A magasságos Allah azt mondta: „[Ó Mohamed] Allah könyörülete miatt lettél gyengéd velük, ám ha durva beszédű, és keményszívű lettél volna, akkor szétszéledtek volna körülötted”. (Korán 3: 159)
A kíméletességről van szó, a kedves viselkedésről minden ügyben, a dolgok könnyed kezeléséről, és az erőszaktól, a keménységtől és a durvaságtól való tartózkodásról. Ez az a tulajdonság, amely Mohamed prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) jellemezte.
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nem jelenik meg a kíméletesség egy dologban anélkül, hogy ne tenné díszessé, és nem vétetik el egy dologból anélkül, hogy ne csúfítaná meg” (Muszlim).
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) ösztönözte követőit erre a jellemvonásra. Azt mondta: „Bizony Allah kíméletes, és szereti a kíméletességet, és bizony Allah a kíméletességért olyat ad, amit sem az erőszakosságért sem egyébre nem ad meg” (Muszlim).
A muszlim ember kíméletessége, gyengédsége révén lesz távol a Pokol tűzétől. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Tilalmas a Pokol-tűz minden olyanra nézve, aki könnyed, gyengéd, és közel marad az emberekhez” (al-Albání)
Aki kíméletes és könyörületes, azt megilleti Allah könyörülete: „A könyörületeseken megkönyörül a Könyörületes. Könyörüljetek meg azokon, akik a Földön vannak, megkönyörül rajtatok az, Aki az égben van!” (Szahíh al-Dzsámi')
Kikre terjed ki a kíméletesség az iszlámban?
A családra, a házastársra és a rokonságra:
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha Allah jót akar egy ház népével, ellátja őket a kíméletességgel” (Ahmad)
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Kössétek egymás lelkére a nők [iránti jó bánásmódot]. A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A hívők közül azok a legteljesebb hitűek, akik a legjobb erkölcsűek, a legjobbak közöttetek pedig azok, akik a legjobbak asszonyaikhoz!” (at-Tirmidzí)
A gyermekekre:
A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nincs közöttünk olyan, aki ne lenne könyörületes a kisebbek iránt, és aki ne ismerné a felnőttnek járó megbecsülést” (Ahmed és al-Hákim).
Az alkalmazottakra:
A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) arra utasította társait, hogy akinek volt szolgája, annak abból adjon enni, amiből ő maga is eszik, és abból öltöztesse, amit ő maga is visel, valamint hogy ne terhelje többel mint amennyit bír.
A megszorult, fizetésképtelenné vált adósokra, akiknek nincs módjuk arra, hogy kiegyenlítsék tartozásukat, és nem szándékosan késlelteti a visszafizetést.
Allah azt mondta a Koránban: „Ám ha [adósotok] szorult helyzetben van, akkor adjatok (neki) haladékot, amíg nem lesz könnyebb helyzetben. Ha adakoztok (elengedtek a tartozásból), az jobb számotokra. Bárcsak tudnátok!” (Korán 2: 280)
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Allah könyörüljön meg az elnéző emberen, aki elnéző, amikor elad, elnéző, amikor vásárol és elnéző, amikor adósságot kér vissza”
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Egy előttetek élő férfinek megvolt az elszámoltatása, és nem volt egyetlen jó cselekedete kivéve azt, hogy kereste az emberek társaságát, és miután Allah gazdaggá tette, azt mondogatta ifjú alkalmazottainak: „Legyetek elnézőek a megszorultakkal”. Allah azt mondja: Nekünk nagyobb jogunk van arra, hogy elnézőek legyünk vele, nézzétek hát el őneki” (Muszlim)
A tudatlanokra:
Egy alkalommal egy [az iszlámot nem ismerő] beduin férfi vizelt a mecset egyik sarkába, mire a muszlimok kardot rántottak, hogy megbüntessék, ám Allah küldötte azt mondta: „Ne szakítsátok meg a dolgában, hanem mossátok le egy bödön vízzel!”, Majd magához hívta, és azt mondta neki: „Ez a hely nem ilyen cselekményekre való”. Azután elmondta neki az iszlám lényegét, és meghívta az iszlámra. A beduin megnyugodott, és tetszett neki az, amit hallott. Amikor távozott így fohászkodott: Istenem bocsáss meg nekem és Mohamednek egyedül, és senki másnak se! Allah küldötte azt mondta: „Így bizony szűkké tetted azt, mi tágas! (Sok embert kizárnál a megbocsátásból)” (al-Bukhárí)
Az imámokra (az imádkozás vezetőire):
Az imádkozás vezetőinek kíméletesnek kell lennie azokkal, akik mögötte imádkoznak. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki vezeti az embereket az imádkozásban, az vegye könnyedebbre, hiszen van közöttük beteg, gyenge és olyan, akinek dolga van”
A nem muszlimokra:
Áisára való hivatkozással jegyezték fel, miszerint azt mondta: „A zsidók amikor köszöntek a Prófétának (Allah dicsérje és üdvözítse), azt mondták: Asz-szám alejk! (Halál reád! - ahelyett, hogy azt mondták volna: asszalám alejk - Békesség reád!). Ő így válaszolt: „Reátok”. Áisa ekkor azt mondta: Legyen ti reátok és még Allah átka és haragja is, Ti majmok és disznók fajzatai!”. A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Lassan, ó Áisa!”. Azt mondta neki: Hát nem hallottad, mit mondtak? Azt felelte: „Nem jelenik meg a kíméletesség egy dologban anélkül, hogy ne tenné díszessé ...”
A kormányzóknak is kíméleteseknek kell lenniük:
A fohászban ez áll: „Ó Allah, akire Mohamed közösségének egy ügyét bízták, és nehézséget okozott számukra, annak tedd nehézzé a dolgát”.
A kíméletesség az iszlám ismertetésében:
Allah Mózesnek és Áronnak is megemlítette, amikor elküldte őket az egyiptomi fáraóhoz, hogy legyenek vele kíméletesek, hátha hallgat az intésre: „Menjetek ti ketten a fáraóhoz, ő bizony túllépte a határt (hitetlenségével). Mondjatok neki szelíd beszédet, talán hallgat az intésre vagy félelem fogja el” (Korán 20: 43-44)
Abdul-Fattah Munif, MME