„Az emberek kötelessége Allah iránt a házhoz (a Kábához) való zarándoklat – azoknak, akik képesek módot találni rá, ám aki megtagadja, hát Allah nem szorul rá a teremtményekre” (Korán 3: 97)
„És hirdesd az emberek között a zarándoklatot, jönnek hozzád gyalogszerrel és minden soványon (tevén), amelyek minden mélyen [fekvő] ösvényről előjönnek, hogy tanúi legyenek a számukra hasznos dolgoknak, és hogy említsék Allah nevét az ismert napokon a jószágok felett, melyekkel ellátta őket. Egyetek hát belőlük, és etessétek a nyomorúságban élő szegényeket” (Korán 22: 27-28)
Ábrahám próféta (béke legyen vele) a magasságos Allah parancsára felépítette fiával Iszmáíllal a Ká'ba szentélyt, hogy hívására minden hívő válaszoljon; hogy a Kába legyen az első ház, mely azért épült, hogy az emberek az egyetlen Istent imádják a helyes módon.
Allah azt mondta: „Bizony az első ház, mely az embereknek tétetett (Allah imádatára), az Bekkában (Mekkában) volt, áldással teli és útmutatás minden (értelmes) teremtménynek” (Korán 3: 96)
„És [emlékezz arra,] amikor Ibráhím és Iszmáíl felemelték a Ház alapjait (a Kába szentélyt Mekkában) [ekképpen fohászkodva:] „Urunk! Fogadd el tőlünk [ezt a szolgálatot]! Bizony Te vagy a Mindent Halló és a Mindentudó. Urunk! Tégy minket olyanokká, akik alávetik magukat Neked, és a leszármazottainkat olyan közösséggé, amely aláveti magát Neked! Mutasd meg nekünk a szertartásainkat [a Haddzsal és az Umrával kapcsolatban], s engesztelődj meg irántunk! Bizony Te vagy a Kiengesztelődő, az Irgalmas.” (Korán 2: 127-128)
Azután, hogy Ibráhím és Iszmáíl (Allah dicsérje és üdvözítse őket) befejezték a Kába építését, azt kérdezte Ibráhím Allahtól: Mit tegyek? Allah azt mondta neki: „És hirdesd az emberek között a zarándoklatot…” mire Ibráhím azt mondta: Ó Uram, hogyan tudom értesíteni az embereket, miközben a hangom nem jut el hozzájuk? Allah azt mondta: „Szólítsd az embereket, mi pedig eljuttatjuk az értesítést!”. Ekkor Ábrahám felállt a [kiemelkedő] állóhelyére, és azt mondta: Ó emberek, uratok bizony Házat alapított, zarándokoljatok ide. Allah pedig eljuttatta szavait az emberekhez szerte a világban”.
A zarándoklat az iszlám ötödik pillére. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt iszlám öt dologra építtetett: „Tanúsítani azt, hogy nincs [jogosan imádható] istenség kivéve Allahot, és hogy Mohamed Allah Küldötte, az imádkozás megtartása, a zakát (adomány) megadása, a zarándoklat Allah Házához, és Ramadán Hónap (végig)böjtölése”. (al-Bukhári és Muszlim)
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki teljesíti a zarándoklatot, kerülve a házaséletet és az erkölcstelenséget, úgy tér vissza a zarándoklatból, mint aki ma született”. (al-Bukhári).
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) következő mondása: „Az umra elvégzése egy másik után kiengesztelés arra nézve, ami a kettő között történt, és az elfogadott zarándoklatnak nincs más jutalma, csakis a Paradicsom” (Muszlim).
Áisa, Mohamed próféta felesége egy alkalommal megkérdezte: „Ó Allah küldötte, mi úgy látjuk, hogy a legjobb tett a dzsihád, hát vajon ne végezzünk mi (nők) is dzsihádot?” A Próféta így felelt: „A legjobb dzsihád a zarándoklat.” (al-Bukhári).
A muszlimok a világ minden tájáról elindulnak, hogy elvégezzék a zarándoklatot, melynek három hónap az időszaka, a 10., 11. és a 12 holdhónap. A zarándoklatnak emellett földrajzi feltételei is vannak, így a különböző égtájakról érkező muszlimok más és más meghatározott (mawakít) helyen lépnek be a felszentelt állapotba.
Muszlimok!
Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki zarándoklatot kíván végezni, az igyekezzen, hiszen megbetegedhet az ember, elveszítheti hátasállatát, vagy szüksége támadhat (ami meggátolhatja elvégzésében)” (Ibn Mádzsah).
Aki gondolkodásra használja elméjét, az engedelmes cselekedetekre használja a fiatalságát, tehetősségét és egészségét, mielőtt elveszíti azokat.
Aki szeretne zarándoklatra menni, de nincs rá lehetősége, a magasságos Allah kárpótolja őt a zarándoklati hónap első tíz napjával, melyek az év legkedvesebb nappalai Allah előtt, még a Ramadán utolsó tíz napjának nappalainál is. Allah azt mondta: „Esküszöm a hajnalra, és a tíz éjszakára”(Korán 89:1-2). Azt is mondta: „hogy tanúi legyenek a számukra hasznos dolgoknak, és hogy említsék Allah nevét az ismert napokon a jószágok felett, melyekkel ellátta őket. Egyetek hát belőlük, és etessétek a nyomorúságban élő szegényeket” (Korán 22: 28). Ezek az ismert napok a tíz nap.
Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Nincsenek olyan napok, amelyekben a jócselekedet kedvesebb lenne Allah előtt, mint ezek a napok” – vagyis a tíz nap. Azt mondták: Ó Allah küldötte, még az Allah útján végzett erőfeszítés se? Azt felelte: Még az Allah útján végzett erőfeszítés se, kivéve, ha egy férfi felkerekedett életét és vagyonát [felajánlva Allahnak], majd semmije se maradt ezekből” ” (al-Bukhári)
A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nincsenek olyan napok, amelyekben a cselekedetek jelentősebbek, és kedvesebbek Allahnál eme tíz napnál, ezért mondjatok gyakran „Lá iláha ill Allah”-ot, „Allah Akbar”-t és „Al-hamdu lillah”-t” (Ahmad).
Allah küldötte böjtölte ezt a tíz napot, melyek között az Arafa napjai is található, és amely az egyik legjobb nap, hiszen Arafa napjának böjtölése kiengesztelés egy előző és egy eljövendő évre vonatkozóan.
Abdul-Fattah Munif, MME