Milyen világos ez a nyilatkozat az Áldott Koránból, mely arra emlékeztet minket, mit Isten ítélkezése minden kinyilatkoztatott vallásban megerősített az emberi lélek szentségével kapcsolatban, amikor az emberiség történetében először megesett gyilkosságot - amikor Ádám egyik fia a testvére megölésére vetemedett – ekként kommentálja:
„Emiatt írtuk elő Izráel fiai számára azt, hogy ha valaki megöl egy emberi lényt, anélkül, hogy [annak halála bosszú lenne] valaki másnak [a megöléséért], vagy [megtorlás lenne azért], hogy [a megölt] romlást [okozott volna] a földön – akkor olyan az, mintha az összes embert ölte volna meg. Aki ellenben életben tart valakit, olyan az, mintha az összes embert életben tartotta volna. És eljöttek hozzájuk [időről-időre] a mi küldötteink nyilvánvaló bizonyítékokkal. Ám közülük számosan bizony ezután [is] elkövetnek túlkapásokat a földön.”(5:32)
Ebből kiindulva a gyilkosság az Isten által tiltott dolgok egyike, és ebben megegyezett minden isteni kinyilatkoztatás, de ahogy az ája (vers) végén szerepelt, annak ellenére, hogy az összes küldött nyomatékosan megerősítette ezeket az alapelveket, mégis vannak emberek, akik még elkövetnek ilyen túlkapásokat, törvényszegéseket.
A terrorizmus és az erőszak jelensége a veszélyes jelenségek egyike, amelyek ma fenyegetik a társadalmak és az egyének biztonságát. Nem korlátozódik az egyik társadalomra, és egy meghatározott kultúrához tartozókra, hanem sajnos a világ számos országában jelen van. E jelenség (a terrorizmus és az erőszak) mögött számos, és követelményeiben, céljaiban, dogmáiban és elveiben különböző csoport áll, ezért nem igazságos, hogy az erőszak és a terrorizmus vádját, gyanúját az iszlámhoz és a muszlimokhoz társítják, mintha másokhoz nem lehetne.
Az, hogy létezik néhány muszlim, aki beleesik ebbe a tiltott bűnbe, az semmiképpen sem indokolja az iszlám elleni támadásokat, mondván, hogy az iszlám ösztönöz ilyen cselekményekre. Ugyanígy nem indokolt a kereszténységet sem vádolni terrorizmussal, azért ha néhány keresztény elkövet ilyen tiltott bűnt.
Előfordulhat, hogy néhány ilyen bűnt elkövető ember, vallási magyarázatokkal, vagy politikai okokkal próbálja magyarázni tetteit, de ez semmiképpen sem fogadható el.
A terrorizmussal szembeni ellenállás és a biztonság, stabilitás megőrzése olyan követelmény, melynek teljesítésére a világ minden emberének törekednie kell. De a fontos kérdés az, hogy mi a gyógymód ennek a problémának a kezelésére, mely követendő lenne. Nem tudunk válaszolni erre a kérdésre csak akkor, ha beletekintenénk az erőszak és a terrorizmus kiváltó okaiba. Kétségtelen, vannak olyan hajtóerők néhány terroristában, melyek bűnözésre ösztönzik őket, de szembe kell fordulni velük és harcolni kell ellenük. Ezért vannak a büntető törvények, hogy megakadályozzanak minden rendellenes magatartást, mely mások ellen irányul.
De vannak kétségbeesettek is, akiket az igazságtalanság elleni felkelés, az elnyomó, autoriter hatalomtól és az elfojtástól való felszabadulás akarata motivál arra, hogy erőszakos módon fejezzék ki haragjukat. Az érdek és a bölcsesség kötelezővé teszi számunkra azt, hogy alaposan, kritikusan és bátran nézzünk szembe azon követelésekkel, melyeket támasztanak, és ne fordítson el minket az elnyomó logika az igazságtalanságnak áldozatul esett emberek igazságos támogatásától, akárhol élnek és akármilyenek.
A harmadik világban a népek sok nehézséggel találkoznak életük során, ilyen a nehéz gazdasági helyzet, zavaros politikai körülmények, elnyomó uralom, a szabadságtól való megfosztottság, az emberi jogok halmozott megsértése, mindez gyakori és általános jelenség, ráadásul a világ legerősebb országainak áldásával történik. Továbbá súlyosbodik a helyzet a legerősebb országok által tanúsított egyoldalú hozzáállás miatt az ilyen súlyos konfliktushelyzetekben, mely hozzáállás minden esetben csak az egyik oldalnak előnyös, a másiknak kárára van. Ezt példázza Amerika hozzáállása a palesztin ügyhöz. Mindez aggodalom és kellemetlen érzések forrásává válik, mely egyeseket arra vezet, hogy türelmük és józanságuk elfogytával durva reakciókhoz folyamodjanak.
A globalizáció, amely az emberek érdekeit összekapcsolta ma a Föld minden területén, nélkülözhetetlenné teszi azon értékek és normák csoportjának meghatározását, melyek biztosítják az igazságosságot és meggyökereztetik az esélyek egyenlőségét, tekintettel a népek különböző civilizációs, kulturális sajátosságaira, azok érdekeinek, szabadságának, sorsa meghatározásában való jogának védelme tiszteletben tartásával, távol minden elnyomó hatalomtól és külső irányítástól.
Az, hogy felemelkedett a világ sok józan emberének hangja, akik intenek, figyelmeztetnek a globalizáció negatív hatásaira, amelyet a gazdag országok képviselnek, bebizonyítja a világ igényét ilyen emberi szabályokra a népek közötti kölcsönös kapcsolatokban, a nemesség, szabadság, igazság védelmében. Ezen értékekben egységes minden isteni kinyilatkoztatás és emberi filozófia.
Itt az idő arra, hogy átlépjük a materiális érdek, és az uralkodás logikáját.
Európa – a rá jellemző történelmi kísérletekkel és azzal, amelyet a hátán hord: a kulturális és etnikai sokféleség – ki van jelölve a fő példa szerepének játszására a világban egy új, szentségen, szabadságon és igazságon alapuló nemzetközi rendszer építésére. Az emberiségnek ma szüksége van ilyen igazságos rendszerre, hogy élvezni tudja a békét és a biztonságot. Az emberi történelem törvénye bizonyítja nekünk, hogy minden ilyen igazságtalanságon, mások jogainak eltiprásán alapuló felépítmény nem marad fenn örökre.
A muszlimok Európában, akik az európai társadalmak szövetének részei, azon tevékenykednek, hogy megvalósítsák a népek és nemzetek közötti jó kapcsolatokat és megerősítik a találkozás és az együttműködés kötelékeit. Abban hisznek, hogy mindaz, amely a másikat lenézi, leértékeli és az emberi nemességét sérti, a képét eltorzítja, az csak jobban mélyíti az emberek közötti szakadékot, és ösztönöz a konfliktusra, összeütközésre.
Milyen nagy és hatásos szerepe van a médiának, kommunikációs eszközöknek ezen a téren, és milyen hatalmas felelőssége van a népek közötti kapcsolatok, a párbeszéd, egymással való megismerkedés elősegítésében, megerősítésében, az utálat és a gyűlölet elültetése helyett. Ugyanez a nagy felelősség terheli a nagy gondolkodókat, kutatókat, a politikusokat és a döntéshozókat, hogy elkerüljünk minden olyan dolgot, amely gátakat állít egy társadalom tagjai között, továbbá a Föld népei között kulturális és dogmáik (hit) különbözősége ellenére.
A muszlimok Európában még egyszer elítélik az Amerikában történt tragikus eseményeket és felszólítják a világ lelkiismeretét a bölcsesség és a józanság hangjával. Azzal a hanggal, mely arra hívja fel a világ figyelmét, hogy tanuljon ebből a katasztrófából, hogy újra értékelje és korrigálja a számláit és a politikáját. Ebben nem segít az a nézőpont, amelyet néhány elemző, gondolkodó hangoztat, akik a bosszúra hergelnek, akik hangjukkal növelik a népek közötti távolságot és elültetik a kapcsolatok szétszakadását, amely nem hasznos senkinek. A másik elutasításának elve és az elnyomó logika szerinti cselekedet, a másik irányítása nem tesz mást, mint fokozza a gyűlölet érzését, és ez összeütközéshez vezet.
Legyünk biztosak abban, hogy minél előbbre jutnak az igazság értékei, annál jobban hátrál az erőszak, az agresszió és a terrorizmus logikája.
Működjünk együtt a népek, a kultúrák és a civilizációk közti együttélés, együttműködés alapjainak megerősítéséért.

„Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket s [törzs] szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást! Allah előtt [azonban] az a legnemesebb közületek, aki a legistenfélőbb. Allah [mindent] tud és [mindenről] tudomása van.”
(49: 13)