Böjtölés a forró napokon – közeledik a Ramadán hónap 2012-07-06

tuz2012. július 6. Pénteki szónoklat – Fares seikh szónoklatának összefoglalója

Ezekben a napokban tanulságokban gazdag időszakot élünk meg. Az intő nem más, mint a nyár hősége, de vajon hallgat a szívünk erre az intésre, és felfogjuk azt?

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha erősödik a forróság, akkor hűvösben végezzétek (késleltessétek) az imádkozást, mert bizony a nagy forróság a Gyehenna fuvallatából való” (al-Bukhári és Muszlim); Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) így fohászkodott: „Ó Allah, menedéket kérek nálad a sír próbája elől, a Hamis (al-dedzsdzsál) próbája elől, az élet és a halál próbái elől, és a Gyehenna forrósága elől” (al-Naszáí).

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Ezen tüzetek, amelyet Ádám gyermekei gyújtanak, egy hetvened része a Gyehenna tüzének”.

Ennek tudatában az okos ember felteszi a kérdést: Mit készítettem elő a túlvilág hőségétől és tüzének forróságától való védelemért? Az ember, aki sokszor nem képes elviselni az evilágon azt, hogy a nyári forróságban, délben, a tűző napon a szabadban álljon, mit fog vajon tenni akkor, amikor a nap az Ítélet napján megközelíti a hatalmas tömegekben összegyűlt embereket?

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A nap közel ereszkedik a teremtmények fejéhez a Feltámadás napján, amíg egy mérföldnyire nem lesz tőlük, az emberek pedig tetteiknek megfelelően lesz a verejték. Lesz közülük, akinek a bokájáig, lesz akinek a térdéig, lesz akinek a csípőéig fog érni, és lesz olyan is akinek a szájáig fog érni a verejték”  (Muszlim)

A Pokol-tüzének gyötrelme szörnyű és rettenetes, de ugyanakkor igazságos büntetés azoknak, akik hitetlenek és képmutatók voltak. Allah így szólt a Koránban:
„És előhozzák azon a napon a Gyehennát, azon a napon emlékezni fog az ember. Ám mit használ neki a megemlékezés? Azt mondja: „Bárcsak előreküldtem volna valami jót [túlvilági] életem számára!” (Korán 89: 23-24).

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Előhozzák a Gyehennát, amelynek hetvenezer gyeplője lesz, és minden gyeplőnél hetvenezer angyal lesz, akik húzni fogják” (Muszlim, al-Tirmidzi)

 „És amikor megfúvatik a kürt, nem lesz közöttük azon a napon vérrokonság és nem fogják egymást kérdezgetni. Akinek nehéznek találtatnak mérendői, ők azok akik boldogulnak, és akiknek könnyűnek találtatnak a mérendői, ők azok akik elvesztették magukat, örökké a Gyehennában maradnak. Megperzseli arcukat a Tűz, és vicsorítani fognak ott” (Korán 23:101-104)

Ilyen lesz a forróság az Ítélet napján és a Pokol-tűzben, és semmi más nem fogja ezt távol tartani az emberektől, csakis az istenfélelem:
„Ó, ti akik hisztek! Óvjátok meg magatokat és családotokat olyan Tűztől, melynek tüzelője az emberek és a kövek, amelyek felett kemény, szigorú angyalok állnak, nem fordulnak szembe azzal, amit Allah parancsol nekik, és megteszik azt, amire parancsot kapnak.” (Korán 66: 6)

Történet

Al-Haddzsádzs, aki Irak véreskezű kormányzója volt a hetedik század végén, egy alkalommal, amikor utazott Mekka és Medina között, megállt ebédelni, és közben meglátott egy beduint, akit meghívott ebédre. A beduin azonban azt mondta neki: „Olyan hívott meg engem, aki jobb mint te, és én elfogadtam a meghívását!”. Ekkor megkérdezte tőle, hogy ki az. Azt felelte: Allah, aki böjtölésre hívott! Al-Haddzsádzs elhallgatott, majd azt kérdezte: Vajon ebben a tikkasztó hőségben? Azt mondta: Igen! Böjtölök egy olyan napra készülve, amely forróbb. Azt mondta neki: Törd meg a böjtöt, és böjtölj holnap! Azt mondta neki: Ha garantálod nekem, hogy megmaradok holnapig! Azt mondta neki: Erre nincs lehetőségem! Akkor miért kérsz tőlem egy jelenlegi dolgot cserébe egy későbbiért, amire nincs hatalmad? – tette fele a kérdést a beduin, majd fogta magát, és útnak eredt.

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Nincs olyan szolga, aki ha Allahért egy napot böjtölt, akkor Allah ne távolítaná ezért a napért az arcát a Pokol tűzétől hetven ősz (év) távolságra”. (al-Bukhári és Muszlim).

Abú al-Dardá (Allah legyen vele elégedett) azt mondta: „Böjtöljetek azon a napon, melyen hatalmas a forróság, hogy védelemben legyetek a sírokból való előhozatás napjának hőségétől! Imádkozzatok két mozdulatsort (rak’át) az éjszaka sötétségében, hogy védelembe legyetek a sírok sötétségétől”

Vannak, akik mindig ürügyet és kifogást keresnek maguk számára azért, hogy ne kelljen teljesíteniük Allah utasításait. Ramadán közeledtével azzal riogatnak másokat, hogy ilyen hőségben nem lehet böjtölni. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) böjtöltek nyáron is, télen is, mert tudták hogy a Gyehenna tüze sokkal forróbb! A magasságos Allah így szólt:
„Akiket hátrahagytak, örvendeztek annak, hogy otthon maradtak, eltérve Allah Küldöttétől. Ellenükre volt, hogy erőfeszítést végezzenek vagyonaikkal és magukkal Allah útján. Azt mondták: Ne vonuljatok ki forróságban! Mondd: A Gyehenna tüze még forróbb! Bárcsak felfognák! Nevessenek egy keveset, s sírjanak sokat, fizetségképpen annak, amit megszereztek. (Korán 9: 81-82)

Ramadán hónap nem csupán a böjtölés, hanem az adakozás hava is. Az ítélet napjának hőségétől a böjtölésen kívül védelmet jelent az, ha valaki jótékonykodik az evilági életében. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: Minden ember a maga adományának árnyékában van, amíg az emberek között döntés nem születik – vagy amíg nem ítélkeznek az emberek között.   

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: Hét féle ember lesz, akiket Allah árnyékban részesít, az árnyékából, azon a napon amikor nem lesz árnyék, csakis az ő árnyéka: „Egy igazságos vezető (kormányzó), és egy fiatalember, aki a Mindenható és Fenséges Allah szolgálatában nőtt fel, és egy férfi akinek a szíve a mecsetekhez kötődik, és két férfi, akik Allahban szerették meg egymást, Őérte gyűlnek össze és Őérte válnak el egymástól, és egy férfi akit magához hívott egy szépséges asszony, ám azt mondta: Én bizony félem Allahot, valamint egy férfi, aki úgy adakozott, hogy nem tudta a bal keze, mit adott a jobb keze, és egy férfi, aki megemlékezett Allahról egyedüllétében, s megeredtek a könnyei” (al-Bukhárí és Muszlim).

Abdul-Fattah Munif, MME

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink