(2012. 10. 04-én, a magyarul beszélő muszlim férfiak találkozóján elhangzott lecke jegyzete)
Az iszlámban bűnnek nevezünk minden olyan tudatos cselekedetet, kijelentést, vagy mulasztást, amely Allahhal szembeni engedetlenség és törvényszegés.
A bűnök az iszlámban kétfélék lehetnek: kisebbek és nagyobbak. A magasságos Allah azt mondta a Koránban: „Ha elkerülitek a tilalmas dolgok közül a legnagyobbakat, akkor eltávolítjuk rólatok rossz tetteiteket (a kisebbeket), és kegyes helyre (a Paradicsomba) juttatunk be titeket” (Korán 4: 31)
Magyarul beszélő muszlim férfiak találkozója - 2012. 05. 04.
(Budapest Mecset - Magyarországi Muszlimok Egyháza)
Az iszlám vallásban nagy hangsúlyt kap a Tawakkul, amelyet általában így fordítunk: az Allahra való hagyatkozás, Allahba vetett bizalom. Sajnálatos módon, számos európai nem muszlim szerző, publicista tekinti ezt helytelenül a fátumba/sorsba, és a predesztinációba/eleve elrendelésbe való vak hitnek, továbbá tehetetlen és felelőtlen beletörődésnek.
2012. március 16. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója
A magasságos Allah azt mondta a Koránban: „ám aki fél az Ura előtti megjelenéstől, annak két kert jár” (Korán 55: 46)
2003-ban adták ki, és azóta sajnos régen elfogyott már az Iszlám Egyház kiadásában megjelent "A Paradicsomba vezető út" című, Mohammed Thahlawy által írt nagyszerű könyv a bűnbánatról. Az interneten elérhető az iszlam.hu oldalon letölthetőben a teljes könyv. Ramadán hónapja az elmélyülés hónapja. Sok mindenben számot kell adnunk magunkban, vajon mindent megteszünk-e ami módunkban áll, vajon jól, helyesen tesszük-e Istenszolgálatunkat. Ebben kívánunk segítséget nyújtani e nagyszerű könyv részleteinek cikkekben való felelevenítésével - insa Allah.
Az iszlám naptár kezdőhónapját Allah havának nevezik. Ez a név, ami egy prófétai közlésből ered, amit Muszlim jegyzett föl Abu Hurejrára (Allah legyen vele elégedett) hivatkozva, s a szent hónap magas rangját mutatja. Allah így esküszik a Kegyes Koránban:
“bizony a hónapok száma Allahnál tizenkettő hónap (lett) Allah előírása szerint, a napon, mikor az egeket és a Földet teremtette, közülük négy szent. Ez a helyes vallás. Nos ne vétkezzetek ezek során önmagatok ellen!” (Korán, 9:36)
Ezzel a verssel kapcsolatban az iszlám első kalifája, Abu Bakr (Allah legyen vele elégedett) azt közli a Prófétára (béke legyen vele) hivatkozva: „az idő visszanyerte eredeti beosztását, amilyen az az egek és a Föld teremtésekor volt, az év tizenkét hónapból áll, ezek közül négy szent. Három egymást követi: zul-kada, zul-hiddzsa és muharram és a Mudar törzs Radzsab hónapja, ami a dzsumádi-asz-szánija és a saabán közé esik.” (Bukharíj által gyűjtött hagyomány)
Dul Hijjah hónapja nemcsak azoknak a muszlimoknak jelentős akik elvégzik a Zarándoklatot, nem csak ők azok akik nagyon fontos és Allahnak nagyon kedves cselekedetet végezhetnek.
Azok a muszlimok akiknek nem áll módjukban, hogy elvégezzék a Zarándoklatot szintén ad lehetőséget Allah arra, hogy minél több jócselekedetet végezzenek és azt Allah különösképpen jutalmazza.
A dul Hijjah hónap első tíz napja nagy jelentőséggel bír az Allah felé való imádatunkban.
Az első tíz napja e hónapnak különleges időszak, Allah előnyben részesíti bármely más nappal szemben az évben.
Allah szemében két tényező van, amely meghatározza az emberi cselekedetek értékét: két határvonal ez, amelyet ha átlépünk, másfajta ’jutalmazási kategóriába’ kerülünk. A különböző jutalmazási kategóriákban ugyanannak a cselekedetnek egészen más értéke lesz. Az első ilyen tényező (határvonal) a hit, a maga 6 alaptételével, vagyis az
A KORÁN ÁLTAL FELVÁZOLT ISTENKÉP
Kicsoda Allah?
A Korán az elejétől a végéig azon dolgozik, hogy helyes istenképet építsen ki a megszólítottban. Allah személye teljességgel érzékfeletti, rejtett, láthatatlan (gayb). Az ember felfogóképességét meghaladó abszolút igazság. A tulajdonságaival nyilvánul meg a létezésben, s a neveinek megnyilvánulásai látszódnak a létezés tükrében. Most nézzük meg azokat az ájákat, amelyek az istenképünket alakítják ki a Koránban.
Az imádkozás a kapcsolatot jelenti az ember és az Isten között. Az iszlám egyik pillére és a vallás alaptétele:
Tartsátok be az imádkozást, [különösen] a középsőt, és álljatok áhítatosan Allah előtt. (Korán 2:238)
Allah az imádkozást a boldogulás és a boldogság útjává tette:
Bizony boldogulnak a hívők, akik imádkozásukban alázatosak. (Korán 23:1-2)
Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: „A vallás őszinteség.” Azt kérdeztük: Ki iránt? Azt felelte: „Allah iránt, a Könyve iránt, a Küldötte iránt, a muszlimok vezetői és közemberei iránt.” (Muszlim)