„Mondd (Ó Mohamed): „Mondd (Ó Mohamed): „Ó Allah, a királyi uralom birtokosa! Annak adod a királyi uralmat, kinek akarod, s attól ragadod el a királyi uralmat, akitől akarod. Méltósággal ruházod fel azt, akit akarsz és megveted azt, akit akarsz. A jó [csak] a Te kezedben van! Bizony Neked mindenek felett hatalmad van” (Korán 3:26)
A magasságos Allah elrendeli a jó és a rossz eseményeket, helyzeteket próbatételként, hogy világossá váljon, ki a hívő, és ki a hitetlen, ki a jóravaló és ki az erkölcstelen, ki az őszinte és ki a képmutató. Allah azt mondja: „És próbának vetjük alá őket rosszal és jóval próbatételként” (Korán 21:35)
„Vajon azt gondolják az emberek, hogy hagyni fogják őket, hadd mondják: „hiszünk” úgy, hogy ne lennének próbára téve? És bizony, már próbára tettük azokat, akik előttük éltek, így Allah tudván tudja majd, kik azok, akik igazat mondanak, és kik azok, akik hazudnak” (Korán 29:2-3)
„És bizony Allah tudván tudja majd, kik hisznek, és tudván tudja majd, kik a képmutatók” (Korán 29:11)
Allah nem tesz különbséget a próbatételek terén ember és ember között, mindenkit érnek próbatételek: „Vagy azt gondoltátok, hogy beléptek a Paradicsomba, mielőtt hasonló [megpróbáltatás] érne titeket, mint azokat, akik előttetek enyésztek el? Nyomorúság és baj érte őket, és megrendültek, [olyannyira] hogy a küldött és a hívők, akik vele voltak azt mondták: Mikor [jön el] Allah győzelme? Lám, Allah győzelme bizony közel van!”(Korán 2:214)
Azok az emberek, akik hánykolódnak a hit és a hitetlenség között, és végül a vágyaiknak engedelmeskednek, és engednek az evilág csábításainak, azok megbuknak a próbatételeken:
„És van az emberek között olyan, aki Allahot ingadozva szolgálja. Ha valami jó éri őt, akkor megnyugszik benne. Ám ha valami megpróbáltatás sújtja őt, akkor köpönyeget fordít. Az evilág és a túlvilág kárvallottja ő! Ez a nyilvánvaló kárvallottság!” (Korán 22:11)
Az igazhívők ezzel szemben jól veszik az akadályokat, és Allah a próbatételek során megajándékozza őket türelemmel, helytállással és szilárd hittel:
„És bizony próbának vetünk alá titeket valamennyi félelemmel, éhséggel, és a javak, a lelkek és a termések fogyatkozásával, ám adj örömhírt a türelmeseknek! Akik, ha valamilyen csapás sújtja őket, azt mondják: bizony mi Allahé vagyunk, és bizony mi Hozzá térünk vissza! Ők azok, akikre Uruktól való dicséret és könyörület száll, és ők azok, akik az igaz útra leltek.” (Korán 2: 155-157)
Mindemellett Allah törvényei közé tartozik, hogy a csapásokat és a nehézségeket mindig könnyebbség követi. Allah azt mondja azoknak, akik gondterheltek, aki igazságtalanságot szenvedtek el, akik elvesztették szeretteiket, akik betegek, vagy eladósodottak, vagy egyszerűen csak szomorúak:
„Allah könnyebbséget fog adni a nehézség után” (Korán 65: 7)
„S bizony, a nehézség könnyebbséggel jár. Bizony, a nehézség könnyebbséggel jár” (Korán 94: 5-6)
Példák a megpróbáltatásokra
A próféták és a küldöttek mind-mind részesültek próbatételekben, sőt nekik jutottak a legnagyobb megpróbáltatások, Allah azonban kimentette őket szorult helyzetükből.
Júszuf (József) prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse – egymást követő, sorozatos megpróbáltatások sújtottak: testvérei féltékenységből egy kútba vetették, majd idegenek rabszolgaként eladták, később pedig becstelenséggel vádolták, aminek következtében igazságtalan módon börtönbe zárták. A mindenható Allah azonban kimentette ezekből a nehézségekből és megpróbáltatásokból:
„Amikor már a küldöttek elvesztették a reményt és azt gondolták, hogy meghazudtolták őket, eljött hozzájuk a győzelmünk, és megmentjük azt, akit Mi akartunk. A csapásunk nem hárítható el a gonosztevő népről” (Korán 12:110)
Ibráhím (Ábrahám) prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse – a bálványimádók a népéből halálra ítélték, és nagy veszély fenyegette, ám Allah megsegítette őt. Amikor Ábrahámot a tűzbe vetették, Allah azonban csodát tett:
„Azt mondtuk: „Ó tűz, légy hűs és békés Ábrahámhoz!” És csalárdságot akartak ellene elkövetni. Ám mi úgy rendeltük, hogy ők lettek a leginkább kárvallottak” (Korán 21: 69-70)
Múszá (Mózes) próféta – Allah dicsérje és üdvözítse – rengeteg próbatételen ment át a Fáraóval való küzdelmek során. Születésekor érvényben volt a Fáraó igazságtalan és szörnyű parancsa, miszerint minden izraelita újszülöttet meg kell ölni. Az édesanyja nagyon féltette Mózest attól, hogy megölik, ezért kosárba tette csecsemőjét, majd a Nílusba helyezte, hogy ne bántsák, Allah pedig kimentette. Mózes (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta, amikor népe azt hitte hogy elvesztek a Vörös-tenger előtt megállva, hátuk mögött az ellenséggel: „Dehogy (veszünk el)! Bizony velem van az én Uram, ő utat mutat majd számomra!”.
Júnusz (Jónás) prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse őket – Allah próbára tette, miután ellenszegült Allah parancsának, ezért egy hajóról a tengerbe zuhant, majd lenyelte egy cet, azonban miután megbánta ellenszegülését, Allah kimentette őt a cet gyomrából:
„S így szólított: Nincs más istenség, csak Te! Ekkor választ adtunk neki, és kimentettük a gondból, és ekképpen mentjük ki a hívőket.” (Korán 21: 88)
Prófétánk, Mohamed (Allah dicsérje és üdvözítse) sem vesztette el a reményt akkor, amikor körbevették a mekkai pogányok azt a barlangot, melyben elrejtőzött Abú Bakrral, barátjával, és bizonyossággal eltelve „azt mondta a társának: Ne szomorkodj! Bizony Allah velünk van!” (Korán 9: 40)
Dr. Abdul-Fattah Munif, MME