Emellett nem azon van a hangsúly, hogy mennyi jó cselekedetet tesz valaki Ramadán alatt, sokkal inkább azon, hogy Allahnál el legyen fogadva az, amit tesz.
Allah azt mondta a Koránban: „Akik megadják azt, amit adnak, miközben szívük elszorul a félelemtől, hogy Urukhoz fognak visszatérni” (Korán, 23:60). Áisa (Allah legyen elégedett vele ) azt kérdezte a Prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse) az ájában szereplő emberekről: „Vajon ők azok, akik paráználkodnak, részegítőt isznak és lopnak, miközben félik a Magasztos Allahot?” Azt mondta Allah küldötte: „Nem, Abú Bakr leánya! Hanem az, aki böjtöl, adakozik és imádkozik, és közben attól fél, hogy nem lesz elfogadva tőle”. (al-Albáni)
Ugyanakkor, ami jót teszünk Ramadán hónapban, az csakis akkor kerül elfogadásra, ha istenfélelmet tanúsítunk. Alí ibn Abí Tálib azt mondta: „Legyetek a cselekedet elfogadásával jobban elfoglalva, mint magával a cselekedettel! Vajon nem hallottátok Allah ezen mondását: „Allah bizony az istenfélőktől fogadja el [a cselekedeteket” (Korán 5: 27).
2. Kövessük az Egyenes utat. A muszlim ember egész életében engedelmes kell, hogy legyen Allahnak, főként Ramadánban. Allah így szólt a Koránban: „Bizony, akik azt mondják: Allah az Urunk! - majd egyenesen állnak (engedelmeskednek Allahnak), leereszkednek hozzájuk az angyalok (így szólván hozzájuk): Ne féljetek, se ne szomorkodjatok, és fogadjatok örömhírt a Paradicsomról, amelyre ígéretet kaptatok. Mi vagyunk a gyámolítótok az evilági életben és a túlvilágon. Ott azt fogtok kapni, amit a lelketek megkíván, s ott azt fogtok kapni, amit csak kértek. Megbocsátótól és Megkönyörülőtől származó vendéglátásként” (Korán 41: 30-32). Allah egy másik ájában így szólt: „Szolgáld Uradat, míg el nem jő a bizonyosság”. (Korán 13: 99)
Egy férfi azt mondta Mohamed Prófétának (Allah dicsérje és üdvözítse): Mondj nekem egy olyan szólást, amiről nem kérdezhetek meg rajtad kívül senkit! Azt mondta: „Mondd: 'Hiszek Allahban', majd cselekedj egyenesen!”
Allah kiemelte a Ramadán hónap egyik éjszakáját, amelyet különösen nagy jelentőséggel ruházott fel, amely az Elrendelés éjszakája (Lajlat al-Qadr). Jelentősége főként abban rejlik, hogy ezen az éjszakán lett első ízben kinyilatkoztatva a Korán: „Bizony, Mi az Elrendelés éjszakáján bocsátottuk le azt (a Koránt)” (Korán 97: 1). Továbbá, ez egy áldásokkal teli éjszaka: „Há-mím. [Esküszöm] a nyilvánvaló Írásra (Koránra)! Egy áldott éjszaka bocsátottuk le azt, mi bizony intők vagyunk [az emberek számára].” (Korán 44: 1-3). Ezen az éjszakán íratnak fel az emberek életideje, az ellátása a következő évre vonatkozóan: „Akkor dől el minden bölcs dolog, parancsként tőlünk – bizony mi vagyunk, akik elküldjük [az üzenetet], irgalom gyanánt a te Uradtól, bizony Ő a mindent Halló, mindent Tudó” (Korán 44: 3-6)
A bölcs dolgok, amelyek ezen az éjszakán elrendeltetnek, azok az isteni elrendelések, amelyek meghatározzák egy teljes holdévre vonatkozóan a születéseket, a halálozásokat, az emberiség ellátását, és a csapásokat. Az ellátás alatt nem csupán a vagyoni bevételre, ételre, ruházatra kell gondolnunk, hanem arra is, hogy például az adott évben mennyi eső fog esni egy adott területen, vagy sikerül-e valakinek házasodnia vagy a mekkai zarándoklatot teljesítenie.
Az Elrendelés éjszakáján végzett istenszolgálatok jutalmazása rendkívüli jutalmazás, hiszen Allah ezer hónapnyi folyamatosan végzett istenszolgálatnál is értékesebbé tette: „Az Elrendelés éjszakája jobb, mint ezer hónap” (Korán 97: 3)
Allah ezen az éjszakán megbocsátja a hívők bűneit. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) ösztönzött a felkelésre ezen az éjszakán és azt mondta: „Aki virraszt az Elrendelés éjszakáján hittől hajtva és Allah jutalmát várva, Allah megbocsátja neki az addig elkövetett bűneit.” (al-Bukhári, Muszlim).
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Bizony eljött ez az hónap, és van benne egy éjszaka, mely jobb mint ezer hónap. Aki meg van fosztva tőle, az minden jótól meg van fosztva...” (Ibm Mádzsa)
Abú Szaíd al-Khudri azt mondta: Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) beköltözött elvonulásképpen [a mecsetbe] az első tíz éjszakára [Ramadánból], és mi is beköltöztünk vele együtt. Majd eljött hozzá Gábriel és azt mondta neki: „Amit keresel, az előtted álló [napokban] van” Ekkor beköltözött a középső tíz, és mi is beköltöztünk vele együtt. Azután eljött hozzá Gábriel és azt mondta neki: „Amit keresel, az előtted álló [napokban] van”. Azután Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) Ramadán huszadik napján szónoklatot tartott, s azt mondta: „Aki eddig beköltözött a Prófétával, az térjen vissza, mert meg lett számomra mutatva az Elrendelés Éjszakája, majd feledésre került, és bizony az utolsó tízben van, azokból is a páratlanokban!” (al-Bukhári).
Az Elrendelés éjszakájának jele, hogy tiszta az ég, beragyogják a csillagok az égboltot, ezért olyan, mint egy holdfényes éjszaka, és ezen az éjszakán nincs se hőség, se hideg. Ezen az éjszakán lecsendesednek a szelek és az embernek jobban esik a virrasztás, és érezni a könyörületességet és a békességet. A Nap az Elrendelést éjszakáját követő reggelen úgy kel fel, akár a telihold, nincsenek kiágazó sugarai.
Ezen az éjszakán ajánlatos gyakran fohászkodni, főként a leggyakrabban emlegetett fohászt mondani, amelyet Allah küldötte tanított meg feleségének, Áisának – Allah legyen elégedett vele – amikor azt mondta Allah küldöttének (Allah dicsérje és üdvözítse):
„Ha tudomásomra jut, hogy mely éjszaka az Elrendelés éjszakája, mit mondjak akkor?” Azt mondta: „Ó Allah, Te [a vétket] Elnéző, Bőkezű vagy, szereted elnézni a bűnöket, legyél hát elnéző velünk!”
A Zakát al-Fitr (Böjtmegtörési adomány) minden muszlim ember után kötelező kiadni. Ez az adomány megtisztulást jelent a böjtölőre nézve, amivel jóváteszi a Ramadán alatt elkövetett kisebb hibákat, mint például a hangoskodás, az üres fecsegés és a veszekedés.
Az adományokból a szegényebb muszlim családok is élelemhez és új ruhához jutnak, amely által osztoznak az örömben a jobb módú emberekkel, és valóban ünnepként élik meg az Eid el-Fitr-t (a Böjtmegtörés ünnepét). Aki ezt az adományt az ünnepi ima előtt fizeti ki, annak elfogadott adományt jelent, ha már csak az ünnepi ima után, utólagosan kerül kifizetésre, akkor csupán önkéntes adományként lehet rá tekinteni.
Az Eid el-Fitr (Böjtmegtörés ünnepe) napján a muszlimok kifejezik boldogságukat és hálájukat Allahnak, hogy lehetővé tette számukra böjtölési kötelességük teljesítését. Ilyenkor ajánlatos kimutatni az örömöt, egymást üdvözölni, egymásnak megbocsátani, és fohászkodni egymásért, és kifejezetten ajánlatos a rokonok látogatása.
Abdul-Fattah Munif, MME