Arafah napjának jelentősége és az ünnepnapi áldozás 2011-11-04

arafa2011. november 4. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója

Arafah napja a Dzu-hiddzsah hónap 9-ik napja. Arról a fennsíkról kapta a nevét, melyet a zarándokok a 9-ik napon meglátogatnak, és ott maradnak naplementéig, hogy fohászkodjanak a Mindenható Allahhoz. Arafah napja hatalmas jelentőséggel bír, hiszen Allah ezen a napon tette teljessé az iszlámot: „A mai napon teljessé tettem nektek vallásotokat, és kiteljesítettem kegyemet irántatok, és az iszlámot választottam számotokra vallásul” (Korán, 5:3).

A Koránmagyarázók szerint a magasságos Allah ezt az áját Arafah napján nyilatkoztatta ki, és ezzel az iszlám törvényei, erkölcsi tanításai és hitbeli tanításai teljessé váltak. Emellett ez a nap összefügg az ember teremtésével is, hiszen amikor Allah megteremtette Ádámot, megszólította az emberi utódokat, még testben való megteremtésük előtt – amikor az ún. „hangyavilágban” léteztek lelkekként – és tanúságot vett tőlük az egyistenhitre: „[Emlékezz arra] amikor a te Urad kivette Ádám fiainak ágyékából az ő utódaikat, és saját maguk ellen tétetett velük tanúságot: Vajon nem én vagyok a ti Uratok? Azt mondták: De, igen! Tanúságot teszünk. Nehogy a Feltámadás Napján azt mondjátok: Nekünk erről nem volt tudomásunk” (Korán 7: 172)
Arafah napján megsokszorozódik a jótettek jutalma Allahnál. A zarándokok, akik egybegyűlnek Arafah fennsíkján, a Könyörület-hegynél, Allahhoz fohászkodnak alázatosan és áhítattal, bűnbánatot tartva, és Allah kegyelmét keresve. Ekkor a magasságos Allah leereszkedik az Első égig, hogy könyörületével árassza a zarándokokat, és hogy megbocsásson nekik, és büszkélkedik az Arafah-nál összegyűlt szolgáival, azt mondván az angyaloknak: „Nézzétek hát szolgáimat, akik [kizárólag] Hozzám jöttek, csapzott hajjal, és poros ruhában”.

Akiknek nem volt lehetőségük zarándokként részesülni ebben a kegyben, azok számára ajánlott a böjtöléssel és egyéb jótettekkel közeledni Allahhoz. Mi sem bizonyítja jobban ennek a napnak a kiemelkedő voltát, hogy egy hadísz szerint a magasságos Allah megbocsátja egy előző év és egy következő év bűneit azoknak, akik ezen a napon böjtölnek. 

Az ünnepnapon (Dzul-hiddzsah 10-én), és a Tasrík napokon (11-13-én) tilos böjtölni. Allah küldötte azt mondta: „A Tasrík napok az evés, az ivás és Allah emlegetésének a napjai” (Muszlim). Ajánlott cselekedet az iszlámban az ünnepnapi állatáldozás, amivel arra emlékezünk, hogy Ábrahám próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) parancsot kapott álmában Allahtól, hogy áldozza fel fiát Izmaelt, ők pedig engedelmeskedtek. Allah így szólt:
„[Ábrahám] azt mondta neki: „Ó, fiacskám. Azt láttam álmomban, hogy feláldozlak. Fontold hát meg, mit mondasz erre!” Erre Ő ezt mondta: „Ó, apám! Tedd azt, amire parancsot kaptál. Ha Allah úgy akarja, akkor engem türelmesnek fogsz találni"
(Korán 37:102)
Miután az apa meghallotta fia válaszát, megnyugodott és mindketten elindultak Allah parancsát teljesíteni. Lefektette fiát, és egy éles késsel el akarta vágni a fia torkát, ám Allah ekkor kiváltotta Izmaelt egy jól megtermett kossal:
„És szólítottuk őt: Ó Ábrahám! Valóra váltottad az álmot, bizony Mi ily módon fizetünk a jótevőknek. Ez valójában egy nyilvánvaló próbatétel volt. És mi egy óriási áldozattal (egy kossal) váltottuk meg őt” (Korán 37:104-107).

kos

Az ünnepnapon a zarándokok állatot vágnak Mekkában, de akik otthon maradtak, nekik is van lehetőségük arra, áldozzanak. A vágásra a Jaum al-Nahr (Vágás napja) reggelén, vagyis Dzúl-Hiddzsa hónap 10.-én kerül sor. Feltétel, hogy a jószágok mentesek legyenek a hibáktól, mint a betegség, a vakság, vagy a sántaság. Ajánlott az ünnepi imádkozásra gyalog menni, ha van erre lehetőség, és nem a szokványos úton menni az imahelyre. Ajánlott a rokonlátogatás, és jókívánságot mondani egymásnak, mint például: „Allah fogadja el tőlünk és tőletek is a jótetteket!”. 

Abdul-Fattah Munif, MME

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink