Elemek megjelenítése címkék szerint: iszlám

hétfő, 03 október 2011 11:20

Az iszlám vallás alappillérei: a tanúságtétel

Az iszlám vallás alappillérei: a tanúságtételEgy új videó sorozatot indítunk az iszlám vallás alappilléreiről. A videók célja, hogy az iszlám iránt érdeklődők általános képet kapjanak vallásunkról, amely videón "emberközelibb", mintha cikkben vagy könyvben olvasnátok ezeket. Az első videó a tanúságtételről (arabul: sahada) szól.

kedd, 27 szeptember 2011 17:26

Ének- és zenehallgatás az iszlámban

2001-ben fordítottam egy vallási témájú rövid művet „Tiltott dolgok, amit figyelmen kívül hagynak az emberek – és amelyektől óvakodni kell” címmel, Muhammad Szaleh al-Muneddzsid szíriai származású sejk tollából, aki olyan közismert vallástudósoktól tanult, mint Ibn Báz, Ibn Uthajmín, vagy al-Albání. Emlékszem arra, hogy ez volt az első könyv, amit arabról magyarra fordítottam, és amikor a könyvecske megjelent, vegyes fogadtatásban részesült a hazai muszlimok részéről. A többség kifejezetten örült annak hogy végre megjelent az iszlám hitélettel, viselkedéssel, családjoggal, kereskedelemmel és más témákkal foglalkozó, hiánypótló kiadvány, azonban voltak, akik fenntartásokkal fogadták. Akik nem rajongtak a könyvért, többek között azt sérelmezték, hogy az író az arab társadalmakban felmerülő problémákra adott meglehetősen markáns választ, és azt is szóvá tették, hogy a szerző a hanbalita jogi irányzatot és az ún. vahhábita mozgalmat képviseli, és a „minden tilos” típusú vallásosság ijesztő szellemét látták benne.

Az iszlám vallás VII. századi megjelenése előtt a Közel-keleten és a mai iszlám államok területén különböző vallási közösségek éltek Bizánc, illetve a Perzsa birodalmak fennhatósága alatt. Ezek a közösségek a keresztény (főként kopt, etióp monofizita, jakobita, nesztoriánus), a zsidó és a zoroasztriánus vallású lakosságból tevődtek össze.

szerda, 14 szeptember 2011 11:32

A tolerancia kultúrája a muszlimoknál

Az iszlám vallás tanításai egyértelműen kimondják, hogy az ún. égi (kinyilatkoztatott), vallások iránt toleranciát kell tanúsítani. Az iszlám megköveteli híveitől, hogy higgyenek az összes prófétában, akiket az Isten elküldött. Nem szabad különbséget tenni közöttük, hisz mindnyájukat Allah küldte el. Az iszlám nem kívánja felszámolni a más hitet követő közösségeket, sőt megvédi az Istenhez különböző módon közeledni vágyó emberek közösségét és imaházait, még akkor is, ha a Korán által helytelennek vagy felülírtnak ítélt formában imádkoznak:

Kategória: Iszlám és Nyugat

2011. augusztus 11. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója 

A magasságos Allah azt mondta az adakozással kapcsolatban:
„Ó ti hívők! Adakozzatok azokból a jó dolgokból, amiket szereztetek, és abból amit sarjasztottunk nektek a földből! S ne a rosszat szánjátok arra, hogy eladakozzátok, miközben ti magatok sem vennétek el, csak úgy, ha behunyjátok a szemeteket. S tudjátok meg, hogy Allah Gazdag és dicséretre méltó. A sátán a szegénységet ígéri nektek, és az erkölcstelenségre szólít fel titeket. Ám Allah Tőle származó megbocsátást és kegyet ígér nektek. És Allah Bőségesen Adományozó, Mindentudó” (Korán 2: 267-268)

Kategória: Adakozás (zakat)
szombat, 13 augusztus 2011 18:21

Hogy telik a Ramadánod 2011-ben?

ramadani-riportok Ramadán hónap holdhónap, amelynek napi böjti időszaka pirkadattól napnyugtáig tart. Ez idő alatt a muszlimok tartózkodnak az evéstől, ivástól, házasélettől. Vajon mennyire jelent ez számukra nehézséget? Erről szól ez a film.

Abdulrahman és Atiyya egyiptomi seikhek 1432. Ramadán 4-én tartott leckéi alapján

Mit jelent az istenemlegetés? Arabul úgy mondjuk: dzikr Allah, vagyis Allah emlegetése, az Allahról való megemlékezés. Azt mondják a tudósok, hogy csekély erőfeszítést igénylő, mégis hatalmas jutalommal kecsegtető istenszolgálatról van szó. Eszünkbe juthat az a hadísz a Negyven hagyományból, amelyben Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) szegényebb társai elpanaszolják, hogy a gazdagok elviszik a jutalmat előlük, vagyis nagyobb jutalomban részesíti őket Allah a túlvilágon, mert van miből adakozniuk, nekik pedig szegénységük miatt nincs miből. Erre a Próféta megtanítja nekik, hogyha ismételgetik az Allahot magasztaló, Őt dicsőítő és az Ő nagyságát zengő istenemlegetéseket, akkor ezzel jótékonykodóvá válnak Allahnál.

Kategória: 2011
péntek, 05 augusztus 2011 16:32

Ramadán hónap és jelentősége az iszlámban

A Szent Korán három szúrája tesz említést Ramadán hónapról közvetlen vagy közvetett módon. E szent hónap első előfordulási helye a szúrák sorrendje szerint a 2. szúra 185. ája:
„[A böjtölés ideje] Ramadán hava, melyben a Korán lebocsáttatott útmutatásként az emberek számára, világos bizonyítékokkal az útmutatásra és [az igazság és a hamisság közötti] szétválasztásra...”. Ebben az ájában a Ramadán hónap név szerint szerepel, míg a 44. szúra Ramadán egyik éjszakáját, egy áldott éjszakáról tesz említést (Korán 44: 3-4), amely közvetetten utal a szent hónapra. A harmadik utalás a Koránban a 97. szúrában hangzik el, melyben a Korán az előbb említett áldott éjszakát a Qadr (elrendelés) néven említi, ami egyben a szúra névadója is.

Kategória: Ramadáni böjt

Mikor valaki muszlim lesz, hatalmas áldásban van része. Élete gyökeresen megváltozik, más szemmel nézi a világot. Ilyenkor felmerül a gondolat, hogy: „Istené a hála és dicsőség, hogy muszlim lettem! De mi lesz a szüleimmel, mi lesz a rokonaimmal? Mi lesz a barátaimmal és ismerőseimmel? Ők a pokolra fognak kerülni?”

Friss muszlimként elkezdünk dávázni a körülöttük élőknek. Hívjuk őket az iszlámra, próbáljuk nekik átadni azt a hatalmas élményt, amit a vallás nekünk adott... és általában falakba ütközünk. Szüleink, testvéreink, barátaink, de sokszor még gyermekeink is visszautasítják az iszlámot. Ezen a legtöbb esetben nem segít az sem, ha muszlimként példás életet élünk, ha előnyünkre változtunk, ha minden tekintetben pozitívabbá válik az életünk.

Ez a mi hibánk? Rosszul végezzük a dáwát? Rosszul hívunk az iszlámra?

Kategória: Család az iszlámban
vasárnap, 19 június 2011 04:29

Mi az amit az iszlámról tudni kellene?

Az IndexVideo rövid filmjében interjút készített az Iszlám Egyház és a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetőivel. A 10 perces videóból is kiderül, hogy az átlag magyar állampolgárok nagyon keveset tudnak az iszlámról.

Kategória: Iszlám és Nyugat
2. oldal / 12