Seikh Dr. Haitham Rahma khutbája az MME központjában 2010-03-04

Magyarországi Muszlimok EgyházaA Magyarországi Muszlimok Egyháza Sáfrány utcai központjában 2010 március 4-i khutbát vendégük, Seikh Dr. Haitham Rahma az Imámok és Muszlim Szónokok Európai Egyesületének főtitkára, a stockholmi nagymecset imámja tartotta. Az alábbi cikkben a khutba utáni magyar tartalomfordítást szeretnénk számotokra is elérhetővé tenni. A fordító Abdul-Fattah Munif testvérünk volt.



Biszmillahi Rahmani Rahím

A vendég sejkh - Seikh Dr. Haitham Rahma testvérünk - a mai prédikációja alkalmával a dawa-ról, az iszlámra hívásról beszélt. Tanításának első részében arról beszélt, hogy a Mindenható Allah azokat az embereket vezeti az igaz útra, akikben jót és nyitottságot lát az igazság felé, akik keresik az igazságot. Azokat az embereket, akikben megvan a szándék arra, hogy az életre vonatkozó nagy kérdéseken elgondolkozzanak. A Mindenható Allah nem igazságtalan az emberiséggel. Mindenkinek ad lehetőséget arra, hogy az igaz útra térjen. A Túlvilágon, a Feltámadás napján senki nem fog tudni evilági módon felháborodni, vagy megpróbálni megindokolni azt, hogy miért nem járt ő az igaz úton, ha egyszer a Mindenható Allah megmutatta neki az igaz utat. Tehát a sejkh a beszéde első részében erre a témára fektette a hangsúlyt. Evilági példát is hozott rá: Ha valaki elkövet egy bűncselekményt, amiért őt elítélik és úton van a börtön felé, vagy az ítéletének a végrehajtása felé akkor kiabál, esetleg hangoztatja, hogy ő ártatlan, és mindenfélét felhoz mentségére. Azonban a Túlvilágon mindenki csendben lesz és mindenki tudni fogja azt, hogy az az ítélet ami született, az a legigazságosabb ítélet - az Igazságos Istentől.
Nekünk muszlimoknak itt az evilágon meg van a lehetőségünk arra, hogy részt vegyünk az iszlám ismertetésében. Abban, hogy segítsünk az embereknek rálelni az igaz útra. Azonban azt tudnunk kell, hogy a Mindenható Allahnak nincs szüksége ránk. A Mindenható Allah garantálta, hogy megőrzi ezt a vallást, és garantálta, hogy el fog terjedni. A Próféta (béke és áldás legyen vele) ezt hangoztatta, hiszen a Mindenható Allah monda a Prófétának (béke és áldás legyen vele), hogy te nem vezeted igaz útra, akit szeretsz, hanem Allah vezeti az igaz útra, akit Ő akar. Hiába szerette volna a Próféta (béke és áldás legyen vele), hogy Abu Tálib az igaz útra leljen, mégsem tudta ezt irányítani, hiszen a Mindenható Allah az, Aki a vezetést, az iszlámra vezető utat adja. Emlékeztetett a sejkh, hogy itt Európában mi muszlimok kisebbségben élünk. Ez sok kérdést vet fel. A muszlimok egy része „muhádzsirún” (bevándorlók) akik kivándoroltak, de van akit kiűztek otthonából. Sok féle ok miatt vagyunk ma itt Európában és képezzük ezt a muszlim közösséget. Tudnunk kell, hogy vannak közöttünk olyanok, akik ragaszkodnak a vallásukhoz, akik gyakorolják a vallást. Ezek az emberek sokszor tudat nélkül is vezetik az embereket az iszlámra. És vannak olyanok, akik nem gyakorolják a vallásukat és nem helyénvalóan mutatják az iszlámot. És lehet, hogy tudattalanul is, de akadályoznak másokat az igaz útra találásukban. A sejkh ezt egy hadísszal támasztotta alá, aminek a jelentése, hogy az ember esetleg mond egy szót, nem is figyel rá, de emiatt fog a Paradicsomba kerülni. A másik ember is mond egy szót figyelmetlenül, szinte tudatlanul, és e szó miatt zuhan majd a Pokolba. Ez a jelentése annak a hadísznak, amit a sejkh felhozott erre a témára. Tehát a kérdés az, hogy részt veszünk-e, hogy a Magasztos Allah kegyében részesít bennünket, megtisztel-e minket azzal, hogy másokat hívhatunk az iszlám útjára vagy sem. Mert az iszlám terjed. A Mindenható Allah garantálta a terjedését. Garantálta azt, hogy el fog jutni mindenhova. Az egyistenhit vallása az iszlám vallás - és erre hozott fel a sejkh példákat is – sokféle módon jutott el az emberekhez. Kevés emberrel kezdődött a történet, a Próféta (béke és áldás legyen vele) egyedül volt, aztán később lettek társai, Medinából hat ember csatlakozott, az a hat ember visszament, a hat emberrel együtt ment egy Musz’ab ibn ’Umair nevű prófétai társ aki miután Medinában tevékenykedett és visszatérve a Prófétához (béke és áldás legyen vele) azt mondta neki, hogy nem maradt egyetlen egy ház sem Medinában, az anszárok (a medinai segítők közül) ahova ne jutott volna el az iszlám fénye. Egy ember is képes ilyen nagy hatást gyakorolni. Amikor egy része a muszlimoknak kivándorolt Etiópiába, akkor ott, azon a terepen tették meg a feladatukat a dzsihádot (a szó jelentése: Allah útján való erőfeszítés), hiszen a Próféta (béke és áldás legyen vele) azt mondta, hogy a Fath Makkah (Mekka meghódítása) után nincs többé kivándorlás, most már az erőfeszítésnek, a cselekvésnek van itt az ideje és Dzsafar ibn Abu Talib, a Próféta (béke és áldás legyen vele) unokatestvére ott maradt Etiópiában, csak a Hejbar csata után tért vissza. Mindent megtett annak érdekében, hogy az embereknek, az ott élő keresztényeknek megmutassa az igaz utat. Hiszen őt egyszer ott befogadták. A Próféta (béke és áldás legyen vele) azt mondta, hogy menjetek Etiópiába, ott egy igazságos király van, akinél nem fog senki sem igazságtalanságot szenvedni. Elmentek oda a muszlimok, ott voltak egy ideig, sokan közülük visszatértek utána Medinába miután jó hírek érkeztek, de voltak akik ott maradtak Etiópiában. Nem tett közöttük a Próféta (béke és áldás legyen vele) különbséget. Mindenki tette a dolgát ott azon a helyen ahol tennie kellett.

Végül a sejkh arról beszélt, hogy nekünk itt mai muszlimoknak is, ilyen – tulajdonképpen – nagykövetnek kell lenni, mint ahogy Dzsafar is követe volt az iszlámnak, nekünk is az a feladatunk, hogy nagykövetei legyünk az iszlámnak. Jó példát mutassunk, és - ahogy mondta a sejkh - nem lehet tudni, egy jó szó is hatalmas eredményt hozhat mint ahogy mondott egy példát is: egy huszonkét éves svéd hölgy mikor muszlim lett megkérdezte tőle a sejkh, hogy mi vezette őt erre az útra. Az hölgy azt mondta, hogy egy szó volt, amit hallott tíz évvel ezelőtt. Tehát tizenkét éves korában hallott egy muszlimtól egy jó szót, és ez vezette tulajdonképpen erre az útra.

Nagyvonalakban ezek voltak azok a főbb pontok, amelyeket a sejkh prédikációjában megemlített.

MME khutba