A zarándoklat az iszlám öt pillérének egyike. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt: „Az iszlám öt dologra építtetett: tanúsítani azt, hogy nincs [jogosan imádható] istenség kivéve Allah, és hogy Mohamed Allah Küldötte; az imádkozás megtartása; az alamizsna megadása, a zarándoklat Allah Házához, és Ramadán Hónap böjtölése”. (al-Bukhári és Muszlim)
A magasságos Allah a Dhul-Hiddzsah, vagyis a zarándoklati hónap első tíz napját a zarándokok és mindenki más közös időszakává tette, így aki akadályozva van idén a zarándoklat teljesítésében, annak lehetősége van más erőfeszítést és istenszolgálat elvégzésére.
Mekka városának alapítója, Ábrahám próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) így fohászkodott: „Urunk! Leszármazottaim egy részét egy terméketlen völgybe telepítettem a te Tilalmas Házadnál (Mekkában). – Ó, Urunk! –, hogy elvégezhessék imájukat (istentiszteletüket). Add, hogy az emberek közül néhány ember szíve szeretettel teljen meg irántuk, s lásd el őket gyümölcsökkel, hogy hálaadók lehessenek.” (Korán 14:37)
Amikor Ábrahám és Izmáel próféták (Allah dicsérje és üdvözítse őket) befejezték a Kába építését, azt kérdezte Ábrahám: Mit tegyek? Allah azt mondta neki: „És hirdesd az emberek között a zarándoklatot!” (Korán 22: 25). Azt kérdezte: Ó Uram, hogyan tudom értesíteni az embereket, miközben a hangom nem jut el hozzájuk? Allah azt mondta: „Szólítsd az embereket, mi pedig eljuttatjuk az értesítést”. Ekkor Ábrahám felállt a makám-ra, és azt mondta: Ó emberek, uratok bizony Házat alapított, zarándokoljatok ide. Allah pedig eljuttatta szavait az emberekhez, és elkezdődött a mekkai zarándoklat.
Dhul-Hiddzsah első tíz napjának érdeme
- Allah esküdött ezekre a napokra a Koránban: „Esküszöm a hajnalra, és a tíz éjszakára”. (Korán 89:1-2) Ibn Kethír, a Korán értelmező azt mondta: „Ezen [áják] a Dzul-Hiddzsah tíz napját jelentik. Ezt mondta Ibn Abbász, Ibn al-Zubair, Mudzsahid és mások is”.
- Ezek a Koránban szereplő ismert napok. Allah azt mondta: „És hirdesd az emberek között a zarándoklatot, jönnek hozzád gyalogszerrel és minden soványon (tevén), amelyek minden mélyen [fekvő] ösvényről előjönnek […] És Allah nevét említsék ismert napokon azon jószágok felett, amelyekkel ellátta őket” (Korán 22: 25- 28). A tudósok többsége – például Ibn Omar és Ibn Abbász – azt tartja, hogy az ebben az ájában szereplő ismert napok a Dzul-Hiddzsah tíz napja.
- Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse)mondta: „Nincsenek olyan napok, amelyekben a jócselekedet kedvesebb lenne Allah előtt, mint ezek a napok” – vagyis a tíz nap. Azt mondták: Ó Allah küldötte, még az Allah útján végzett erőfeszítés se? Azt felelte: Még az Allah útján végzett erőfeszítés se, kivéve, ha egy férfi felkerekedett életét és vagyonát [felajánlva Allahnak], majd semmije se maradt ezekből” ” (al-Bukhari)
Az első tíz napban végzendő cselekedetek fajtái:
- A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nincsenek olyan napok, amelyekben a cselekedetek jelentősebbek, és kedvesebbek Allahnál eme tíz napnál, ezért mondjatok gyakran „Lá iláha ill Allah”-ot, „Allah Akbar”-t és „Al-hamdu lillah”-t” (Ahmad).
- A böjt ezeken a napokon – főként Arafa napján - hiszen a böjt a legjobb cselekedetek közé tartozik, amelyet Allah saját magának választott, amint erről a szent hadísz is beszámol: „A Hatalmas és Fenséges Allah azt mondta: Ádám gyermekének minden tette őt illeti, a jótettéért tízszeres, sőt akár még hétszázszoros is lesz a jutalma, kivéve a böjtöt, ugyanis az Engem illet, és Én jutalmazok érte. Otthagyja a vágyát és az ételét Énértem”
Allah küldötte azt is mondta: „Nincs olyan szolga, aki ha Allahért egy napot böjtölt, akkor Allah ne távolítaná ezért a napért az arcát a Pokol tűzétől hetven ősz [járásnyi távolságra]”. (al-Bukhári és Muszlim).
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Arafa napjának böjtölése kiengesztelés egy előző és egy eljövendő évre vonatkozóan” (Muszlim)
- Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha látjátok Dzu-l-Hiddzsa újholdját (első növekvő holdsarlóját), és egyikőtök áldozni akar, akkor ne vágjon a hajából, se a körméből” (Muszlim). Ez utóbbi tiltás nem jelenti azt, hogy hibázna, vagy büntetést érdemelne az, aki például hajmosásnál megdörzsölni a haját, és néhány hajszálat eltávolít. Sőt a tudósok többsége szerint az állatot vágó személynek nem tilos hajat vagy körmöt vágnia, csupán arról van szó, hogy ezek utálatos cselekedetek, de semmiképpen sem tilalomszegés. A hadísz valójában ajánlatosnak tekinti azt, ha az otthonmaradottak, akik áldozati állatot vágnak, a Mekkában állatot áldozó zarándokokhoz hasonlóan lemondanak a kényelmi szempontokról.
- Az áldozati állatok levágása. Az áldozati állatok azok a jószágok, amelyeket a muszlimok Allahhoz való közelebb kerülésük reményében vágnak le. Ezen állatok lehetnek tevék, szarvasmarhák és juhok. Feltétel, hogy az állatok mentesek legyenek a hibáktól, mint a betegség, a vakság, vagy a sántaság. Allahnak ugyan nincs szüksége az állatokra, viszont a levágott jószágok húsából a szegényeket nem szabad kihagyni: „S a tevéket kijelöltük nektek Allah felé való áldozat gyanánt. Tiétek azok haszna. Hát említsétek meg Allah nevét felettük, [amikor] sorban [feláldozzátok azokat]. S amikor az oldalukra dőltek, hát egyetek belőle, és etessétek a koldust és az esdeklőt. Ekképpen rendelnénk azt szolgálatotokra, hátha hálásak lesztek. Sem a húsuk, sem a vérük nem jut el Allahhoz, ám a tőletek jövő Allahtól való óvakodás eljut hozzá. Ekképpen rendeltük azokat a szolgálatotokra, hogy hirdessétek Allah nagyságát, azért, hogy az igaz útra vezérelt benneteket. Hirdess örömhírt a jóravalóknak!” (22:37)
Ez Ábrahám (Allah dicsérje és üdvözítse) hagyománya, akinek Allah egy jószággal váltotta ki gyermekének a feláldozását. Ábrahám próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) parancsot kapott álmában Allahtól, hogy áldozza fel fiát Izmaelt, ők pedig engedelmeskedtek. Allah így szólt: „[Ábrahám] azt mondta neki: „Ó, fiacskám. Azt láttam álmomban, hogy feláldozlak. Fontold hát meg, mit mondasz erre!” Erre Ő ezt mondta: „Ó, apám! Tedd azt, amire parancsot kaptál. Ha Allah úgy akarja, akkor engem türelmesnek fogsz találni”. (Korán 37:102)
Miután az apa meghallotta fia válaszát, megnyugodott és mindketten elindultak Allah parancsát teljesíteni. Lefektette fiát, és egy éles késsel el akarta vágni a fia torkát, ám Allah ekkor kiváltotta Izmaelt egy jól megtermett kossal:
„És szólítottuk őt: Ó Ábrahám! Valóra váltottad az álmot, bizony Mi ily módon fizetünk a jótevőknek. Ez valójában egy nyilvánvaló próbatétel volt. És mi egy óriási áldozattal (egy kossal) váltottuk meg őt” (Korán 37:104-107).
Az állatokat a Levágás napján (Jaum an-Nahr - vagyis Dzul-Hiddzsa 10. napján), az ünnepi imádkozást követően, illetve a három Tasrík napon (11-13-ig) ajánlott levágni. Fennmaradt a Prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse), hogy két kost áldozott saját kezével, Allah nevét említve, és Tekbírt mondva.
Abdul-Fattah Munif, MME