Imrán nemzettsége 2016-12-30

Sejk Fares Al-Qudaimi szónoklata

A mai napon a sejk egy híres családról beszélt, egy olyan család történetéről, aminek óriási nyoma volt az emberiség történetében, különösen a zsidó nép történetében. Imrán nemzettségéről beszélt, és a velük történt dolgokról.

A sejk - szokásához híven - a jelen korral kötötte össze az akkor történt eseményeket, mert az ember ne csak olvassa a Koránt, hanem – ahogy mindig kiemeljük - a Korán örök időkre szól, és az ájáiból meg kell tanulnunk leszűrni a jelenkori vonatkoztatásokat.

Az Imrán nemzettségében- kiemelve Jézus (béke legyen vele) történetét - az Isteni akaratnak, az Isteni hatalomnak, mindenhatóságnak a megnyilvánulásaival állunk szemben. A világokat törvények uralják, amiket Allah hozott létre. De ezeket a törvényeket Allah bármikor megváltoztathatja, és bármikor hozhat olyan dolgot, ami nem következett volna az akkori vagy jelenlegi helyzetből. Sokszor azt gondolja az ember, hogy vége. Bezárult minden ajtó. Nem lehet semmilyen kiutat találni abból a helyzetből, amiben vagyunk. És egyszer csak egy teljesen váratlan esemény történik, ami megoldást, megnyugvást hoz, ami megerősít minket. Jézus (béke legyen vele) történetében több ilyen esemény volt, konkrétan Jézus (béke legyen vele) születése előtt is voltak már ilyen események, amikor Zakariás próféta (béke legyen vele) belépett Máriához (Allah legyen vele elégedett). Azt látta, hogy olyan gyümölcsök vannak Máriánál (Allah legyen vele elégedett), amik nem akkor teremnek. Megkérdezte tőle, hogy honnan van az neki. Mária (Allah legyen vele elégedett) azt felelte, hogy Allahtól van, Ő az, Aki ellátja őt.

„Ó Mária, honnan van ez neked?” Azt mondta: „Ez bizony Allahtól van. Allah bizony ellátja azt, akit akar, számolás nélkül.”

Ekkor született meg Zakariás (béke legyen vele) szándékában az, hogy szeretne egy gyermeket.

„Ekkor fohászkodott Zakariás Urához, hogy: „Uram, adjál nekem Tőled való jóravaló utódokat. Te vagy az, Aki meghallgatja a fohászt!”

Tudta, hogy öreg, tudta, hogy a felesége már meddő, olyan öreg, hogy nem szülhet, de felemelte a kezét a fohászra. Ez volt a szándékában. Allah meghallgatta a fohászát, és megtörtént az, ami csodába illik, hogy János (béke legyen vele) megszülethetett.

Az első csoda az volt, hogy Máriánál (Allah legyen vele elégedett) ott találta a gyümölcsöket, aminek nem akkor volt az idénye, a második csoda, hogy János (béke legyen vele) úgy született meg, hogy az apja és az anyja már aggastyán volt.
Gábriel angyal (béke legyen vele) megjelent Máriának, és fiút jövendölt neki:

„Azt mondta: „Honnan lenne nekem fiúgyermekem, hisz nem ért hozzám ember és nem voltam céda.” Azt mondta: „Így határozott Urad”. Ez bizony Nekem könnyű (Istennek).”

Aztán Mária (Allah legyen vele) várandós lett, apa nélkül. Allah úgy döntött, hogy Jézus (béke legyen vele) apa nélkül foganjon meg, és jöjjön világra. Ez szintén egy csoda volt.

A másik csoda, amikor megszületett Jézus (béke legyen vele) és Allah azt mondta Máriának, hogy „Rázd meg a pálmafa törzsét!” Allah egy gyenge, megfáradt asszonytól kér ilyet, aki éppen megszülte a gyermekét. Hiszen ez több férfinak is nagy próbát jelent, és nem bírná megmozdítani. De mégis erre utasította őt Allah, és a fáról datolya hullott alá. Egy kicsit megállunk ennél a jelenetnél. Megtörtént a csoda, de mit mondott Allah? Az okokat. Ne foglalkozz azzal, hogy kevés vagy egy feladathoz, tedd a dolgod. Tedd a dolgod, a többit bízd Allahra, és Ő meg fogja adni. Ne ijedjünk meg a feladatoktól. Mária (Allah legyen vele) végrehajtotta. Megrázta, ami tőle telt, megtette, és Allah megajándékozta datolyával. Tehát Allah képes mindenre, de nekünk kell megtennünk az első lépést. Itt ebből ezt a tanulságot vonhatjuk le.

A következő csoda, hogy megszólalt a bölcsőben Jézus (béke legyen vele), és megvédte az édesanyját. Ez még a Bibliában sincs leírva, de a Koránban benne van. A bölcsőben megszólalt, és amikor kérdőre vonták Máriát (Allah elégedjen meg vele), hogy mit művelt, hogy cédához hasonlatos az, amit ő művelt, ő csak rámutatott a gyermekére.

„És rámutatott (a gyermek Jézusra). Azt mondták: „Hogyan beszélhetnénk mi egy olyan valakihez, aki még a bölcsőben van, gyermekként.” Ő azt mondta (Jézus): „Én bizony Allah szolgája vagyok, Írást adott nekem, és prófétává tett, és áldottá tett engem, akárhol is vagyok, és lelkemre kötötte az imádkozást, az adakozást, amíg élek. És hogy jóravaló legyek édesanyámhoz, és nem tett engemet fennhéjázóvá, sem szerencsétlenné. Béke velem azon a napon, amikor születtem, és béke legyen velem azon a napon, amikor meghalok, és azon a napon, amikor élve támasztatok fel.”

Ezt követően, amikor felcseperedett Jézus (béke legyen vele), és meglett korba lépett, jöttek sorban a csodák, Allah engedelmével feltámasztotta a halottat, meggyógyította a leprást, a vakot. A Koránban az is le van írva, hogy agyagból madarat formált, és valódi madár vált belőle. Ez mind azért történt, hogy Allah kiálljon mellette, és bizonyságot adjon az embereknek arról, hogy Jézus (béke legyen vele) nem akármilyen ember. Odakellene rá figyelni, mert egy Üzenettel jött az emberiséghez, egy olyan Üzenettel, amivel az összes próféta jött – ezt a sort Mohammeddel (béke legyen vele) zárva le - hogy Allahon kívül nincs más isten. Tehát, hogy Allahon kívül nem szabad alárendelni az életünket semminek és nem szabad igazodnunk semmihez, csakis Hozzá. Nem azért küldte őt Allah, hogy társa legyen. Ezek a csodák ezt bizonyították, ezt akarták megerősíteni.

Nagyon nagy fontosságot tulajdonít a Korán az Imrán nemzettségének és Mária (Allah legyen vele elégedett) történetének, mert nagy tanulságok vannak ezekben a szúrákban. Allah egyedülvalóságát tapasztalhatjuk meg bennük, megtapasztalhatjuk Allah abszolút hatalmát.

„Ő azt mondja, hogy Legyen, és az Lesz.”

Allahnak semmi sem akadály, ha lehetetlennek is tűnik, Allahnál lehetségessé válik.

A sejk a másik khutbában taglalta azt a szituációt, ami az Ítélet Napján lesz:

„Ó Jézus, Mária fia, te mondtad az embereknek, hogy: „engem istenként tiszteljetek édesanyámmal együtt, Allah kívül”?

Jézus válaszolt erre a kérdésre, mégpedig az abszolút alázat tanúsítása mellett, olyan jellemet tanúsított, ami hozzá méltó. Ez így hangzott:

„Magasztalt vagy Te ettől (Fölötte állsz Te ennek)! Nem mondhatok én olyat, amihez nekem nincs jogom. Ha ezt mondtad, akkor Te tudod, hogy mi van az én lelkemben és én nem tudom, hogy Benned mi van. Te vagy a rejtett dolgok ismerője. Csak azt mondtam nekik, amire parancsot adtál nekem: „Szolgáljátok Allahot, az én Uramat, és a ti Uratokat!””

Rögtön a szolgálat szintjére tette le magát. Úrként beszélt hozzá, Istenként. A Bibliában is több helyen van, amikor Úrként beszél Istenhez Jézus (béke legyen vele) és nem úgy, ahogy később ráaggatták a helytelen szavakat. Pontosan úgy beszélt, mint egy ember. Nem akármilyen ember, hanem olyan, akinek nagyon komoly küldetése van, egy Küldött, akit Allah küldött a világhoz. Jézus (béke legyen vele) mondja a Koránban:

„És én tanú voltam felettük, amíg köztük voltam, és miután felemeltél engem, Te voltál az őrző felettük, és Te vagy a tanú mindenek fölött. Ha megbünteted őket, akkor a Te szolgáid, és ha megbocsátasz nekik, Te vagy a hatalmas és a bölcs.”

Allah erre azt válaszolja:

„Ez az a nap, amikor az igazaknak hasznára van az igazmondása.”

A sejk beszédében továbbá kiemelte, hogy jót kell feltétezni Allahról, Rá kell hagyatkozni, és ne a körülményekre hivatkozzunk, hogy a körülményeink miatt vagyunk mozdulatlanok, amiatt vagyunk lebénulva. Igenis fel kell tudnunk állni.
Allah döntése csak jó. A muszlimok között elterjedt szófordulat: „A jó abban van, amit Allah választ számunkra.” Tanuk lehetünk erre az igazságra, például, amikor Máriának (Allah legyen vele elégedett) az édesanyja megfogadta, hogy ha megszületik a gyermeke, Allahnak fogja ajánlani és a templom, imahely szolgálója lesz az, aki meg fog születni. Úgy fogja nevelni, hogy Istennek szentelje az életét az az ember. Ő férfira gondolt. Amikor megszülte, kiderült, hogy egy leányról van szó, és összetörten mondta, hogy Istenem, ez egy leánygyermek. Utalva arra, hogy ő egy férfit szeretett volna felajánlani Allah szolgálatára. Allah természetesen tudta, hogy leánygyermeket adott neki, és Allahnak megvolt a terve, hogy mi lesz a későbbiekben. Mária (Allah legyen vele elégedett) nem csak leány volt, hanem egy hatalmas Kiválasztott nő lett, aki minden időkben a tisztaságnak a példaképe. Aztán Mária (Allah legyen vele elégedett) megszülte Jézust (béke legyen vele) és Jézusnak még nagyobb küldetése lett, még nagyobb hatása a környezetében. Tehát sose gondoljuk azt, hogy ami történik velünk, az rossz. Mindig pozitívan szemléljük a dolgokat, mint muszlimok. Ebben nagyon nagy felelősségünk van, a körülöttünk lévő, pesszimista világszemlélet javításában. Mi mindig tudjuk azt, hogy úgy van jól, ahogy van. Ha hibáztunk, és annak a következményeit látjuk, akkor javítsuk ki a hibáinkat! Ha pedig jól jártunk el, és mégis valami nem sikerült, - idézőjelben nem sikerült, a mi szemszögünkből – akkor tudjuk, hogy valami más van itt a háttérben, csak ki kell várni a dolgok végét. Ilyen legyen mindig a gondolkodásunk, és ne az legyen, hogy nézzük a körülményeket, és a körülmények lebénítanak minket. Mert a bénultság nem az iszlám szerinti megoldás, mert ez az idők során Jézus és Mária esetében sem volt így, visszautalva újra pl. a pálmafa törzsének a megrázására, és arra a helyzetre, amiben Mária volt. Lehetetlen helyzetben volt. Gondoljatok bele! Ott volt egyedül, senkije nem volt, és az egész népe előtt (idézőjelben) tehetetlen volt, de Istenre bízta magát. Megrázta a pálmafa törzsét, annak ellenére, hogy ő gyenge volt, és felvállalta azt a helyzetet, amiben volt, nem menekült ki a világból, hanem elment a népe elé, és kiállt eléjük – mert hívő asszony, és nem akármilyen nő volt (Allah legyen vele elégedett). Úgyhogy járjunk ezeknek az embereknek az útján! Mohammed (béke legyen vele) próféta zárja ezt a sort, az ő életében is nagyon sok ilyen esemény volt. Legyünk méltóak hozzájuk!

Allah jutalmazzon Benneteket!

A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.