Véget értek a ramadáni cselekedetek, a böjt, az imádkozva virrasztás, a böjtmegtörés adományának kiadása, a böjtölők etetése és a Korán végigolvasása. A kérdés azonban az, hogy ezek a tettek vajon elfogadásra kerültek-e, vagy sem.

Tudnunk kell, hogy ami jót tettünk Ramadán hónapban, csakis akkor kerül elfogadásra, ha istenfélők vagyunk. A tudósok emlékeztetnek minket, hogy a ramadáni cselekedet elfogadásának jele, ha a böjthónap után is folytatjuk a jó cselekedeteket.

Allah azt mondta a Koránban: „Allah bizony az istenfélőktől fogadja el [a cselekedeteket]” (Korán 5: 27)

A kegyes elődeink igyekeztek tökéletesíteni a cselekedeteiket, majd pedig törekedtek az elfogadtatásukra, és féltek, hogy elutasításra kerülnek. A Korán rájuk utal a következő ájában: „És akik úgy teszik meg azt, amit tesznek, hogy közben a szívük remeg attól, hogy Urukhoz fognak visszatérni. Ők azok, akik sietnek a jótettekre, és ők a [másokat] megelőzők abban” (Korán 23: 60-61)

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Azok, akik imádkoznak és adakoznak, miközben félnek attól, hogy nem lesz elfogadtatva tőlük”.

A kegyes elődeink közül sokan Ramadánt követően hat hónapon át fohászkodtak azért, hogy Allah elfogadja a cselekedeteiket, és majd hat hónapon át azért, hogy megéljék a következő Ramadánt.

A muszlimnak minden istenszolgálatot számon kell tartania, nem csak azokat amelyeket Ramadán alatt végez. Emellett a muszlim ember egész életében az Allahtól való félelem valamint Allah jutalmának remélése között kell, hogy legyen. Az istenfélelem ugyanis rávezeti a szívet a jótettek elvégzésére, illetve megakadályozza attól, hogy gonoszat tegyen.

Másfelől, Allah jutalmazásába vetett reménye Allah megelégedéséhez és jutalmához vezeti a hívőt, mert ez a tudatállapot a legjobb tettekre serkenti őt, és eltávolítja az ocsmány gaztettektől.

Allah parancsot adott arra, hogy az emberek egyedül Őt féljék, és megtiltotta hogy rajta kívül mást féljenek: „Ez csupán a sátán [műve], aki félelmet kelt [bennetek] a szövetségesei által, hát ne féljétek tőlük, hanem Engem féljetek, ha [valóban] hívők vagytok”. (Korán 3: 175).

A magasságos Allah megígérte annak, aki Őt féli, és félelme visszatartja a tilalmas vágyaktól, és meggátolja az Allah által megszabott törvények megszegésében, hogy a legszebb jutalmazásban fogja részesíteni.

A magasságos Allah azt mondta a Koránban: „ám aki fél az Ura előtti megjelenéstől, annak két kert jár” (Korán 55: 46); „Aki pedig fél megjelenni az Ura előtt és visszatartja magát a szeszélytől, annak a Kert a lakhelye” (Korán 79: 40-41)

A kegyes elődeinken sokszor eluralkodott az Allahtól való félelem, ami jótettekre sarkallta őket, és remélték Allah könyörületét, ami által javítottak állapotukon, és jóra fordult a helyzetük, és megtisztultak a cselekedeteik.

Testvérem!

Nagy erőfeszítést tettél azért, hogy Ramadán alatt változtass magadon és az Allahhal való kapcsolatodon, ezért meg kellene tartanod ezt a hatalmas eredményt, hogy egy új és jobb időszak kezdődjön az életedben, úgy hogy folytatod a jótetteket, és megmaradsz ezeken a jó cselekedeteken.

Véget ért Ramadán, de az istenszolgálatok ezzel nem érnek véget. A Mindenható Allah ugyanis nem csak a Ramadán Ura, hanem minden hónap Ura, ezért mi Allahot minden időben imádjuk. Allah azt mondta a Koránban: „Szolgáld Uradat, míg el nem jő a bizonyosság”.

Abdul-Fattah Munif, MME