Az ihszán jelentése és fontossága az iszlámban 2012-01-13

ramadan-eid-011Sejk Fares Ali Malek Al-Qudaimi szónoklata

Az ihszán alapvetően azt jelenti: jól, precízen, legszebb módon elvégezni valamit. Vallásilag pedig azt jelenti: úgy imádni, szolgálni Allahot, mintha látnánk és úgy imádni Őt, hogy teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy Allah lát minket.


Az ihszán az iszlám vallás legmagasabb szintje. Azok, akik elérik ezt a szintet, mindenkit felülmúlnak a jócselekedetekben, és nekik lesz a legmagasabb helyük a Paradicsomban.

Az ihszán szintjén elérő, vagy másképpen fogalmazva a jótevő muszlim ember (arabul muhszin) legkiemelkedőbb jellemzői:
1. Az őszinte odaadás Allahnak, és az Ő parancsolatainak való teljes alávetettség. Allah azt mondja a Koránban:

„Azt mondták: „Nem léphet be a Paradicsomba más, csak az, aki zsidó, vagy keresztény” Ezek az ő vágyálmaik. Mondd: Adjátok elő a bizonyítékotokat, ha igazat mondok! De igen! Aki orcáját [önmagát] aláveti Allahnak, miközben ő jótevő, annak meglesz a fizetsége Uránál. Nem lesz úrrá rajtuk a félelem [a Túlvilágon] és nem fognak szomorkodni” (Korán 2: 112)

2. Az adakozás, jótékonykodás a bőség és a nélkülözés idején, az önuralom tanúsítása haragváskor, és a megbocsátás:

„Versengve buzgólkodjatok Uratok bocsánatáért és egy olyan Paradicsomért, amely olyan széles, mint az egek és a föld, s amely készen áll az istenfélők számára, akik adakoznak, akkor is, ha jól megy a soruk, és akkor is, ha rosszul megy, és akik visszafojtják haragjukat, és elnézőek az emberekkel, Allah szereti a jótevőket.” (Korán, 3:133-134)

3. Az őszinteség Allah és küldötte iránt: „Nem terheli bűn a gyengéket sem a betegeket, sem azokat, akiknek nincs miből adakozni, ha őszinte hittel fordulnak Allah és küldötte felé. Nincs a jótevőkkel szemben semmilyen mód (a számonkérésre). Allah Megbocsátó, Irgalmas.” (Korán 9: 91)

4. A türelem és a kitartás: „Legyél türelemmel kitartó! Allah bizony nem veszejti el a jótevők jutalmát.” (Korán 11: 115)

5. Az erőfeszítés: „Akik azonban Érettünk fáradoznak, azokat a Mi útjainkon vezéreljük. Bizony, Allah a jóravalókkal van!” (Korán, 29:69)

A magasságos Allah előírta számunkra az ihszánt (jótevően, precízen, legjobb módon cselekvés). Abu Ja’lá, Seddád ibn Auszra – Allah legyen elégedett vele – hivatkozva jegyezték fel, Allah Küldöttét idézve, aki így szólt: „Bizony, Allah előírta a jótevést minden dologra nézve”

- A vagyonnal kapcsolatos jótevésről Allah azt mondta: „Bizony, Allah megparancsolja az igazságosságot, a szép bánásmódot, s a rokonoknak való adakozást, s eltilt attól, ami förtelem és elvetendő, és a jogtalan erőszaktól. Talán hallgattok az intő szóra!” (Korán, 16:90)
- A szülők iránti engedelmesség, mint a jótevő ember cselekedete: „És szolgáljátok Allahot, és ne tegyetek meg Neki semmit se társnak, és [bánjatok] jól a szülőkkel” (Korán 4: 36. ája).
- A vita közben is fontos jótevőnek lenni: „Ne szálljatok vitába az Írás népével, csakis jótevően” (Korán 29: 46); „És szállj velük vitába, de csakis jótevően” (Korán 16:125); „Mond az én szolgáimnak, hogy jót szóljanak” (Korán 17:53); „És ha köszöntenek titeket, akkor köszönjetek még jobb módon, vagy viszonozzátok (azonosan)” (Korán 24: 61)

Az ihszán gyümölcsei:

- Allah megszereti a jótevőket: „Ne okozzatok romlást a földön, miután javulást mutatott! És fohászkodjatok Hozzá félve és remélve! Allah kegyelme közel van a jóravalókhoz.” (Korán 7:56)
- A muszlim ember jótettel viszonozza a jótevő cselekedetét: „Vajon a jóravaló cselekedet jutalma lehet-e más mint jóravaló cselekedet?” (Korán 55: 60); „A válás kétszer [lehetséges]. Azután (a harmadik alkalommal) vagy meg kell tartani [a feleséget] helyénvaló módon, vagy el kell bocsátani jóravaló módon” (Korán 2: 229)
- A muszlim ember megsokszorozódott jótettet lát viszont amiért jótevő volt: „Akik jótevők voltak a legjobbat kapják, sőt még annál is többet” (Korán, 10:26); „Bizony, akik hisznek és jót cselekszenek, nos Mi nem veszejtjük el azoknak a fizetségét, akik jótevők voltak” (Korán 18:30); „Hárítsd vissza jótettel a rosszat, és íme az, aki között és közötted ellenségeskedés volt, most már közeli barát!” (Korán 41: 34)

Fordította: Abdul-Fattah Munif, MME