Az őrizkedés fogalma és jelentősége az iszlámban 2016-02-22

kincsFares seikh szónoklatának összefoglalása

Az őrizkedés nyelvészetileg azt jelenti, tartózkodni, és óvakodni valakitől, valamitől.


Vallástudományi értelemben az őrizkedés jelentése: elhagyni azt, ami kételyt ébreszt, és száműzni azt, ami szégyent hoz az emberre. Másképpen fogalmazva, az őrizkedés a kétes dolgok elkerülése és a gondolatok ellenőrzés alatt tartása, istenfélelemből.
[A magyar őrizkedés szó bár régies, mégis pontosan visszaadja az arab al-wara' szó jelentését. „Bűntől őrizkedjünk”; „Őrizkedjél a gúnynak és elmésségnek kétélű fegyverével érzékenyen sérteni másokat” (az első idézet Balassi Bálinttól, a második Deák Ferenctől származik)]

Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta az őrizkedés jelentőségéről: "A tudás előbbre való, mint az istenszolgálat, és vallásotok legjobb szintje az őrizkedés" (al-Albání)

Az iszlámban az őrizkedés része a nem egyértelmű dolgok elkerülése. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „Hagyd ott azt, ami kétséget ébreszt benned, ahhoz [fordulva] ami nem ébreszt benned kétséget! Bizony, az őszinteség nyugodtságot hoz, a hazugság pedig kétségeket okoz.” (al-Tirmidhi)

Az őrizkedés a jó erkölcsben mutatkozik meg. Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt mondta: „A jámborság, az a jó erkölcs. A bűn pedig az, ami nyugtalanságot okoz a lelkedben, és nem szeretnéd, hogy az emberek tudomást szerezzenek róla.” (Muszlim)

Allah Küldötte azt mondta: „Bizony a megengedett [dolgok összessége] nyilvánvaló, és bizony a tiltott [dolgok összessége] nyilvánvaló. E kettő között vannak nem egyértelmű dolgok, amelyeket [megítélésük szempontjából] sokan az emberek közül nem ismernek. Ezért aki távol tartja magát a nem egyértelmű dolgoktól, feddhetetlenségre tesz szert vallása és jó hírneve terén. Aki pedig beleesik a kétes dolgokba, az beleesik a tiltottakba is úgy, mint az a pásztor, aki az őrzött (tiltott) terület körül legeltet, közel áll ahhoz, hogy abban legeltessen. Bizony minden királynak van őrzött területe, és bizony Allah őrzött területei az Ő tilalmai! Bizony a testben van egy húsdarab, ami ha jó, akkor az egész test is jó lesz, ha pedig elromlik, akkor az egész test romlottá válik! Az nem más, mint a szív” (al-Bukhári, Muszlim)
Ebben a hadíszban Mohamed Próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) megparancsolja a muszlimoknak, hogy maradjanak távol mindattól, aminek megengedettsége felől kétség merül fel, és hogy ahhoz forduljanak, ami egyértelműen, és minden kétséget kizáróan megengedett.

Az őrizkedéshez tartozik, hogy a muszlim ember nem foglalkozik olyan dolgokkal, amelyet nem érintik. Allah Küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) így szólt: „Az ember iszlám hitének szépségéhez tartozik, hogy nem avatkozik bele abba, amihez nincs köze.” (al-Tirmidhi, Ibn Mádzsah)

Sok ember úgy érzi, hogy mindennel kapcsolatban véleményt kell alkotnia, még akkor is, ha ehhez nincs meg a kellő tudása vagy tapasztalata. Nem szabad tehát véleményt nyilvánítania vallási kérdésekben, vagyis fatvát (vallási rendeletet) kiadnia olyan személynek, akinek nincs megfelelő képzettsége és vallástudományi ismerete:

„És ne járj annak nyomdokában, amiről nincs tudásod! Bizony, a hallásról, a látásról és a szívről - ezekről mind számot kell majd adnia [az embernek]!” (Korán, 17:36)

Vannak olyan dolgok, amelyek egyértelműen tilalmasak vagy megengedettek, vagyis amelyek tilalmassága vagy megengedettsége közismert, és egyetlen muszlim sem állíthatja, hogy nem világos a megítélésük, vagy hogy nem hallott tilalmas vagy megengedett voltukról.
Ilyen köztudottan tilalmas dolgok az alkoholfogyasztás, vagy a kamatszedés. A húsfogyasztással kapcsolatban pedig fontos tudni, hogy egyértelműen csak olyan húst megengedett fogyasztani, amely az iszlám által előírtaknak megfelelően levágott állatból származik. Ennek ellenére akadnak olyan muszlimok, akik azt hangoztatják, hogy szabad nem-muszlimok által készített baromfit vagy vöröshúst fogyasztani, és arra hivatkoznak, hogy a Korán megengedi a muszlimoknak, hogy egyenek az Írás népe által levágott állatok húsából. Az igazság az, hogy amennyiben az állatot áramütéssel kábítják el, az ilyen eljárás során számos állat elpusztul mielőtt levágnák, ami döghúsnak számít, és amelynek fogyasztása tilos az iszlám tanításai szerint.

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Óvd meg magad a tilalmaktól, így leszel a legistenfélőbb az emberek közül! Elégedj meg azzal, amit Allah neked osztott, így leszel a leggazdagabb az emberek közül! Bánj jól a szomszédoddal, így lesz teljes a hited! Kívánd az embereknek azt, amit saját magadnak kívánsz, így válsz igazán muszlimmá! És ne nevess sokat, mert bizony a sok nevetés a szív halálát okozza!” (al-Albání)

Habíb ibn Abí Thábit, egy jámbor elődünk azt mondta: „Ne csodáljátok egy ember gyakori imádkozását és böjtjét, hanem nézzétek meg őrizkedését, mert ha őrizkedő amellett az istenszolgálat mellett, amivel Allah ellátta őt, akkor valóban Allah szolgája!”

Táúsz, a híres vallásjogtudós azt mondta: „Az iszlám olyan mint egy fa, amelynek a hitvallás a gyökere, a törzse ez, a levelei pedig ezek, és a termése az őrizkedés. Nincs semmi jó az olyan fában, amely nem terem, és nincs semmi jó az olyan emberben, aki nem őrizkedő”

Történet

Allah küldötte (Allah dicsérje és üdvözítse) azt is mondta: „Egy férfi vásárolt egy másik férfitől egy földet, majd az a férfi aki vette a földet, talált abban egy arannyal teli korsót. Elment [az eladóhoz] és azt mondta neki: „Vedd át tőlem az aranyadat! Én csupán a földet vettem meg tőled, nem fizettem az aranyért” Az, aki a föld tulajdonosa volt, azt mondta: „Eladtam a földet azzal együtt, ami benne van”. Egy férfihez fordultak, hogy ítélkezzen közöttük. Azt kérdezte tőlük: „Van gyermeketek? Azt mondta egyikük: „Van egy ifjú gyermekem”. Azt mondta a másik: „Van egy fiatal lányom”. Azt mondta a férfi: „Akkor adjátok a lányt a fiúhoz, és költsétek rájuk abból [az aranyból], és adakozzatok” (Al-Bukhári és Muszlim)

 

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink