A megbocsátás 2014-12-19

Seikh Faris pénteki szónoklatának összefoglalója

A Fenséges és Mindenható Allah megbocsátó és nagylelkű. Szereti a megbocsátást, elnézi a rossz cselekedeteket, és arra utasította a Prófétáját és a muszlimokat, hogy ők is legyen elnézőek. Allah azt mondja a Koránban:

„Fogadd el a felesleget, utasíts a helyénvalóra, és fordulj el a tudatlanoktól!” (Korán, 7:199),

amely áját lehet a következőképpen is értelmezni: „Légy elnéző, utasíts a helyénvalóra, és fordulj el a tudatlanoktól!”


Allah azt mondja is a Koránban:

„[...] Légy hát elnéző szép elnézéssel” (Korán, 15:85); „Légy hát elnéző irántuk és mondd: Békesség! Majd meg fogják tudni [hitetlenségük következményét!]” (Korán, 43:89)

A Mindenható Allah arra utasítja a hívőket a Nemes Koránban, amire a Küldötteket utasította:

„[...] Nézzétek hát el [nekik] és hagyjatok fel [a büntetésükkel], amíg Allah el nem hozza parancsát. Bizony Allah mindenre kiterjedő hatalmú” (Korán, 2:109)

Az elnézés és megbocsátás a jóravaló viselkedés egyik fő módja.

„[...] Nézd hát el nekik, és hagyj fel [a büntetésükkel]. Bizony, Allah szereti a jóravalókat”  (Korán, 5:13)

Fontos tudni, hogy az elnéző, megbocsátó viselkedés Allah könyörülete és megbocsátása elérésének egyik legjelentősebb módja. Azt mondja a Mindenható Allah:

„[...] Ha elnézitek [a rossz tettüket], és felhagytok [a büntetésükkel], és megbocsátotok [nekik], akkor bizony Allah Megbocsátó, Irgalmas.” (Korán, 64:14)

Allahnál hatalmas jutalom vár azokra, akik megbocsátóak. Allah azt mondja:

„[…] De ha valaki megbocsát, és helyrehozza, annak a jutalma Allahtól van. Bizony, Ő nem szereti a bűnösöket” (Korán, 42:40)

A megbocsátók istenfélők. Allah azt mondja: „És hogy elnéző légy, az közelebb áll az istenfélelemhez.” (Korán, 2:237)

Azt mondta a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Az adomány nem csökkenti a vagyont, és Allah azt a szolgáját aki megbocsát, gyarapítja a dicsőségben, és senki sem viselkedik alázattal anélkül, hogy Allah ne emelné őt fel.”

Azt mondta Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Aki visszatartja haragját miközben képes lenne a haragjának a megélésére, a Fenséges és Mindenható Allah a Feltámadás Napján a teremtmények vezetőivé fogja tenni, és Allah válasz út elé fogja állítani hogy bármelyik paradicsomi feleséget szeretné magához venni megteheti”

Al-Haszan ibn Ali, a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) unokája azt mondta: „Ha egy férfi sérteget engem, és az egyik fülembe sértést mond, a másik fülembe pedig elnézést kér emiatt, akkor elfogadom a bocsánatkérését”

Dzsafar al-Szádik azt mondta: „Az, hogy a részemről történő megbocsátás miatt bánkódjak, kedvesebb számomra még akár hússzor is, mint az, hogy büntessek, akár egy alkalommal is.”

A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) példamutató élete telis-tele volt megbocsátással:

Amikor a muszlimok bevonultak 630-ban Mekkába, azt kérdezte a Kábához sereglett mekkai hitetlenektől a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse): „Mit gondoltok mit fogok veletek művelni?” Azt mondták (remélve a jóságát a Prófétának): „Jót fogsz velünk tenni, hiszen te nemes testvér és nemes testvér gyermeke vagy” Erre azt mondta a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Menjetek, szabadok vagytok!”

Annak ellenére, hogy hosszú időn keresztül Mekkában üldözték a muszlimokat, és amikor a muszlimok kivándoroltak, utánuk mentek, hogy elpuszítsák őket. Az üldözetés során sok muszlim meghalt, megaláztatást szenvedtek, megkínozták őket, elvesztették vagyonukat, ennek ellenére Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) mindent megbocsátott nekik.

Egy alkalommal a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) a Táif nevű városba ment, hogy híveket találjon, mert Mekkában kevesen akarták követni. De Táif városában nem fogadták örömmel az iszlám üzenetét, sőt megdobálták a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse), eltalálták a lábát, amely megsebesült és vérzett. Ekkor Allah a hegyek angyalát küldte el, aki azt mondta a Prófétának (Allah dicsérje és üdvözítse): „Ha akarod, a Mekkát körülvevő hegyeket rájuk zárom (tehát elpusztítja Allah az angyal által Táif hitetlenjeit)”. De a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Nem akarom! Remélem, hogy Allah az ő leszármazottai közül előhoz olyat, aki Allahot egyedüliként szolgálja, és nem állít Mellé társnak senkit.”

Volt, hogy a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse) úgy megütötték az arcán, hogy kiserkent a vére, ám ő miközben megtörölte arcát, azt mondta: „Ó Allah! Bocsáss meg a népemnek, mert ők nem tudnak!”

Egy alkalommal egy beduin ember megtámadta a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse), amikor egy fa tövénél pihent. Karddal támadt rá, de a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) észrevette és megkérdezte: „Mit akarsz?” A férfi azt mondta: „Ki fogja megakadályozni, hogy megöljelek téged?” A Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta neki: „Allah fog téged megakadályozni” Ekkor kiesett a beduin kezéből a kard, és képtelen volt megtámadni és megölni a Prófétát (Allah dicsérje és üdvözítse). Az embert lehengerelte a Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) nyugodtsága, mély hite.

A Próféta (Allah dicsréje és üdvözítse) megbocsátásra tanította társait is. Abú Bakr (Allah legyen elégedett vele) volt, hogy megesküdött arra, hogy nem fog támogatni egy bizonyos embert, mert az illető rosszat terjesztett a Prófétáról (Allah dicsérje és üdvözítse) és feleségéről Aisáról. Majd amikor Allah kinyilatkoztatott ezzel kapcsolatban egy áját, akkor Abu Bakr megbocsátott és támogatta ezt az elszegényedett embert.

Abdul-Fattah Munif, MME