Szónoklat a megpróbáltatásról - 2012-03-09

2012. március 9. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója

A magasságos Allah azt mondja a Koránban: „Alif-Lám-Mím. Vajon azt gondolják az emberek, hogy hagyni fogják őket, hadd mondják: „hiszünk” úgy, hogy ne lennének próbára téve? És bizony, már próbára tettük azokat, akik előttük éltek, így Allah tudván tudja majd, kik azok, akik igazat mondanak, és kik azok, akik hazudnak” (Korán, 29:2-3).

Allah azt mondja: „És próbának vetjük alá őket rosszal és jóval próbatételként” (Korán 21: 35).

„Vagy arra számítottatok, hogy beléptek a Paradicsomba, mielőtt hasonló [sors] érne benneteket, mint azokat, akik előttetek enyésztek el?” (Korán 2:214)

„És bizony próbának vetünk alá titeket valamennyi félelemmel, éhséggel, és a javak, a lelkek és a termések fogyatkozásával, ám adj örömhírt a türelmeseknek! Akik, ha valamilyen csapás sújtja őket, azt mondják: bizony mi Allahé vagyunk, és bizony mi Hozzá térünk vissza! Ők azok, akikre Uruktól való dicséret és könyörület száll, és ők azok, akik az igaz útra leltek.” (Korán 2: 155-157).

Allah küldöttei és a megpróbáltatások

Ibn al-Qajjim azt mondta: „Te, aki híján vagy az elszántságnak! Nehéz és hosszú ám az út! Könnyek áradtak Noé szeméből, kivégezték Jánost, orvul meggyilkolták Zakariást, leszúrták Omart, vérét ontották Oszmánnak, megölték Alit, a tudósok hátát ostorcsapásokkal sújtották, és tömlöcbe vetették őket. Miért? „Vajon azt gondolják az emberek, hogy hagyni fogják őket, hadd mondják: „hiszünk” úgy, hogy ne lennének próbára téve?”(Korán 29: 2)

A Korán értelmezők és történetírók szerint Korah (Qárún) arannyal teli korsót adott egy prostituáltnak, hogy rágalmazza meg, és keltse rossz hírét Mózesnek (béke legyen vele). Amikor Mózes összehívta az izraelitákat, hogy fontos tanítást prédikáljon nekik, a prostituált jajveszékelni kezdett a tömegben, megszaggatta a ruháját és azt kiabálta, hogy Mózes paráználkodott vele. Erre Mózes elszomorodott, sírva fordult Allah felé, hogy segítsen rajta ebben a megpróbáltatásban, hiszen az asszony a nagy tömeg előtt megrágalmazta, kétségbe vonta tisztességét és hitelességét. Mózes ezután a nőhöz fordult, mélyen a szemébe nézett és azt mondta neki: „Asszony, esküdj meg Allahra, hogy ezt tettem veled!” – mire a nő elismerte, hogy hazudott. Allah erre a történetre utalva mondta: „Ti hívők! Ne legyetek olyanok, mint azok, akik zaklatták Mózest, hiszen Allah fölmentette őt az alól, amit mondtak! Nagy becsben állott ő az Ura előtt” (Korán 33:69)

József (béke legyen vele) is hasonló megpróbáltatásnak volt alávetve. A hatalmas kísértés ellenére megőrizte erkölcsi tisztaságát, és nem állt kötélnek akkor sem, amikor tudomására jutott, hogy így elveszítheti szabadságát, és jó pár évre börtönbe zárják: „És az asszony, akinek a házában volt, megpróbálta őt bűnre csábítani, bezárta az ajtókat és azt mondta: Gyere hozzám! Azt mondta: Allah óvjon! Bizony, a (férjed) az én gazdám. Szép szálláshelyről gondoskodott számomra. Bizony, az igazságtalanok nem boldogulnak. [...] Azt mondta: Uram! A börtön jobb nekem, mint az, amire hívnak engem! Ha nem fordítod el a cselvetésüket tőlem, akkor feléjük hajlok (a bűnre vágyván), és a tudatlanok közé fogok tartozni. Az Ura meghallgatta őt, és elfordította tőle a cselvetésüket. Bizony, Ő a mindent Halló és a mindent Tudó. Azután úgy találták, miután látták a bizonyítékokat (József ártatlanságáról), hogy börtönbe vetik egy időre.” (Korán 12: 23-35).

Mohamed prófétának (Allah dicsérje és üdvözítse) a feleségét rágalmazták meg, amivel családjának a becsületességét vonták kétségbe, Allah azonban felmentette a rágalmak alól: „Akik hazugsággal állottak elő, azok egy kis csoportot alkotnak közöttetek. És ne gondoljátok, hogy ez ártalmatokra van. Ellenkezőleg! A javatokat szolgálja! Közületek mindenkinek az jár, ami bűnt elkövetett. Akinek pedig a legnagyobb része volt ebben, annak súlyos büntetés lesz az osztályrésze. Amikor a hívő férfiak és hívő nők egyaránt meghallották ezt, miért nem gondoltak saját maguktól jóra, és miért nem mondták: "Nyilvánvaló hazugság ez!" [...]Emlékezzetek arra, amikor a nyelvetekre vettétek és teli szájjal mondtátok azt, amiről nem volt tudomásotok! És csekélységnek véltétek, holott Allah előtt súlyos az. Amikor a fületekbe jutott, vajon miért nem mondtátok: ,,Nem szabad hogy erről beszéljünk!" Magasztaltassál! Súlyos rágalom ez! Allah int benneteket nehogy újra ilyesmit tegyetek, ha hívők vagytok!” (Korán 24: 11-17)

A megpróbáltatás jó eredményei:

- Az emberek valódi személyiségének kiderítése, és annak hogy ki mennyire szavahihető.
- A muszlim közösség tagjainak megrostálása, a hitvány szemek kiszűrése: „És tudni fog Allah azokról, akik hisznek, és tudni fogja hogy kik a képmutatók” (Korán 29: 11)
- A bűnök és vétkek kiengesztelése. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nem éri a muszlimot sem fáradság, sem betegség, sem gond, sem szomorúság, sem ártalom, sem ború – sőt még egy tüskeszúrás sem – anélkül, hogy ne engedné el Allah miattuk a bűneit” (al-Bukhari)
- Az Allahra hagyatkozás és támaszkodás.
- Az ellenségek kelepcéinek és terveinek megismerése.
- A megpróbáltatás Allah szolgája iránti szeretetének egyik jele. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Bizony, amikor Allah megszeret egy népet, próbára teszi őket, aki elégedett lesz, annak elégedettség lesz a jutalma, aki azonban méltatlankodik, az kivívja Allah haragját” (al-Albáni). Allah így szólt a Koránban: „És van az emberek között olyan, aki Allahot ingadozva szolgálja. Ha valami jó éri őt, akkor megnyugszik benne. Ám ha valami megpróbálás sújtja őt, akkor köpönyeget fordít. Az evilág és a túlvilág kárvallottja ő! Ez a nyilvánvaló kárvallottság!” (Korán 22:11)

A muszlim ember, ha Allah próbára teszi, akkor meg kell őriznie odaadását Allah felé az istenszolgálatok és az iszlám ismertetése terén, és nem szabad sarkon fordulnia, hanem szilárdan ki kell tartania, ahogyan a hegyek is szilárdan állnak.

 Abdul-Fattah Munif, MME