A hidzsra (kivándorlás) Medinába

Miután a muszlimok java már kivándololt Mekkából, Allah Küldötte (béke legyen vele) és Abú Bakar is elindult Medinába. Először a „Thaur” nevű barlangban húzták meg magukat, ahol három éjszakát töltöttek, így eltűntek a Kurejs szeme elől. Majd megérkeztek Medinába, ahol üdvözölték és befogadták őket, ahol felépítették az első mecsetet és Mohammed (béke legyen vele) lakhelyét. A Próféta (béke legyen vele) és kortársai (Allah legyen velük elégedett) tíz évig éltek Mediánban, mielőtt visszatérhettek volna Mekkába.
Ibn Abbászra hivatkozva jegyezték fel, hogy azt mondta: „Amikor kivándorolt Allah Küldötte (béke legyen vele) Mekkából azt mondta Abú Bakarnak: »Kiűzték a prófétájukat! Allahé vagyunk és Hozzá lesz a visszatérésünk! Pusztuljanak el!«” Ekkor bocsátotta le Allah a következőket:

Megengedtetett [a harc] azoknak, akik jogtalan bánásmódban részesültek. (A zarándoklat 22:39)

Ez volt az első harccal kapcsolatban kinyilatkoztatott ája. Allah Küldötte (béke legyen vele) ezután 27 csatában vett részt és kilencben maga is harcolt: a badri, az uhudi, a murajszíi és az Árok-csatában, a Kurejdza törzs és Khajbar ellen, Mekka bevételénél, a hunajni és a taaifi csatában. Ezen kívül 56 kisebb portyára küldött ki csapatokat.
Allah Küldötte (béke legyen vele) miután Medinába kivándorolt csupán egy alkalommal teljesített zarándoklatot az úgynevezett Búcsú zarándoklaton. Négy alkalommal teljesített umrát, mindegyiket Dzu al-Kadah hónapban kivéve azt, amelyet a zarándoklata alatt végzett el. Az első umrája a hudejbijai umra volt, melyet a mekkaiak meggátoltak. A második a pótlólagosan végzett umrája volt, a harmadik az Dzsiránai umra, a negyedik pedig az, amelyet a zarándoklata alatt végzett el.
Az Iszraa és a Miraadzs (az éjszakai utazás és égbemenetel) a hidzsra (kivándorlás) előtt három évvel történt. Ekkor irattatott elő a napi ötszöri imádkozás.
Az első év: a kivándorlás, a medinai mecset építése és egy állam létrehozásának kezdete. Ekkor irattatott előírva a zaká (kötelező adakozás).
A második év: a badri csata éve, amelyben Allah dicsőségre és győzelemre vitte a hívőket az ellenségükkel szemben.
A harmadik év: az uhudi csata éve, amelyben vereséget szenvedtek a muszlimok, mivel megszegték a Próféta (béke legyen vele) utasítását azzal, hogy néhány katona a zsákmányt tartotta szem előtt.
A negyedik év: a Nadír törzs elleni csata éve, amelyben kiűzte Allah Küldötte (béke legyen vele) a zsidó Nadír törzset Medinából, mivel megszegték a muszlimokkal kötött egyezményüket.
Az ötödik év: a Musztalak törzs elleni csata, az Árok-csata, illetve a Kurejdza törzs elleni csata éve volt.
A hatodik év: a hudejbijai békekötés éve. Ebben az évben tiltattattak meg teljes mértékben a kábító italok.
A hetedik év: a Khajbar elleni csatának az éve. Ebben az évben ment Allah Küldötte (béke legyen vele) a muszlimokkal Mekkába, ahol elvégezték az első umrát. És ebben az évben vette feleségül Allah Küldötte (béke legyen vele) Szafijja bint Hujej ibn Akhtabot.
A nyolcadik év: a muszlimok és a bizánciak közötti első csata az úgynevezett mutai csatának az éve, valamint Mekka bevételének és a Havázin illetve Thakíf törzsek elleni úgynevezett hunajni csatának az éve.
A kilencedik év: a Próféta (béke legyen vele) utolsó hadjáratának a tabúki csatának az éve. A küldöttségek évének nevezik, ugyanis ebben az évben jöttek a küldöttségek Allah Küldöttéhez (béke legyen vele) és vették fel tömegesen az emberek az iszlám vallást.
A tizedik év: a Búcsú zarándoklat éve, amikor több mint százezren végezték el együtt a Prófétával (béke legyen vele) a zarándoklat szertartását.
A tizenegyedik év: ez év elején 63 évesen halt meg Allah Küldötte (béke legyen vele) a Rabí al-Avval hóna egyik hétfői napján. Negyven évet élt a prófétaság előtt, és huszonhármat prófétaként és küldöttként. Ebből tizenhármat Mekkában, tizet pedig Medinában töltött.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink