Allah több helyen is esküszött a Koránban ezekre a napokra, kiemelkedő voltuk miatt, például: „Esküszöm a hajnalra, és a tíz éjszakára”. (Korán 89:1-2) A Korán magyarázók szerint a tíz éjszaka alatt a Dzul-Hiddzsah első tíz napját kell érteni.
Ezek a napok a Koránban szereplő „ismert napok”. Allah azt mondta:
„És hirdesd az emberek között a zarándoklatot, jönnek hozzád gyalogszerrel és minden soványon (tevén), amelyek minden mélyen [fekvő] ösvényről előjönnek […] És Allah nevét említsék ismert napokon azon jószágok felett, amelyekkel ellátta őket” (Korán 22: 25- 28).
Arafah napjának különlegessége:
Arafa napja (Dhul-Hiddzsah 9.) a tíz nap közül is a legkiemelkedőbb, hiszen Allah azt mondta a Koránban:
„A mai napon befejezetté tettem számotokra vallásotokat, és kiteljesítettem rátok kegyemet, és az iszlámot választottam nektek vallásul” (Korán 5: 3).
A Korán értelmezők szerint ez az ája az Arafa napjával kapcsolatban került kinyilatkoztatásra.
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Arafa napjának böjtölése kiengesztelés egy előző és egy eljövendő évre vonatkozóan” (Muszlim) Az is fennmaradt, hogy Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) böjtölte az első tíz napot Dhul-Hiddzsah hónapból (Abú Dáúd)
Ez egy olyan nap, amelyen Allah megbocsát szolgáinak.
Allah küldötte azt mondta: „Eljött hozzám Gábriel, és Allah üdvözlését hozta el nekem, és azt mondta, hogy a Méltóságteljes és Fenséges megbocsát az Arafah embereinek...” Omar ibn al-Khattáb felállt és megkérdezte: Vajon ez csupán ránk vonatkozik? Azt válaszolta: „Ez nektek szól, és azoknak is, akik utánatok következnek a Feltámadás Napjáig”
Ezen a napon a magasságos Allah leereszkedik az Első égig, hogy könyörületével árassza a zarándokokat, és hogy megbocsásson nekik, és büszkélkedik az Arafah-nál összegyűlt szolgáival, azt mondván az angyaloknak: „Nézzétek hát szolgáimat, akik [kizárólag] Hozzám jöttek, csapzott hajjal, és poros ruhában. Tanúul hívlak titeket arra, hogy megbocsátottam nekik!”
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Arafa napjának böjtölése kiengesztelés egy előző és egy eljövendő évre vonatkozóan” (Muszlim)
A zarándoklat leglényegesebb napjáról van szó. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: "Arafah [síkságán állni és fohászkodni] az maga a zarándoklat” (al-Bukhári és Muszlim)
Minden muszlimnak ki kellene használnia ezeket a napokat az Allahnak való engedelmességre, az istenemlegetésre, a hálaadásra, a kötelező cselekedetek elvégzésére, a tilalmak elkerülésére, és az említett időszak kihasználására, hogy elnyerjék Allah megelégedését.
Az áldozati állatok levágásának érdeme:
Az áldozati állatok levágása a Jaum an-Nahr - vagyis Dzul-Hiddzsa 10. napján történik, az ünnepi imádkozást követően, illetve a három Tasrík napon (Dzul-Hiddzsa 11-13 között).
Ibráhím próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) hagyománya ez, akinek Allah nagy jószággal váltotta ki gyermekének a feláldozását.
Fennmaradt a Prófétától (Allah dicsérje és üdvözítse), hogy két kost áldozott saját kezével, Allah nevét említve, és Tekbírt (Allahu Akbart) mondva. [Az áldozati állatok azok a jószágok, amelyeket a muszlimok Allahhoz való közelebb kerülésük reményében vágnak le, és amelyek nagytestű jószágok: tevék, szarvasmarhák és juhok]
Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Ha látjátok Dhul-Hiddzsa növekvő holdsarlóját, és egyikőtök áldozni akar, akkor ne vágjon a hajából, se a körméből” (Muszlim).
Ez a hadísz ajánlatos cselekedetnek tekinti a Mekkában állatot feláldozó zarándokokhoz hasonlóan az otthonukban maradók számára is a kényelmi szempontokról való lemondást. Nem jelent tehát bűnt, ha valaki hajmosásnál megdörzsöli fejét, és így eltávolít néhány hajszálat. Sőt a tudósok többsége szerint az állatot vágó személynek nem tilos hajat vagy körmöt vágnia, csupán arról van szó, hogy ezek utálatos cselekedetek, de semmiképpen sem tilalomszegés.
Dr. Abdul-Fattah Munif, MME