Kezdődik a Zarándoklat időszaka – Dhul-Hiddzsah első tíz napja 2014-09-05

Pénteki szónoklat – Ahmed seikh szónoklatának összefoglalója -2014. szeptember 5.

A zarándoklat az iszlám öt pillérének egyike. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt: „Az iszlám öt dologra építtetett: tanúsítani azt, hogy nincs [jogosan imádható] istenség kivéve Allah, és hogy Mohamed Allah Küldötte; az imádkozás megtartása; az alamizsna megadása, a zarándoklat Allah Házához, és Ramadán Hónap böjtölése”. (al-Bukhári és Muszlim)

Allah azt mondta a Koránban:

„Az emberek kötelessége Allah iránt a házhoz való zarándoklat, azoknak, akik képesek módot találni rá. Ám aki megtagadja, hát Allah nem szorul rá a teremtményekre” (Korán 3: 97)

Az egyistenhit elöljáró vezetője, Ábrahám (Allah dicsérje és üdvözítse) sok évszázaddal ezelőtt nekilátott hogy felépítse a Ká'bát. Izmael fiával (Allah dicsérje és üdvözítse) együtt építették fel, és így fohászkodtak: „Urunk! Fogadd el tőlünk! Bizony, Te vagy a Mindent halló, Mindentudó!”

Allah azt mondta:

„És [emlékezz arra,] amikor Ábrahám és Izmael felemelték a Ház alapjait (a Kába szentélyt Mekkában) [ekképpen fohászkodva:] „Urunk! Fogadd el tőlünk [ezt a szolgálatot]! Bizony Te vagy a Mindent Halló és a Mindentudó. Urunk! Tégy minket olyanokká, akik alávetik magukat Neked, és a leszármazottainkat olyan közösséggé, amely aláveti magát Neked! Mutasd meg nekünk a szertartásainkat [a Haddzsal és az Umrával kapcsolatban], s engesztelődj meg irántunk! Bizony Te vagy a Kiengesztelődő, az Irgalmas” (Korán 2: 127-128)

Amikor aztán Ábrahám és Izmáel próféták (Allah dicsérje és üdvözítse őket) befejezték a Kába építését, azt kérdezte Ábrahám Allahtól: Mit tegyek? Allah azt mondta neki: „És hirdesd az emberek között a zarándoklatot!” (Korán 22: 25). Ekkor Ábrahám azt kiáltotta: „Ó emberek! Zarándokoljatok ide!” Allah pedig eljuttatta szavait a távoli emberekhez is, az egyistenhívők pedig elindultak Mekka felé a világ minden tájáról.

A zarándoklatnak számos üzenete és tanulsága van

- A zarándok két egyszerű fehér és varratlan lepelt visel, amikor felszentelt (ihrám) állapotba kerül, ami emlékezteti a halotti lepelre, amelybe halálakor fogják helyezni, mielőtt eltemetik. Látja a hatalmas tömeget, a zarándokok sokaságát, ahogyan egyetlen síkságon, Arafát-nál összegyűlnek, és ez a látvány előrevetíti számára a Feltámadás napját.

- A zarándoklat alatt viselendő lepel megvalósítja az egyenlőséget. Nincs különbség a zarándokok között bőrszín, származás vagy társadalmi rang és vagyoni helyzet alapján.  Amikor Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) beszédet mondott Arafát síkságán, ezt mondta: „Ó emberek! Egy az Uratok! Egy az apátok. Mindannyian Ádámhoz tartoztok. És Ádám földből lett teremtve. Valóban, Uratok, a Mindenható Allah szemében a legtiszteletreméltóbb a legjobb köztetek. Nem felsőbbrendű az arab a nem arabnál. Nem felsőbbrendű a nem arab az arabnál. Nem felsőbbrendű a vörös (bőrű) ember a fehér embernél. Hasonlóképpen, nem felsőbbrendű a fehér a vörös embernél, kivéve jóságban és istenfélelemben.” (Ahmad).

A Mindenható Allah azt mondja:

”Ó ti emberek! Bizony, mi férfiből és nőből teremtettünk titeket, és népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy ismerkedjetek, és megismerjétek egymást! Bizony, Allah előtt a legnemesebb közületek az, aki a legistenfélőbb. Allah Mindentudó, és mindent jól Ismerő” (Korán 49:13)

- Az Arafát síkságon való összegyűlés a muszlimok legnagyobb nemzetközi „konferenciája”.A zarándokok, akik egybegyűlnek Arafátnál, a Könyörület-hegynél, Allahhoz fohászkodnak alázatosan és áhítattal, bűnbánatot tartva, és Allah kegyelmét keresve. Ezen a napon a magasságos Allah leereszkedik az Első égig, hogy könyörületével árassza a zarándokokat, és hogy megbocsásson nekik, és büszkélkedik az Arafah-nál összegyűlt szolgáival, azt mondván az angyaloknak: „Nézzétek hát szolgáimat, akik [kizárólag] Hozzám jöttek, csapzott hajjal, és poros ruhában. Tanúul hívlak titeket arra, hogy megbocsátottam nekik!”
- Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) a Búcsú-Zarándoklat alkalmával, az Arafát síkságon kijelentette, hogy a nőknek ugyanúgy vannak jogaik, mint a férfiaknak: Ó, emberek! Vannak jogaitok a feleségeitekkel szemben, és nekik is van joguk veletek szemben. Lelketekre kötöm a velük való jó bánásmódot, mivel ők gyengék és védtelenek, akár a foglyok. Allah letétjeként vettétek el őket feleségül.”
- Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) kijelentette azt is, hogy az emberi élete szent, és tilos kioltani azt: „Ó, emberek! Hallgassátok meg szavaimat, mivel nem tudom, közöttetek leszek-e itt, ezen a helyen a következő évben! Ó, emberek! Életetek és vagyonotok szent, úgy ahogy ezt a napot, ezt a hónapot és ezt a várost is szentnek tekintitek. Ne feledjétek, hogy találkozni fogtok Uratokkal, és számot kell adnotok Neki cselekedeteitekről – én átadtam nektek az üzenetet –, adjátok hát vissza a rátok bízott letéteket annak, aki reátok bízta!”


Az elfogadott zarándoklat

A zarándoklat elfogadásának vannak feltételei:

- Az emberekhez való jóságos viszonyulás a zarándoklat alatt, legyen szó a beszédről, vagy a tettről.  Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Az elfogadott zarándoklatnak nincs más fizetsége, mint a Paradicsom” Azt kérdezték: Ó Allah küldötte, mi a zarándoklat jámborsága?”. Azt felelte: „Az étellel etetés, és a köszöntés terjesztése”

- Elkerülni azokat a cselekedeteket, amelyeket Allah tett tilalmassá a zarándoklat alatt:

„A zarándoklat hónapjai ismertek. S aki ezekben felvállalta a zarándoklatot [és ihrám állapotba lépett], annak tilos a házasélet, az engedetlenség és a vitatkozás a zarándoklat alatt. És ha bármi jót tesztek, Allah tud róla. És lássátok el magatokat útravalóval, ám a legjobb útravaló az istenfélelem! És Engem féljetek, ó értelemmel bírók!” (Korán 2: 197).

- Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Aki teljesíti a zarándoklatot, kerülve a házaséletet és az erkölcstelenséget, úgy tér vissza a zarándoklatból, mint aki ma született”. (al-Bukhári).

- A zarándoklat teljesítéséhez szükséges anyagi javak megengedett, tisztességesen szerzett vagyonból származzon, hiszen Allah jóságos és nem fogad el csakis jót.

Dr. Abdul-Fattah Munif, MME