszlim (s jobb lenne konzisztensen ezt a kifejezést használni) férfi házasodhat keresztény nővel, de a polgári házasság mellett szükséges az iszlám vallás szerinti házasság is. (De fordítva nem lehetséges: muszlim ember nem házasodhat keresztény rítus szerint, mert azt az iszlám nem ismeri el.)

És ezzel kapcsolatban még egy utolsó kérdés: Ha mondjuk a hívő keresztény barátnője, és nem szeretné a fátylat hordani, akkor ennek ellenére kötelezően kell neki? (mert ott úgy olvastam, hogy a nőkkel a lehető legnagyobb tisztelettel kell bánni).
A hívő muszlimnak nem lehet barátnője (akit szabadon megérint, vagy akivel szexuális életet él) a korábban elmondottak miatt. Ha a muszlim férfi keresztény nővel házasodik, a keresztény nőre nézve a kendő nem kötelező, mivel azt az ő vallása nem írja elő neki. Így neki nem kell kendőt hordania, annak viselésére nem kötelezhető. Továbbá joga van saját vallását gyakorolni, a templomot látogatni stb., de tudnia kell, hogy a házasságból születő gyermekek - az iszlám szabályai szerint - az apa vallását követik, azaz muszlimok lesznek. A gyermekek iszlám vallás szerinti nevelése az apa felelőssége minden (anyagi, lelki stb.) téren.
Ezzel kapcsolatban az iszlámot szokták azzal vádolni, hogy a vegyes házasságban a dominanciára törekszik. Az iszlám csak azt akarja elérni, hogy a házasuló felek hasonló nézeteket valljanak, illetve jussanak egyezségre a házasság megkötése előtt, mert csak így lehet a hosszantartó, boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatot biztosítani, mert a kezdeti szerelem érzésének átalakulásával komoly problémák alakulhatnak ki a különbözőségek, illetve az előre el nem rendezett vitás kérdések mentén.

Vissza a tetejére

Elérhetőségeink