A vallásban való könnyebbség 2016-09-23

muszlimahA sejk mai khutbájában a vallásban való könnyebbségről beszélt.


Zarándoklaton volt a Próféta (béke legyen vele) és kérdezték tőle, hogy nem baj-e, hogy előbb dobáltam és utána vágtam és nem fordítva. Voltak olyan dolgok a zarándoklatban, amit ő eltévesztett, és azt mondta, hogy nem baj, úgyis jó. Nem mondta, hogy akkor az egész zarándoklatod semmis.
A vallásban lévő egyszerűség, de nem arról van szó, hogy az ember ne élje át a dolgokat. Ezt nem szabad összekeverni. Tehát nem az van, hogy tessék-lássék módjára csinálunk valamit. Nem, nem erről beszélt, hanem arról beszélt, hogy aki túlbonyolítja a vallást, az nem egyeztethető össze magával az iszlám szellemiségével. Ezt a Próféta (béke legyen vele) többször megmutatta és tanúsította.
Mikor a Próféta (béke legyen vele) Muádot Jemenbe küldte, és azt mondta neki, hogy könnyítsetek, és ne távolítsátok el az embereket a vallástól. Hozzatok örömhírt és ne fenyegessetek. Ez máskor is megnyilvánult, és a Korán is megemlíti ezt a hozzáállását a Prófétának (béke legyen vele), amikor Allah azt mondja a Prófétának (béke legyen vele), hogy ha durva lett volna velük, akkor szétrebbentek volna körülötted (tőled). A Próféta (béke legyen vele) nem olyan ember volt, aki szigorú, betű szerint nézett volna mindent, hanem megvolt a kerete a vallásgyakorlásnak. Ebből a keretből nem engedte, hogy kilépjenek az emberek – hiszen ez fontos, és a khutbának a másik részében erről beszélt majd a sejk – de az egyszerűségre törekedett.
A Koránban bizonyítékok vannak erre a könnyebbségre vonatkozóan:

„Allah a könnyebbséget szánja nektek, és nem a nehézséget.”
„Allah meg akarja könnyíteni a dolgotokat”


A Koránnak a recitálására, és betartására vonatkozóan:

„Megkönnyítettük a Koránt a recitálásra, van-e közületek megemlékező?”

A Koránban is, nem matematikai képletek vannak, amit meg kell oldani, hanem egyszerűen le van írva, „akik hisznek és jót cselekednek” ebben semmi bonyolult nincsen. Nagyon könnyű megérteni, nagyon könnyű elsajátítani és utána nem kell túlbonyolítani a kivitelezését sem. Allah nem kér tőlünk olyan dolgokat, amiket nem tudunk betartani.
Például az imával kapcsolatban, ha nem tudunk állva imádkozni, akkor ülve imádkozunk. Ha ülve nem tudunk, akkor oldalunkon fekve imádkozunk. Ha az oldalunkon fekve sem tudunk imádkozni, mert olyan súlyos helyzetben vagyunk, akkor legvégső esetben a szemünkkel imádkozunk.
A mosakodással kapcsolatban is, ha nem tudunk mosakodni, mert nincs víz, akkor tajamummot végzünk. Ha az ember utazó, akkor nem kötelező a böjtölés, be lehet pótolni később. Ez is a vallásnak a könnyebbségére utal.
A Próféta (béke legyen vele) nagyon megszidta azokat, akik szélsőségesen fogják fel a vallást. Volt, hogy valaki azt mondta, hogy egész életében böjtölni fog, más meg azt mondta, hogy ő nem fog házasodni, a harmadik azt mondta, hogy ő csak imával fogja tölteni az idejét. Erre a Próféta (béke legyen vele) azt mondta, hogy ő házasodik, eszik és böjtöl, virraszt és alszik. Mindennek megadta a jogát és nem a szélsőségesség vallása ez.
Az iszlám könnyebbségében benne van az egyensúlyra való törekvés. Ez a kettő párban jár. Nem tudsz egyensúlyban élni az iszlámban, ha nem egyszerűsíted le a vallásnak a dolgait. Ha mindent a csúcsra akarsz járatni, akkor nem fog sikerülni. Hiszen csak 24 órából áll a nap, és az embernek vannak kötelességei, amit meg kell, hogy tegyen. Allahnak hála olyan vallást adott nekünk, ami könnyen kivitelezhető, és ugyanakkor pedig élhetővé teszi az életünket.

 

A másik khutbában a sejk elmondta, hogy nem azt jelenti a könnyebbség, hogy akkor könnyedén veszem a dolgaim (pl. hogy nem imádkozom időben a hajnali imát, csak ha majd úgyis felébredek), ez nem erre vonatkozik, hiszen a hajnali imának megvan a jelentősége. Allah azt parancsolta, hogy fel kell kelni. Fejből nem hozhatunk létre egy új vallást. A vágyaink követése nagyon veszélyes. Esetleg meg próbálja magyarázni az ember a vágyai követését a könnyebbségével a vallásnak – ezt ne tegye, mert magának árt csak.

Ugyanakkor amire felhívta még a figyelmet a sejk, hogy ha van egy engedmény, akkor ezt az engedményt csak addig csináljuk, amíg ez indokolt. Ne vigyük túlzásba az engedményeknek az igénybevételét, ha már elmúlt az a körülmény, ami miatt az az engedmény volt, akkor azt már ne használjuk. Például a sivatagban van egy ember, akinek elfogyott a vize, de talált valakit, aki megkínálta őt borral. Nyilvánvalóan nem fog szomjan halni, igyon, folyadék legyen. De ennek ne az legyen az eredménye, hogy akkor is előveszi a bort, amikor már van víz, és nem fenyegeti a szomjan halás. Vagy ha valaki az éhhalál szélén van, akkor nyilvánvalóan ehet disznóhúst, de ha már elmúlt a veszély, nem folyamodhat ehhez.  


Összefoglalva:
Allah a könnyebbséget kéri tőlünk és az egyensúlyt az életünkben. Ez nagyon lényeges abban a tekintetben, hogy vannak szabályok, de olyan szabályok vannak, amik rendet tartanak az életünkben. Nem feleslegesen vannak ezek a szabályok. Remélem, hogy mindenkinek a hasznára válik ez a khutba, Allah áldjon Benneteket.


A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink