A Ramadán utolsó tíz napjának jelentősége és az I'tikáf (mecsetben maradás) 2011-08-19

Pénteki szónoklat – Badr seikh szónoklatának összefoglalója

Elérkeztünk Ramadán utolsó tíz éjszakájához, vagyis Ramadán utolsó harmadához, amelyben a magasságos Allah megszabadítja a muszlimokat a pokol tüzétől. Ajánlatos ilyenkor bűnbánatot tartani, és fohászkodni Allahhoz, ügyelve a fohász illemszabályaira és elfogadásának feltételeire, mint például a megengedett – helál – forrásból való vagyonszerzés, táplálkozás és ruházkodás.



Ramadán utolsó tíz napjában van egy éjszaka, a Lejlat al-Qadr, vagyis az Elrendelés Éjszakája, amelyen az istenszolgálatok annyit érnek, mint 1000 hónapnyi istenszolgálat. Erről az éjszakáról Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta, hogy Ramadán hónap utolsó – páratlan számú – éjszakáinak egyike. Ezért is ajánlatos az utolsó tíz napban sokat fohászkodni, Allah megbocsátását kérni, és sok jó cselekedetet végezni, hiszen nem tudhatjuk, hogy mely éjszakára esik pontosan.

Ajánlatos az utolsó tíz napban beköltözni a mecsetekbe. A mecsetbe költözés, vagy mecsetben maradás arabul i'tikáf, jó alkalom arra, hogy a muszlim ember elvonuljon az evilágtól, annak elfoglaltságaitól és gondjaitól, és teljes mértékben az istenszolgálatokra koncentráljon, mint például az önkéntes imádkozások, a Korán olvasás, Allah emlegetése (zikr), a fohászkodás, a bocsánatkérés, és Allah Küldöttére való áldáskérés.

A mecsetben maradás az iszlám vallásjogban azt jelenti, hogy egy muszlim ember istenszolgálati szándékkal és Allahhoz való közeledés reményében a mecsetben marad, és nem hagyja el, csak végszükség esetén. Az i'tikáf érvényességének feltétele, hogy az illető muszlim és nagykorú ember legyen, továbbá vallásilag tiszta legyen (a nemi élet utáni állapottól és a menstruációs vagy gyermekágyi vérzéstől mentes) illetve, hogy olyan nagyobb mecsetben történjen ez, ahol közösségi imádkozást szokás tartani.

Az i'tikáf lehet ajánlott és lehet kötelező. Ajánlott akkor, ha valaki Allah elégedettségét és jutalmát keresve és a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) követve önkéntesen költözik be a mecsetbe. Az i'tikáf akkor válik kötelezővé, ha egy muszlim fogadalmat tesz, hogy ha teljesül az a kérése, amit Allahtól kért, akkor i'tikáfot végez egy bizonyos ideig.

Az i'tikáf legkevesebb időtartamával kapcsolatban a vallásjogi iskolák többféle álláspontra helyezkedtek. A málikita jogi iskola például kiköti, hogy i'tikáf-ot végezni csak böjtöléssel egybekötve lehet, akár önkéntes, akár kötelező mecsetben maradásról van szó, és így egy nap és egy éjszaka a legkevesebb ideje. A hanafita jogi iskola szerint azonban az i'tikáfot nem kell böjthöz kötni, még Ramadánban sem, így akár egy óra, vagy még kevesebb is lehet. A helyes álláspont az, hogy az i'tikáf időtartama nincs megszabva, bármennyi ideig lehet végezni, akár hosszú, akár rövid ideig. A jutalma azonban függ attól, hogy a hívő mennyi ideig maradt a mecsetben.

A vallásjogi iskolák abban egyetértenek, hogy egész évben lehet i'tikáfot végezni, de a legkiválóbb időszaka Ramadán havának utolsó tíz éjszakája, és ekkor nyomatékosan ajánlott cselekedet, hiszen Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „I'tikáfot végeztem az első tízben, ezt az éjszakát (az Elrendelés Éjszakáját) keresve, majd i'tikáfot végeztem a középső tízben, majd sugallat jött hozzám arról, hogy az utolsó tízben van. Ezért, ha valaki közületek i'tikáfot akar végezni, akkor tegye meg”. Fontos megjegyezni, hogy aki Ramadán utolsó tíz napjában i'tikáfot szándékozik végezni, az menjen be a mecsetbe Ramadán huszadik napján fadzsr ima után, de napnyugta előtt mindenféleképpen és maradjon bent Ramadán utolsó napjáig, amikor csak napnyugta után mehet ki, de ha úgy tartja kedve bennmaradhat a mecsetben a fadzsr imáig. Használjuk ki tehát ezt az időszakot arra, hogy közeledjünk Allahhoz, és hogy megsokszorozódjon a jutalmunk Őnála.