A végső jó cselekedet (jó sors)- 2011-11-11

endofe2011. november 11. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója

A magasságos Allah azt mondta: „Vajon azt gondolják azok, akik rossz tetteket követnek el, hogy olyanná tesszük őket, mint akik hisznek és jót cselekszenek, úgy hogy egyenlő lesz az életük és a haláluk? Mily rossz az, ahogyan ítélkeznek” (Korán 45: 21)

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Esküszöm Allahra, Akin kívül nincs más isten, bizony lesz közületek, aki a Paradicsom lakóinak tettei szerint cselekszik, amíg már nem lesz közte és a Paradicsom között több egy karnyújtásnyinál, ám ekkor a megírt feljegyzés beigazolódik, és a Tűz lakóinak tettei szerint cselekszik, és oda jut. És bizony lesz közületek, aki a Tűz lakóinak tettei szerint cselekszik, amíg már nem lesz közte és a Tűz között több egy karnyújtásnyinál, ám a megírt feljegyzés beigazolódik, és a Paradicsom lakóinak tettei szerint cselekszik, és oda jut” (al-Bukhári és Muszlim).

Allah küldötte nyilvánvalóvá tette társainak, hogy nem szabad senkit a Paradicsom vagy a Pokol lakójának tekinteni, amíg nem látják milyen véget ér, milyen cselekedettel zárul az élete: „Ne tartsatok senkit se tetszetősnek, amíg nem látjátok, mivel záródik számára az élet!” (Ahmad)

A végső tett összefoglalja az ember életét, a végső cselekedetek pedig az előző cselekedetek hagyatéka. A jó végzet, vagy jó sors (az ember életét lezáró jótett) azt jelenti, hogy Allah rásegíti az embert arra, hogy halála előtt bűnbánatot tartson, jótettet tegyen és közeledjen Allahhoz, és ilyen állapotban érje a halál. A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha Allah jót akar tenni egy szolgával, akkor felhasználja őt”. Megkérdezték: Hogyan használja fel? Azt felelte: „Jó tettre segíti őt halála előtt” (Ahmad)

Hogyan fogadta Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) és kegyes elődeink a halált? Fátima, a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) leánya, amikor édesapja a halálán volt, azt kiáltotta: Mily csapás érte apámat! Azt mondta Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse): „Nem éri csapás apádat a mai naptól fogva!”
Bilál ibn Rabáh, amikor közeledett halálának órája, a felesége sírva mondta: Ó Bilál, mily nagy a szomorúság! Bilál erre azt válaszolta: Mily nagy az öröm! Hiszen holnap találkozom Mohameddel és társaival!

Muád ibn Dzsebel azt mondta: Üdvözlöm a halált, ezt a kedves látogatót, mely távolléte után eljött végre, amikor éppen szükség volt rá. Ó Allah, én mindig féltem Tőled, most pedig reménykedem Benned (hogy közelségedben lehetek). Tudtad rólam, hogy nem szerettem az evilágot a folyók csobogásáért és a fák ültetéséért, hanem a forró napokon való böjtölés, a nehéz órák elviseléséért, és a tudósokkal való versenyzésért az Allahot emlegető körökben.

Omar ibn Abdul-Azíz halálakor azt mondta a körülötte állóknak: Menjetek ki, senki ne maradjon bent! Kimentek, és ott maradtak az ajtónál, ezért hallották amint azt mondta: „Üdvözlöm ezeket az arcokat, se nem emberi se nem démoni arcok! Majd azt mondta: „Ez a túlvilági ház (a Paradicsom), amelyet azoknak adunk, akik nem akarnak fennhéjázást elkövetni a földön, se romlást okozni, és a [szép] végzet az istenfélőké” (Korán 28: 83), és ezután meghalt.
Ámir ibn Abdullah ibn al-Zubair, amikor halálán volt, és az utolsókat lélegezte, családtagjai ott álltak körülötte, és sírtak. Haláltusájában hallotta, hogy a müezzin épp a naplementei imára hív, ezért azt mondta: Fogjátok a kezemet, és vigyetek! Azt mondták neki: De hisz beteg vagy! Erre azt mondta: Vajon hallom, hogy az Allahhoz hívó szólít, és mégse engedelmeskedjek? Elvitték az imára, és a naplementei ima első rak'áját együtt imádkozta az imámmal, majd a második rakában meghalt.

A jó végzet, a jó sors jelei:   

Ha valaki halálakor az egyistenhitről szóló tanúságtételt mondja. Allah küldötte azt mondta: Akinek utolsó beszéde a „nincs más istenség, csak Allah”, az a Paradicsomba kerül. Azt is mondta: „Ismételtessétek halottaitokkal (haláluk pillanatába) azt hogy „nincs más istenség, csak Allah”.   
Ha valaki jó cselekedettel zárja az életét, mint például böjtölés, adakozás, istenemlegetés. Allah küldötte azt mondta: „Amit tesz az ember halálakor, abban az állapotban lesz feltámasztva” (Ahmad)   

Ha valaki pénteki napon hal meg, vagy péntek előestéjén. Allah küldötte azt mondta: „Azt a muszlimot, aki pénteken vagy annak éjszakáján hal meg, Allah megvédi a sírbeli kínzástól”   

Vannak olyan jelek, amelyeket a muszlim halálakor észlel: „Bizony, akik azt mondják: Allah az Urunk! - majd egyenesen állnak (engedelmeskednek Allahnak), leereszkednek hozzájuk az angyalok (azt mondván), hogy: Ne féljetek, se ne szomorkodjatok, és fogadjátok az örömhírt a Kertről, amelyre ígéretet kaptatok” (Korán 41: 30).

A jó végzet, a jós ors okai

Az iszlám vallás folyamatos követése.   
Az egyistenhit megvalósítása, és a vallási cselekedetek őszinte odaadással való felajánlása Allahnak.   
Betartani az imádkozásokat.   
Gyakran megemlékezni Allahról „Emlékezz meg Allahról a jólétben, megemlékezik Allah rólad a nehézségekben”. 

Abdul-Fattah Munif, MME

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink