Az adakozás jelentősége és jutalmazása Allahnál 2012-04-06

Sejk Fares Ali Malek Al-Qudaimi szónoklata

Az adakozás az egyik legjelentősebb útja a jótetteknek és az engedelmességnek az iszlám vallásban. Olyan cselekedet, amely megtisztítja a lelket, közelebb viszi a hívőt a Paradicsomhoz, távol tartja őt a Pokolt-tűztől, és ami által szeretettel gondolnak rá az emberek. Allah elhárítja az adakozó emberről a csapásokat, betegségeket, és a rossz végzetet, továbbá az evilági és a túlvilági sikerességhez vezeti őt.

1. A magasságos Allah azt mondta a Koránban:

„Ó ti, akik hisztek! Adakozzatok abból, amivel elláttunk titeket, még mielőtt eljönne egy olyan nap, amelyen nincs sem adásvétel, sem barátság, sem pedig közbenjárás. És valóban a hitetlenek az igazságtalanok” (Korán 2: 254).

„Ó ti hívők! Adakozzatok azokból a jó dolgokból, amiket szereztetek, és abból amit sarjasztottunk nektek a földből! S ne a rosszat szánjátok arra, hogy eladakozzátok, miközben ti magatok sem vennétek el, csak úgy, ha behunyjátok a szemeteket. S tudjátok meg, hogy Allah Gazdag és dicséretre méltó. A sátán a szegénységet ígéri nektek, és az erkölcstelenségre szólít fel titeket. Ám Allah Tőle származó megbocsátást és kegyet ígér nektek. És Allah Bőségesen Adományozó, Mindentudó” (Korán 2: 267-268)

2. Az adakozás tisztítja és nemesíti a lelket:

„Vegyél [ó Mohamed] a javaikból adományt, hogy megtisztítsd őket és hogy gyarapítsd őket általa, és imádkozz értük! Az imádságod bizony nyugalom lesz a számukra. Allah a mindent halló és a minden Tudó” (Korán 9: 103).

„Óva intelek hát titeket a Tűztől, mely lobog! Csak a nyomorult fog oda kerülni, aki meghazudtolást követett el és elfordult. Ám távol lesz tartva tőle az istenfélő, aki adakozik vagyonából, hogy megtisztítsa magát” (Korán 92: 14-18)

3. Az adakozás bizonyíték a hitre. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „... Az adomány bizonyság [a hit mellett]; a türelem fényesség; a Korán pedig érv melletted, vagy ellened...” (Muszlim)

4. Az adakozás megmenti a hívőt a Pokol-tűztől. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki képes közületek arra, hogy megóvja magát a Pokol-tüzétől, az tegye meg, még ha csak egy fél datolyaszemmel is” (Al-Bukhári)

5. Az adakozás ellátást eredményez: Egy szent hadíszban ez áll: „Költs, ó Ádám gyermeke, s rád is költve lesz” (al-Bukhári és Muszlim). Allah így szólt: „És ha adakoztok valamit, Ő azt kárpótolja” (Korán 34: 39)

6. Allah azt mondta a Koránban: „A bőséggel bíró költsön a bőségéből, akinek pedig szűkké lett az ellátása, az költsön abból amit Allah juttatott számára” (Korán 65: 7).

A legjobb adakozás az, amikor az ember akkor adományoz, amikor egészséges. Egyszer egy férfi jött a Prófétához (Allah dicsérje és üdvözítse) és azt kérdezte tőle: „Ó Allah Küldötte, melyik adománynak nagyobb a jutalma?” Ő így válaszolt: „Ha akkor adakozol, amikor egészséges és kapzsi vagy, félsz a szegénységtől és a gazdagságra vágysz, és nem halogatod addig, amíg a halál küszöbén állsz, amikor már azt mondod, adjátok ennek ezt és ennek ezt.” (al-Bukhári, Muszlim)

7. Az angyalok fohászkodnak az adakozó emberért: Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt: „Minden nap, amely az emberekre virrad, két angyal jön le, az egyik azt mondja: Istenem, kárpótold azt, aki adakozik, a másik pedig azt mondja: Istenem, bocsáss romlást arra, aki visszatart (szűkmarkú)”

8. A jutalom megsokszorozódik: „Azok, akik javaikat Allah Útján költik el, olyanok, mint egy gabonaszem [ültetői], amely hét kalászt hozott, s minden egyes kalászban száz mag van. S Allah [ezt] megtöbbszörözi annak, akinek akarja. És Allah Bőségesen Adományozó, Mindentudó” (Korán 2: 261)

9. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki egy datolya értékével adakozik, jó (tiszta) szerzeményből – hiszen Allahhoz csakis a jó emelkedik fel – akkor Allah, bizony elfogadja azt a jobbjával, majd úgy neveli (gyarapítja) tulajdonosa számára – ahogyan egyikőtök felneveli a csikóját – míg akkora nem lesz, mint egy hegy” (al-Bukhári és Muszlim)

Mohamed próféta testesítette meg a bőkezűséget, bőkezűbb volt, mint az áldással útnak indított szelek. Ibn Abbászra való hivatkozással jegyezték fel, aki azt mondta: „Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) volt a legadakozóbb ember, és a legeslegjobban Ramadán alatt volt adakozó, amikor is Gábriel találkozott vele. Ugyanis Gábriel Ramadán minden éjszakáján eljött hozzá, hogy Allah küldötte felolvassa előtte a Koránt, amikor pedig találkozott vele akkor Allah küldötte adakozóbb volt, mint az esővel küldött szelek” (al-Bukhárí és Muszlim).

Egy alkalommal Allah küldöttét (Allah dicsérje és üdvözítse) felkereste egy férfi, ő pedig kecskéket adományozott neki, a két hegy közötti völgyből. A férfi visszament a népéhez, és azt mondta nekik: Ó emberek! Térjetek az iszlámra! Bizony, Mohamed úgy adakozik, mint aki nem fél a szegénységtől!”

A korai muszlimok példamutató bőkezűségről tettek tanúbizonyságot. Volt, aki egész vagyonát adakozta el Allah útján, mint például az első kalifa, Abú Bakr asz-Sziddík, és volt, aki vagyonának felét, mint Omar ibn al-Khattáb, és volt olyan is, aki egy egész hadsereget szerelt fel, mint Oszmán ibn Affán.

Egy alkalommal vendég érkezett Mohamed prófétához (Allah dicsérje és üdvözítse) Mekkából. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) üzent is néhány feleségének, ám azt mondták neki, hogy csak vizük van, így Mohamed próféta nem tudta mivel vendégül látni a férfit. Ekkor azt kérdezte Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse őt) a társaitól: „Ki látja vendégül ezt az embert?”. Thábit ibn Qajsz, a Próféta egyik medinai társa vendégül látta a férfit szegénysége ellenére. Amikor elkísérte házába a vendéget, kiderült hogy nem volt otthon más étel, csupán a gyermekek étele. Azt mondta Thábit a feleségének: Vond el a gyermekeink figyelmét, majd fektesd le aludni őket, és oltsd el a lámpást! Az asszony igyekezett elvonni a gyermekei figyelmét, miközben nekilátott hosszasan főzni. A gyerekek egyszer csak elaludtak, az asszony pedig felszolgálta az ételt a vendégnek, és eloltotta a lámpást. Leültek férjével a vendéghez, és úgy tettek, mintha ők is ennének.

Thábit, a felesége és a gyermekei éhesen feküdtek le aludni azon az éjszakán. Amikor másnap megjelent a Prófétánál (Allah dicsérje és üdvözítse őt), azt mondta neki Allah küldötte: „Bizony, csodálatra méltónak ítélte Allah azt, amit vendégetekkel tettetek az éjjel!”. Ezzel kapcsolatban bocsátotta le a magasságos Allah a következő áját:

„Előnyben részesítik magukkal szemben őket (hittestvéreiket), még akkor is, ha szegénységet szenvednek. És akik megvédetnek saját fukarságától, ők azok, kik boldogulnak” (Korán 59: 9)

Abú Talha al-Anszárí – aki a leggazdagabb volt a medinai muszlimok között – amikor Allah lebocsátotta a következő áját: „Nem fogjátok elérni a jóságot, amíg nem költötök abból, amit szerettek, és bármennyit költötök, arról Allahnak van tudása.” (Korán 3:92), azt mondta: Ó Allah küldötte, a legkedvesebb vagyon számomra a Bírhá [nevű] kertem. Fogadd el Allahnak szánt adományként! Remélem, hogy áldásos lesz, és el lesz raktározva nekem (a jutalma). Használd fel olyan dologra, amelyre Allah utasít téged. Azt mondta a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse őt): „Ez aztán a nyereséges vagyon!”

Abú al-Dahdáh, egy prófétai társ ugyancsak a legszebb kertjét adományozta el Allah útján. Amikor Allah kinyilatkoztatta a következő áját: „Ki az, aki szép kölcsönt ad Allahnak, hogy Ő azt sokszorosan megtöbbszörözze neki? S Allah van, hogy visszatartja, s van, hogy kiterjeszti [ellátását]. Hozzá lesz a visszatérésetek” (Korán 2: 245), Abú al-Dahdáh azt kérdezte: Allah kíván kölcsönt kérni tőlünk? Azt mondta Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse őt): „Igen, ó Abú al-Dahdáh” Így folytatta: Nyújtsd a kezed, ó Allah küldötte! Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse őt) odanyújtotta a kezét, mire Abú al-Dahdáh azt mondta: Kölcsön adom Uramnak az én kertemet.

Fordította: Abdul-Fattah Munif, MME