Az Allahhoz való közelkerülés lehetőségeinek kihasználása 2016-04-22

Abdul-Ghani testvérünk szónoklatának összefoglalása

Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta két követőjének, Abú Dharr al-Ghifárí-nak és Muad ibn Dzsebel-nek: „Féld Allahot bárhol is vagy! A rossz cselekedet után nyomban tégy jó cselekedetet, és el fogja törölni azt. S jó erkölccsel viselkedj az emberekkel!” (al-Tirmidhi jegyezte fel).


A Próféta két muszlim kortársa, akiknek ez a tanítás szólt, nem akármilyen muszlimok voltak, mindketten nagy tudású és jámbor hívők voltak, akik a korai muszlimok közösségében nagy tekintéllyel bírtak, ennek ellenére Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse)  felszólította őket az istenfélő magatartásra és jó viselkedésre. Nekünk, jóval szerényebb tudású és kevesebb jámborsággal rendelkező muszlimok számára még nagyobb szükségünk van e jellemvonások elsajátítására, hiszen saját magunknak teszünk jót ezek által. Allah azt mondja a Koránban:

„Ha jótevők vagytok, akkor magatoknak vagytok jótevők, ha pedig rosszat cselekszetek, azt [szintén] magatoknak teszitek” (Korán 17: 7)

Az istenfélelem, és a jótevő magatartás jutalmat érdemel:

„Bizony, ez a Korán arra vezet, ami egyenesebb (igazságosabb és helyesebb), és örömhírt ad a hívőknek, akik jótetteket cselekszenek [arról], hogy nekik nagy jutalom jár. És [arról] hogy akik nem hisznek a túlvilágban, azoknak fájdalmas gyötrelmet készítettünk elő” (Korán 17:9-10)

Az istenfélő, jótevő magatartást követő muszlim nem nyilvánít véleményt a tudás és ismeret hiányában, és figyelembe veszi, hogy a Feltámadás napján mindenről számot kell majd adni:

„És ne járj annak nyomdokában, amiről nincs tudásod! Bizony, a hallásról, a látásról és a szívről – ezekről mind számot kell majd adnia [az embernek]!” (Korán 17: 36)

Az Ítélet napján mindenki megkapja tetteinek „jegyzőkönyvét”:

„És bizony megbecsültük Ádám gyermekeit, és hordoztuk őket a szárazföldön és a tengeren, és elláttuk őket a jó dolgokból, és fölényes előnyben részesítettük őket sokakkal szemben azok közül, akiket teremtettünk. [Említsd meg] azt a napot, amikor minden embert [tetteit tartalmazó] írásával hívunk, és akiknek az írása a jobbjukba adatik, azok olvassák írásukat, és annyi igazságtalanságot sem fognak elszenvedni, mint a [datolyamagon lévő] rost. És aki vak ebben (evilágon), az a túlvilágon is vak lesz, és még inkább eltévelyedik az [egyenes] úttól” (Korán 17: 70-72);

A muszlim ember nem feledkezik meg Allahról:

„És tarts állhatatosan azokkal, akik Urukhoz fohászkodnak a nap kezdetén s annak végén, az Ő arcát áhítozva. És ne kerülje el a tekinteted őket az evilági élet ékességei áhítozván, és ne engedelmeskedj annak, akinek figyelmetlenné tettük a szívét a Rólunk való megemlékezésről, és [aki] a kényét követi és minden ügye szerte van szóródva” (Korán 18: 28)

A muszlim ember nem állja el az utat közlekedési eszközzel (pl. gépkocsival), hiszen az iszlám előírja az út szabadon, tisztán hagyását. Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A hitnek hetven és még néhány ága van. A legmagasabb: azt mondani, hogy «Lá iláha ill Allah» (Nincs más isten Allahon kívül) és a legalsó pedig eltávolítani az ártalmas dolgot az útról. A szégyenérzet is egy ága a hitnek.” (al-Bukhári, Muszlim jegyezték fel)
Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Három embernek vagyok az ellenfele a Feltámadás Napján és  ha én az ellenfele vagyok valakinek le is fogom győzni őt: egy embernek, aki a nevemben ígéretet tesz és utána megszegi ígéretét; egy embernek aki rabszolgává tesz egy szabad embert és bekebelezi az árát, és egy ember, aki alkalmaz egy dolgozót, de nem adja meg neki a jogos bérét” (al-Bukhári és Muszlim jegyezték fel)
Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) arra tanította a munkaadót, hogy fizesse ki dolgozója fizetését mielőtt verejtéke megszárad: „Adjátok oda a bérmunkás bérét, mielőtt megszárad a verejtéke!” (Ibn Mádzsah jegyezte fel)

Ki kell használni a lehetőséget a jótettekre
Azt mondta Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse): „Fogjatok hozzá a jó cselekedetekhez, mert olyan kísértések lesznek, mint a sötét éjszaka. A férfi reggel hívőként kel fel, és este hitetlenné válik, vagy este még hívő, de reggelre már hitetlené válik. Eladná a vallását egy evilági holmiért cserébe.”  (Muszlim jegyezte fel)
Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A [jó] cselekedetekkel előzzetek meg hét dolgot. Vajon mi másra vártok, mint elfeledtető szegénységre, vagy megrontó gazdagságra, vagy tönkretevő betegségre, vagy olyan öregségre, amely elveszi az eszeteket, vagy hirtelen halálra, vagy a Hazugra (al-daddzsál-ra: a hamis messiásra), a legrosszabbra, akire várni lehet, vagy az Órára, és az Óra még keservesebb és keserűbb!” (Al-Tirmidhi jegyezte fel)
Allah így szólt:

„Nem tártuk-e ki néked a kebledet, és vettük le rólad a terhedet, amely a hátadra nehezedett, és emeltük tekintélyedet? Bizony, a nehézség könnyebbséggel jár. Bizony, a nehézség könnyebbséggel jár. S ha befejezted, fáradozz! És Uradhoz vágyakozz!” (Korán 94: 1-8)

Mohamed Prófétára (Allah dicsérje és üdvözítse) hivatkozva jegyezték fel, miszerint Ibráhím tekercseiben szerepelt, hogy: „Az épelméjűnek – amíg még a maga ura – négy órát kell elkülönítenie: egy órát, amelyben Urához fohászkodik alázatosan, egy órát, amelyben elszámol saját magával, egy órát, amelyben elgondolkodik Allah teremtésén, és órát, amelyben ellátja maga szükségletét evésből és ivásból”
Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Két jótéteményt illetően sok ember be van csapva (nem értékelik igazán): „Az egészség és a szabad idő” (al-Bukhári jegyezte fel)