Ábrahám Próféta fohásza benne testesült meg: „Urunk! És támassz közöttük egy közülük való küldöttet, aki recitálja nekik a Te Jeleidet, megtanítja nekik az Írást és a bölcsességet, és megtisztítja őket. Bizony Te vagy a Mindenható, a Bölcs.”

A magasságos Allah a Koránban dicsérte Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) elméjét: „A társatok nem tévelyedett el, se nem tért le a helyes útról!”;
dicsérte a beszédét: „És nem a vágya szerint beszél”;
dicsérte vallását: „Nem más ez, mint sugalmazott sugalmazás”;
dicsérte az angyalt, aki átadta neki a kinyilatkoztatást: „Az tanította neki, akinek hatalmas az ereje”;
dicsérte a szívét: „Nem hazudtolta meg a szíve azt, amit látott”;
dicsérte a látását: „Nem tért el a tekintet és nem lépte túl a határt”.
Allah dicsérte a keblét: „Nem tártuk-e ki néked a kebled”;
sőt levette a terhét: „és [vajon nem] vettük le rólad a terhedet?”;
dicsérte a tekintélyét, hírnevét: „és [vajon nem] emeltük tekintélyedet?”.

A magasságos Allah könyörületként küldte el az emberiséghez: „És csupán könyörületként küldtünk el téged a teremtmények számára”;
„Bizony eljött már hozzátok egy küldött magatok közül, nehezen viseli azt a gondot, ami reátok nehezedik, ügyel reátok (szívén viseli a sorsotokat), a hívők iránt jóságos és irgalmas”.
Egész személyét is dicsérte: „És te bizony fenséges erkölccsel bírsz”.

Mielőtt elküldetett volna, az emberek mély álomba merültek, és a tudatlanság mocsarában éltek. Ezután Allah elküldte Mohamedet (Allah dicsérje és üdvözítse), miután sokáig nem jött próféta. Eljövetelével megsemmisültek a bálványok, összedőlt a hitetlenség vára, és igazságos korszak köszöntött be. A nagy birodalmak megnyíltak a muszlimok előtt, mégsem élt fényűző életet. Egyszerű agyag viskóban lakott, foltozott ruhában járt, és sokat nélkülözött, sokszor rögzített egy követ a hasára, hogy csillapítsa az éhségérzetét. Tiszta életet élt, szíve eltelt hálával Allah felé, kitartó volt, szegényként élt, Allah pedig győzelemre vitte őt, és megvédte az ellenségeitől. Világosságot hozott a világnak.

Ő volt az emberek közt a leghiggadtabb, és legelnézőbb. Ő volt a legbátrabb, a legbőkezűbb, a legigazságosabb, és a legszerényebb. Szemérmessége párját ritkította, és mindenkihez volt egy szép szava, akár szabad akár rabszolga kereste őt fel. Bár elfogadta az ajándékot, adományt sose fogadott el. Elfogadta a meghívást a lakodalmakra, látogatta a betegeket, és részt vett a temetési menetekben. Szegényekkel szeretett együtt lenni, velük evett, de nem vetette meg a gazdagokat, és tiszteletet adott azoknak, akik kiérdemelték. Ilyen volt szeretett Prófétánk, akivel szemben a két legfontosabb kötelességünk:
- Szeretni: Mindaddig nem hívő egyikőtök sem, amíg nem szeret engem jobban, mint tulajdon apját, gyermekeit, és az összes embert”.
- Követni a hagyományát: „Bizony Allah küldöttében szép példakép van számotokra – annak, aki reményét Allahba és a Végső Napba vetette és gyakorta megemlékezik Allahról” (Korán 33:21)