„Há-mím. [Esküszöm] a nyilvánvaló Írásra (Koránra)! Egy áldott éjszaka bocsátottuk le azt, mi bizony intők vagyunk [az emberek számára]. Akkor dől el minden bölcs dolog, parancsként tőlünk – bizony mi vagyunk, akik elküldjük [az üzenetet], irgalom gyanánt a te Uradtól, bizony Ő a mindent Halló, mindent Tudó” (Korán 44: 1-6).

Az Elrendelés Éjszakája egy nagyon nagy jelentőséggel bíró éjszaka, hiszen Allah lebocsátotta ezen az éjszakán a Koránt. A magasságos Allah kiemelte és kitüntette ezt az időszakot Ramadán hónapból azzal, hogy ekkor nyilatkoztatta ki első ízben a Szent Koránt Mohamed Prófétának (Allah dicsérje és üdvözítse). Ramadán utolsó tíz napjának egyik éjjelén Gábriel angyal megjelent a Hirá' barlangban, és megszólította ott Allah küldöttét (Allah dicsérje és üdvözítse), és átadta neki Allah első üzenetét.

Egy olyan éjszakáról van szó, amelyben a Mindenható Allah a teremtmények sorsát, és a részesedésüket a következő évre vonatkozóan meghatározza. Megírja Allah, hogy kik lesznek az élők sorában, kik lesznek a halottak között, kik lesznek azok akik megmenekülnek a túlvilágon, és kik lesznek, azok akik elpusztulnak. Ezekkel a parancsokkal küldi le Allah az angyalokat ezen az éjszakán, hogy a rá következő évben mi fog történni.

Ezen az éjszakán az istenszolgálat értéke Allahnál több mint ezer hónapnyi folyamatos istenszolgálat, tehát egy áldott éjszakáról van szó, egy békés éjszaka, és az emberek életével kapcsolatos minden fontos ügy ekkor kerül eldöntésre. Egy olyan éjszaka, amelyről Allah egy külön szúrát nyilatkoztatott ki, ami ennek az éjszakának az érdeméről tanúskodik:

„Bizony, Mi az Elrendelés éjszakáján bocsátottuk le azt (a Koránt). És honnan tudhatod, mi az Elrendelés éjszakája? Az Elrendelés éjszakája jobb, mint ezer hónap. Az angyalok és a Lélek (Gábriel angyal) leereszkednek akkor, Uruk engedelmével, mindenféle paranccsal. Békesség az, egészen hajnalhasadásig” (Korán 97:1-5).

Ajánlatos ennek az éjszakának a valószínűsítése az utolsó tíz éjszakában. Ezen az éjszakán, Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) beköltözött, elvonult a mecsetbe, tehát bent maradt a mecsetben és nem távozott onnan. Először kereste ezt az éjszakát az első tíz napban, majd a középső tíz napban, és végül az utolsó tíz napban találta meg.

Van egy hadísz, amely szerint a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) el akarta mondani ennek az éjszakának a pontos dátumát, de mivel két muszlim vitázott ezen a napon, ezért azt mondta Allah Küldötte, hogy Gábriel angyal nem közölte vele, hogy melyik ez az éjszaka. Ez a történet jól mutatja, hogy milyen nagy vétek a muszlimok közötti vita, viszály vagy harc.

Számos tudós szerint ez az éjszaka minden évben más napra esik, vagyis Ramadán utolsó tíz napjának egyik páratlan éjszakájáról van szó, amely mindig vándorol. Tehát az egyik évben Ramadán 21. éjszakájára esik, a másik évben pedig a 23., a 25., vagy a 27. éjszakájára esik. Így a muszlimok igyekeznek minden páratlan éjszakát szorgalmasan virrasztani, és ne kötődnek egyetlen naphoz. De Allah mindezt jobban tudja.
A prófétai társak különböző véleménye voltak az Elrendelés éjszakáját bizonyító jelekről. Abu Szaíd al-Khudri azt mondta: „A huszonegyedik nap éjszakáján eső esett.” Egy másik prófétai társ azt mondta, hogy a huszonharmadik éjszakán.

Az a lényeg, hogy az utolsó tíz napban, olyan dolgok történtek, olyan természeti jelentések következtek be, amelyekről úgy ítélték meg, hogy bizonyára ezen éjszakák egyike az Elrendelés Éjszakája. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) még pontosabban meghatározta, hogy mely éjszakákat kell leginkább figyelni. Azt mondta, hogy a páratlan éjszakák egyike lehet azt.

Egy hadíszban a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Úgy tűnik számomra, hogy mindnyájatok megfigyelései/álmai, amelyekben láttátok ezt az éjszakát, arra mutatnak, hogy az utolsó hét nap egyikében válik biztossá.” Tehát az utolsó hét nap egyike, amelyik páratlan számú.

Ezzel együtt a leginkább valószínű az, hogy az Elrendelés Éjszakája a Ramadán 27. nap éjszakája, mivel Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) egy hadíszban, amelyet hitelesnek minősítettek a tudósok, azt mondta, hogy a 27. éjszaka az Elrendelés Éjszakája, és ezt a hitelesnek minősített hadíszt, alátámasztja két prófétai társnak a megnyilatkozása, az egyik Ubajj ibn Ka'ab, a másik pedig Abdullah ibn Abbász. Mindketten a 27. nap előestéjéről azt nyilatkozták, hogy biztosak abban, a 27. nap előestéje az Elrendelés Éjszakája.

Azt mondta Ibn Abbász: „Bizony Allah megteremtette az egeket, számtanilag 7 eget teremtett, és a földből is hét földet, a napokat is hétté tette, és a Kába körüljárást is hétben határozta meg, a Szafá és Marva közötti járást is hétszer kell teljesíteni, az oszlopok megdobálása is hét kővel történik.” Ez alapján valószínűsítette, hogy akkor a hetes szám, tehát a 27-es szám az Elrendelés Éjszakája.

Többféle időszámítás szerint böjtölnek a muszlimok a világon, de honnan tudjuk akkor, hogy melyik napra esik a 27-e? Melyek ennek az éjszakának a jelei? Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) utalt arra, hogy a nap úgy kel fel 27. reggelén, hogy a napkorong nem áraszt sugarakat, tehát nem látni a napsugarakat, ezt Muszlim hádísz gyűjteményében olvashatjuk. Az Elrendelés Éjszakájának előestéje pedig, tiszta felhőtlen éjszaka, se nem túl forró, se nem hideg, ezt Albání hitelesnek minősítette. Holdfényes tiszta felhőtlen az éjszaka, pedig abban az értelemben, hogy a Hold és a csillagok is látszanak, nem hullanak hulló csillagok ezen az éjszakán.

Igyekezzünk szorgalmasan, félre téve a lustaságot, félre téve az evilági érdekeket hittől hajtva végig böjtölni, fohászkodni, és imádkozni az utolsó Ramadán utolsó tíz napját.

A Seikh a szónoklatában arra ösztönzött mindenkit, hogy ha eddig nem használta volna ki a hónapot teljességében, most van az utolsó lehetőség arra az utolsó tíz napban, melyet illene kihasználni, egyrészt az Elrendelés Éjszakájának jutalma miatt másrészt, hogy ne menjen el Ramadán úgy, hogy ne lettünk volna azok közé írva, akik megmenekülnek a Pokol tüzétől, és azok közé akiken Allah megkönyörült.

Ajánlatos a elvonulni a mecsetekben az utolsó tíz napban, legalább az éjszaka egy részében, hiszen az előestéket már a naplemenetei imádkozástól kezdve számítjuk. Fohászkodjunk ezeken az éjszakákon minél többet, főleg azzal a fohásszal, amelyet Áisa (Allah legyen elégedett vele) a Próféta felesége hadíszában rögzítettek, miszerint megkérdezte a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse): „Mit mondjak, ha eljön az Elrendelés Éjszakája? Mondd azt: Ó Allah, Te vagy az Elnéző, Aki szeret elnézni, kérlek legyél irántam elnéző!” Ez tehát az Allahnak a leginkább tetszetős fohász, amivel fohászkodni kellene, és emellett Korán-olvasással, önkéntes adakozással, önkéntes imákkal is forduljunk Allahhoz.

Dr. Abdul-Fattah Munif, MME