A tudásszerzés jelentősége az iszlámban 2013-09-06

eloadas22013. Szeptember 6. - Sejk Fares Ali Malek Al-Qudaimi szónoklata

- A Szent Korán nagy jelentőséget tulajdonít a tudás, ismeret megszerzésének és a tudomány birtokosainak, vagyis a tudósoknak, akiket az iszlám igen magas rangra emel. A Koránban a következőt olvashatjuk:

„Allah tanúsítja, hogy nincs más isten csak Ő, és az angyalok, és a tudás birtokosai [is tanúsítják]. Gondoskodik a méltányosságról. Nincs más isten csak Ő, a Mindenható, a Bölcs!” (Korán 3: 18);
„Allah fokozatokra emeli fel azokat, akik hisznek közületek, és akiknek tudás adatott” (Korán 58:11); „Mondd: 'Vajon akik tudnak, egyenlők azokkal, akik nem tudnak?” (Korán 39: 9).

A magasságos Allah azt mondja a Koránban:

„Vajon nem láttad-e, hogy Allah vizet bocsátott le az égből? Azután különböző színű terméseket hoztunk elő vele, és a hegyek közül is fehér és vörös vonulatok, különböző színűek, és koromfeketék. És így az emberek között és a csúszó-mászó állatok és a jószágok szintén különböző színűek vannak, Bizony, Allahot a szolgái közül csupán a tudósok félik” (Korán 35: 27-28)

Ezzel az ájával kapcsolatban azt mondja Dr. Júszuf al-Karadáví vallástudós, hogy a szövegkörnyezet alapján a „Bizony, Allahot a szolgái közül csupán a tudósok félik” Korán-idézet arra utal, hogy az említett tudósok a természettudományok, a világegyetem, a föld, a növényvilág, az emberi faj és az állatvilág szakértői.

Allah így szólt:

És az Ő jelei közé tartozik az egek és a föld megteremtése, nyelveitek különbözősége, és színeiteké. Bizony, ezekben jelek vannak a tudósok számára” (Korán 30:22);
„Ő az, aki [jelekké] tette számotokra a csillagokat, hogy rátaláljatok a helyes útra a szárazföld és a tenger sötétségében. Bizony, részletesen megmagyaráztuk a jeleket annak a népnek, akik tudnak” (Korán 6: 97)

Ebből következik, hogy az a tudomány, amelyet a Korán dicsérettel illet, nem korlátozódik a vallástudományra vagy hittudományra, bár kétségtelen, hogy az utóbbi elsőbbséget élvez a többi tudományággal szemben.

Az iszlám tehát nem tesz különbséget a vallástudományok és az ún. világi tudományok között; hiszen a vallástudományok által válik értelmezhetővé és alkalmazhatóvá az iszlám vallás, de a világi tudományok is hasznosak, hiszen azok is szükségesek az emberiség számára, mert általuk válik jobbá a hívő emberek élete, népesíthető be a Föld, és fedezhető fel a világegyetem és az emberi környezet.
Az iszlám ösztönzi az embert a látható kinyilatkoztatáson, vagyis a minket körülvevő világon való elmélkedésre, valamint a teremtés kutatására. A muszlim ember gyakran gondolkodik a teremtett világon, elmélkedik kialakulásán, és meghatja annak hatalmassága, rendezettsége és szépsége.
Elmélkedik az emberiség létének elemein, és a csodálatos állat és növényvilágon, a földön, az égitesteken és a különböző természeti jelenségeken, majd hála és boldogság járja át egész lelkét, amikor felfedezi Allah teremtő erejét, mindenhatóságát, bölcsességét, szétáradó könyörületét és a mindenkit átölelő gondoskodását.

Allah így szólt a Koránban:

Bizony, az egek és a föld megteremtésében, s az éjszaka és a nappal váltakozásában jelek vannak az ésszel bíróknak. Akik megemlítik Allahot állva, ülve és az oldalukon (fekve), s elgondolkodnak az egek és a Föld teremtésén, (és azt mondják:) Urunk! Te nem teremtetted mindezt hiába! Mentes vagy minden hibától! S óvj meg minket a Tűz gyötrelmétől!” (Korán 3:190-190).

Egy másik Korán idézetben ezt olvashatjuk:

„És a szolgálatotokra hajtotta az éjszakát és a nappalt, a Napot és a Holdat és a csillagokat, amelyek az Ő parancsára állnak szolgálatba. Bizony ebben jelek vannak az olyanok számára, akik használják az eszüket. És amit létrehozott nektek a Földön, különböző színekben, bizony azokban jelek vannak az olyan nép számára, mely hallgat az intésre.” (Korán 16:10-11)

A próféták mind kiemelkedő tudás birtokában voltak.

Allah például kiemelkedő tudással áldotta meg Ádámot (Allah dicsérje és üdvözítse):

„[Allah] megtanította Ádámnak az összes nevet, majd megmutatta az angyaloknak [a dolgokat] és azt mondta: „Adjátok hírül nekem ezeknek a nevét, ha igazmondók vagytok!” [Az angyalok] azt mondták: „Magasztaltassál! Mi nem tudunk mást, csak amit Te tanítottál nekünk. Te vagy a Mindentudó, a Bölcs.” Azt mondta [Allah]: „Ó Ádám, add hírül nekik a [dolgok] neveit!” Miután hírül adta nekik a neveiket, így szólt [Allah]: „Vajon nem mondtam-e nektek, hogy tudom az ég és a föld rejtett dolgait, és tudom azt, amit kinyilvánítotok, és azt, amit lepleztek?” (Korán 2: 31-33)

Allah megemlítette a Koránban, hogy Ábrahám próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta:

„Ó apám! Bizony olyan tudás érkezett hozzám, amely nem érkezett hozzád, kövess hát engem, egyenes útra foglak vezetni téged” (Korán 18: 43)

József prófétáról (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt Allah:

„Miután elérte a felnőttkort, bölcsességet és tudást adtunk neki. Mi így jutalmazzuk a jótevőket” (Korán 12: 22),
és József tudása miatt sikerült kikerülnie a börtönből, és a tudása által érdemelte ki azt, hogy az ország kincstárai felett rendelkezzen:
„És azt mondta a király: Hozzátok elém, hogy kiválaszthassam őt a magam számára. S miután beszélt vele mondta neki: Te mától a hatalom és a bizalom gazdája vagy nálunk. Azt mondta: 'Tégy engem a föld tárházai fölé! Bizony, megbízható, tudással bíró vagyok.' Ekképpen adtunk Józsefnek hatalmat a földön, ott telepedhet le ahol csak akar. Azt részesítjük a könyörületünkben, akit akarunk, és nem engedjük elveszni a jótevők jutalmát.” (Korán 12: 54-56)

Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki számára Allah jót akar tenni, azt járatossá teszi a vallás megértésében”

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki útra kel, hogy tudást keressen, az Allah útján van, amíg haza nem tér”

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki egy olyan úton jár, amely által (hasznos) tudást keres, Allah megkönnyít számára egy utat a Paradicsomba! És nem gyűlik össze egy csoport ember sem Allah házainak (a mecsetek) egyikében azért, hogy Allah Könyvét recitálják, és egymás között tanulmányozzák, anélkül, hogy rájuk ne szállna a nyugalom, és ne borítaná be őket a könyörület, és ne vennék őket körül az angyalok, és Allah ne említené meg őket azok között, akik Nála vannak (az angyalok között). És akit késleltet (hátráltat) a cselekedete, azt nem viszi előre (nem emeli fel) a származása!” (Muszlim)

Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki egy olyan úton indul el, amely által tudást keres, Allah könnyűvé teszi számára az utat a Paradicsomba. Az angyalok leeresztik szárnyaikat a tudás keresőjére. A tudósnak bocsánatot kérnek az egekben és a földön lévők. A tudós előnye Allah többi imádójával szemben olyan, mint a telihold előnye a többi bolygóval szemben. Továbbá a tudósok a próféták örökösei, hiszen a próféták sem ezüstpénzt, sem aranypénzt nem hagytak örökül, hanem a tudást hagyták hátra. Aki ebből vesz, az bőséges szerencsére tesz szert” (Abú Dáúd, at-Tirmidhi)

Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha meghal Ádám fia (gyermeke), megszakad a cselekedete, kivéve három dologban (amit örökül hagy): a folyamatos adomány, a hasznos tudás, és a jó gyermek, aki érte fohászkodik.” (Muszlim)

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A tudás keresése előírt kötelezettség minden muszlim számára” (Ibn Mádzsah)

Imám Ahmed ibn Hanbal azt mondta: „Az embereknek nagyobb szükségük van a tudásra, mint az enni- és az innivalóra, mert az embernek egyszer-kétszer szüksége van enni-és innivalóra, de a tudásra annyiszor van szüksége, ahányszor lélegzetet vesz.”

Ali ibn Abi Tálib a következőt mondta: „A tudás jobb mint a vagyon. Hiszen a tudás megőriz téged, amíg a vagyont folyton őrizni kell, s a vagyon egyre fogy, ha költik, a tudás viszont mind jobban nő, ha szétosztják. A tudás döntőbíró, a vagyon pedig elítélt. Meghaltak a pénzgyűjtők, viszont megmaradtak a tudásgyűjtők. Elveszett a testük, de személyiségük a szívekben van.”

Fordította: Abdul-Fattah Munif, MME

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink