Az igazmondás és az igazság melletti kiállás jelentősége 2013-08-23

szandek1Abdul-Fattah Munif szónoklatának összefoglalója

A emberek sok mindenről beszélgetnek egymással otthonukban, a munkahelyükön, az utcán, a gyűléseken, vagy pedig a médián keresztül, mint például a műholdas tévécsatornákon vagy az interneten. Mindenki elmondja véleményét az élet dolgairól, azonban egyre jobban hiányzik manapság az igaz beszéd, és alig találni szavahihető embert, sokkal inkább találkozunk hazugsággal, és képmutatással.



Sajnálatos módon minden területre igaz az utóbbi megállapítás, mivel a muszlim világközösség, az umma tagjai között igencsak elterjedt ez az aljas magatartás – a valóság meghamisítása, és az igazság eltakarása – legyen szó kormányzókról és kormányzottakról, tudósokról és tanítványokról, irodalmárokról és újságírókról, politikusokról és pártvezetőkről. Ennek okán számos érték és erkölcsös jellemvonás veszett oda, valamint igazságtalanság és jogfosztottság lett úrrá.

Az igazság melletti kiállás, és a dolgok valós természetének ismertetése ugyanis szinte teljesen kiveszett a társadalmi, politikai, tudományos és gazdasági életből, valamint a közéletből és a magánéletből úgyszintén. Sajnos sok vezető politikusnak és a gazdasági élet számos szereplőjének áll érdekében a valóság elhallgatása, az igazság eltitkolása és a félrevezetés. Ezzel szemben a mindenható Allah beszéde igaz beszéd:

„Mondd: Uram odaveti az igazságot [prófétáinak], [Ő]a rejtett tudója. Mondd: eljött az igazság, és a hamisság nem kezd el [nem tesz hasznosat], se nem ismétel” (Korán 34: 48-49)

Allah megparancsolta a muszlimoknak, hogy mondjanak igazat, és ne állítsanak valótlanságot: „Ó ti, akik hisztek! Féljétek Allahot és legyetek az igazmondókkal!” (Korán 9: 119).

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) világossá tette, hogy az igazmondás az erőfeszítés egyik legmagasabb szintje: „Bizony, az erőfeszítés leghatalmasabb fajtája egy igazságos szó az igaztalan uralkodó előtt” (Al-Albání)

A kereskedés az igazsággal, és a hazugság felé hajlás a képmutatók és az Allah haragvásával sújtott korábbi vallási közösségek jellemvonása. Mohamed Próféta azt mondta: „A képmutatónak három jele van (amelyről felismerhető): ha beszél valamiről, hazudik; ha ígéretet tesz, megszegi azt; ha megbízzák valamilyen ügyben, hűtlenül bánik azzal”. (al-Bukhárí és Muszlim).

Allah azt mondta a Koránban: „Átkozottak lettek azok, akik hitetlenek voltak Izrael fiai közül, Dávid és Jézus, Mária fia szava által. Ez azért [történt], mivel ellenszegültek, és túlkapást követtek el. Nem tiltották meg egymásnak az elvetendőt, amit elkövettek. Milyen nyomorúságos az, amit tettek!” (Korán 5: 78-79)

Napjainkban a muszlim országok egy részében hatalmas visszaélésekre kerül sor, az emberek élete, vagyona és becsülete nincs biztonságban. Az igazságtalanságokat, emberiség ellenes bűntetteket hazugságokkal igyekeznek leplezni azok a zsarnok erők, amelyek hatalmukat kívánják megtartani ily módon!

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ne tartsa vissza egyikőtöket se az emberektől való félelem attól, hogy igazat mondjon, ha látja vagy tanúja volt, mert az bizony nem rövidíti az életidőt, se nem foszt meg senkit ellátásától, ha igazat mond, vagy ha emlékeztet egy súlyos dologra” (Ahmad)

Egy hívő ember nem fél kimondani az igazságot, akárki álljon előtte, hiszen a muszlim ember csak Allahtól fél: „Akik átadják Allah üzeneteit, és Őt félik, és nem félnek mást, csak Allahot” (Korán 33: 39); „Ne féljetek hát tőlük, hanem Engem féljetek, ha [valóban] hívők vagytok” (Korán 3: 157).

Allah büntetéssel fenyegeti azokat, akik nem mondanak igazat, és a hamis beszédet és hazugságot választják: „Ma a megaláztatás gyötrelmét kapjátok fizetségül, amiatt, hogy Allahról mást mondtatok, mint az igazságot, és az Ő jeleivel szemben fennhéjázók voltatok.” (Korán 6: 93)

Az iszlám azt tanítja nekünk, hogy az igazmondás olyan erény, amely evilági és túlvilági boldogsághoz vezet. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse): „Ragaszkodjatok az igazmondáshoz! Bizony az igazmondás jámborsághoz vezet, a jámborság pedig a Paradicsomba vezet. Ha az ember mindig igazat mond és ügyel erre, akkor Allahnál igazmondóként jegyeztetik fel. Ám óvakodjatok a hazugságtól! Bizony a hazugság gonoszsághoz vezet, és a gonoszság a Tűzbe vezet. Az ember addig hazudik és ügyel erre, amíg Allahnál hazugként fel nem jegyeztetik.” (al-Bukhári, Muszlim)

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) egyik fohászában az igaz beszédért fohászkodott, legyen elégedettség avagy haragvás állapotában: „Ó Allah! A rejtett dolgokról való tudásoddal és a teremtésre való képességeddel adjál nekem életet, amíg tudod, hogy jó számomra az élet, és küldj engem a halálba, amikor tudod, hogy jó a halál számomra! Ó Allah! Add nekem az istenfélelmet titokban és nyilvánosan, igaz szót haragban és elégedettségben, és add nekem a mértékletességet gazdagságban és szegénységben! Ó Allah! Soha el nem fogyó gyönyörűséget kérek Tőled és soha meg nem szakadó örömet! Kérem Tőled az elégedettséget az elrendelés után, és a kellemes életet a halál után! Kérem Tőled a Te Arcodra való nézés élvezetét, és a Veled való találkozás utáni vágyakozást, ártalom vagy tévelygésbe vivő kísértés nélkül! Ó Allah! Díszíts minket a hit díszével, és tegyél minket olyan igaz útra vezetőkké, akik az igaz úton vezéreltetnek” (an-Naszái, Ahmed)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink