A megbízhatóság a próféták és az angyalok jellemvonása. József prófétáról (Béke legyen vele) így szóltak a Koránban:
„Bizony, ma szilárd hatalommal bíró, megbízható vagy előttünk”. (Korán 12: 54)

Mózesről (béke legyen vele) például így szóltak a Koránban:
„...Bizony, a legjobb (férfi) akit felfogadhatsz, az, aki erős és megbízható” (Korán 28: 26). Később, amikor Mózes (béke legyen vele) próféta lett, így emlékeztette a Fáraó népét ezen erényére: „Adjátok ki nekem Allah szolgáit! Bizony, én egy megbízható küldött vagyok hozzátok.” (Korán 44: 18).

A megbízhatóságra számos próféta emlékeztette népét. A Költők c. szúrában ötször hangzik el a próféták szájából: „Én bizony megbízható küldött vagyok hozzátok” (Korán 26: 107; 125; 143; 162; 178).

Ez az erkölcsi vonás jellemezte Mohamed Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) is, akit már az iszlám eljövetele előtt, Mekkában mindenki úgy ismert, mint az igazmondót, és megbízhatót.

Gábriel angyalról így szólt a magasságos Allah:
„A megbízható lélek jött le vele (a Koránnal)” (Korán 26: 193). A kinyilatkoztatást átadó angyal megbízható volt, és maradéktalanul átadta Urának üzenetét a prófétáknak, akik szintén egytől-egyig megbízhatóak voltak, és hiánytalanul átadták Allah szavát népüknek.

A megbízhatóság a muszlimok alaptulajdonságai közé tartozik. Allah így szólt a Koránban:
„Bizony, sikeresek a hívők. Akik áhítatosak az imádkozásukban. És akik elfordulnak a hiábavaló beszédtől. És akik megadják az alamizsnát (a szegényeknek). És akik megőrzik szemérmüket, kivéve a házastársaiktól, vagy azoktól, akiket a jobbjuk birtokol, mert akkor nem érheti őket vád. Ám akik azon túlmenően akarnak, nos azok a túlkapást elkövetők. És akik a rájuk bízott dolgokat és szerződéseiket megőrzik” (Korán 23:1-8). (a Korán áják így folytatódnak: " És akik a rájuk bízott dolgokat és szerződéseiket megőrzik, és akik őrzik az imájukat. Ők az örökösök, akik a Firdauszt öröklik. Abban fognak lakozni örökké." (Korán 23.8-11) Firdausz - a Kert legmagasabb helye, a Kert közepén, innen erednek a Kert forrásai. - szerk.)

Allah küldötte azt tanította, hogy: „Nincs elég hite annak, aki nem megbízható”. A képmutatókra utaló jelek között a következőket emeli ki az iszlám: „Amikor beszél, hazudik; ha ígéretet tesz, megszegi azt, és ha rábíznak valamit, nem őrzi meg”

A megbízhatóság szó arabul "emánah". Ez a szó azonban nem csak melléknevet alkot, mint az előző példáknál, hanem főnevet is. Ebben az értelemben megbízatást, felelősséget, felelősségvállalást is jelent. Az ember vállalta, hogy szabad akarata legyen, hogy felelősséget vállal a Földért amelyen él, és a tetteiért, amit véghez visz. Allah így szólt a Koránban:
„Bizony, mi felajánlottuk a megbízatást az egeknek, a földnek és a hegyeknek, ám azok visszautasították, hogy magukra vegyék, és rettegtek attól. Az ember azonban magára vette. Ő igaztalan és tudatlan volt. Hogy Allah megbüntethesse a képmutatókat és a képmutató nőket, a társító férfiakat és a társító nőket. S hogy Allah kiengesztelődve fordulhasson a hívő férfiak és a hívő nők felé. Allah a Megbocsátó és a Könyörületes” (Korán 33: 72-73)

A megbízhatóság az élet minden területét érinti. A muszlim ember megbízható családja, házastársa és gyermekei körében; munkahelyén, és kollégái körében; az iskolában; a kereskedelemben, és a tudományos életben is. Allah küldötte azt mondta: „Mindannyian pásztorok vagytok, és mindannyian felelős vagytok nyájatokért”

Megkérdezte egy férfi a Prófétától: Mikor lesz a Végső Óra? Azt kérdezte: Mit készítettél elő annak? És nem válaszolt először. Majd magához hívta ismét a személyt: „Amikor a megszűnik megbízhatóság, akkor várhatod a Végső Órát”

Történetek:

1. Az izraeliták között volt egy férfi, aki kölcsönkért ezer dínárt. Azt kérdezte az akitől kölcsönkért, hogy ki lesz a tanúnk erre? Azt mondta: Allah a tanúnk! És ki lesz a kezes? Azt felelte erre: Allah kezeskedik rá! Erre azt mondta a kérdező: Legyen úgy! Odaadta a pénzt a kölcsönkérőnek. Egy idő múlva, amikor eljött a kölcsön visszafizetésnek megbeszélt időpontja, elindult a férfi hogy visszafizesse a pénzt, de nem tudott átkelni azon a folyón, ami kettészelte az útját. Ezért a pénzt egy fatörzsbe rejtette, és a folyóba dobta.

A kölcsönadó ugyanabban az időpontban elment a folyóparthoz, és várta a kölcsönkérőt, de nem jött a megbeszélt időpontban.

Várt rá egy darabig, és amikor beesteledett, úgy döntött hazatér. Indulása előtt megpillantott egy fatörzset, amit a folyó vize kivetett a partra, és mivel kellett tűzifa a családja számára, úgy döntött hogy hazaviszi. Otthon megtalálta a pénzt a fatörzsben és rájött arra, hogy a kölcsönkérő nem szegte meg az ígéretét.

2. Volt egy szegény hívő férfi, aki egy értékes nyakéket talált Mekkában, a zarándoklat alatt. Néhány nap múlva meghallotta, amint valaki keresi a nyakéket, és nagy értékű jutalmat ajánl fel annak, aki megtalálja azt. A férfi úgy döntött, hogy szegénysége ellenére nem tartja meg magának a nagy értékű ékszert, hanem ellentételezés nélkül visszaszolgáltatta a nyakéket tulajdonosának, és nem fogadott el semmilyen jutalmat megbízhatóságáért és tisztességéért. A tulajdonos próbálta rávenni a jutalom elfogadására, de a szegény férfi hajthatatlan volt. A nyakék tulajdonosa fohászkodott érte, majd útnak indult.

Ahogyan teltek a napok, a szegény férfi elment, hogy munkát keressen, ezért elszegődött egy hajóra, hátha talál valami munkát, de a hajó út közben katasztrófát szenvedett, elsüllyedt, és mindenki odaveszett, kivéve a szegény férfit.

Egy hajóroncson sikerült kimenekülnie egy szigetre, ahol muszlimok éltek, de keveset tudtak vallásukról. A sziget lakói megkérték, hogy tanítsa őket és gyermekeiket az iszlámra, fizetés fejében.

Kis idő múlva már a mecset imámja lett, mert felkérték hogy vezesse az embereket az imádkozásban. Később felajánlották neki, hogy szereznek neki feleséget. A férfi elfogadta az ajánlatot, és elment hogy megnézze leendő feleségét, és igencsak meglepődött, amikor menyasszonya nyakában megpillantotta azt a nyakéket, amit régen talált Mekkában. Tekintetét szinte le se vette a nyakékről. A társai megkérdezték, hogy miért szemlélte azt a nyakéket annyira meglepődve, mire a férfi elmesélte a nyakékes történetét az embereknek, mire ők még jobban meglepődtek.

Elmondták a férfinek, hogy a lány apja is mesélt nyakékének történetéről, és hogy mindig emlegette azt a becsületes férfit, aki megtalálta a nyakéket, és azzal dicsérte, hogy nála erősebb hitű emberrel nem találkozott. Mindig az volt a vágya, hogy az a megbízható férfi legyen lányának férje, aki annak idején megtalálta a nyakéket. Az apa fohászai halála után meghallgattattak, hiszen leánya hozzá ment ahhoz a férfihez, akit lányának óhajtott. A szegény férfit Allah pedig kárpótolta azért, mert lemondott arról, ami nem az ő tulajdona. Egy szép feleséggel lett gazdagabb, és a nyakék is visszakerült hozzá!

Abdul-Fattah Munif, MME