A nehézségeket könnyebbség követi - Allah megsegíti a hívőket 2015-01-23

Fares seikh szónoklatának összefoglalója

A muszlim országokban számos nehézség és konfliktus van jelen. Sok muszlim teszi fel azt a kérdést, hogy miért történik mindez, és hogy mikor jön el a várva várt béke, nyugalom, fizikai és megélhetési biztonság.

A magasságos Allah elrendeli a jó és a rossz eseményeket próbatételként, hogy világossá váljon, ki a hívő, és ki a hitetlen, ki a jóravaló és ki az erkölcstelen, ki az őszinte és ki a képmutató. Allah azt mondja:

„És próbának vetjük alá őket rosszal és jóval próbatételként” (Korán 21: 35);

„Vajon azt gondolják az emberek, hogy hagyni fogják őket, hadd mondják: „hiszünk” úgy, hogy ne lennének próbára téve? És bizony, már próbára tettük azokat, akik előttük éltek, így Allah tudván tudja majd, kik azok, akik igazat mondanak, és kik azok, akik hazudnak” (Korán 29:2-3)

Mindemellett Allah törvényei közé tartozik, hogy a csapásokat és a nehézségeket mindig könnyebbség követi. Allah azt mondja azoknak, akik gondterheltek, aki igazságtalanságot szenvedtek el, akik elvesztették szeretteiket, akik betegek, vagy eladósodottak, vagy egyszerűen csak szomorúak:

„Allah könnyebbséget fog adni a nehézség után” (Korán 65: 7);
„S bizony, a nehézség könnyebbséggel jár. Bizony, a nehézség könnyebbséggel jár” (Korán 94: 5-6)
„És ne lankadjatok, és ne szomorkodjatok, hiszen ti vagytok a felülkerekedők, ha valóban hívők vagytok” (Korán 3: 139)

Amikor bajok és csapások érik az embert, és már-már elveszíti a reményt, Allah kiutat ad a bajból, és elhárítja az emberről a megpróbáltatást:

„Vagy azt gondoltátok, hogy beléptek a Paradicsomba, mielőtt hasonló [megpróbáltatás] érne titeket, mint azokat, akik előttetek enyésztek el? Nyomorúság és baj érte őket, és megrendültek, [olyannyira] hogy a küldött és a hívők, akik vele voltak azt mondták: Mikor [jön el] Allah győzelme? Lám, Allah győzelme bizony közel van!” (Korán 2: 214)

Júszuf (József) prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse – egymást követő, sorozatos megpróbáltatások sújtottak: testvérei féltékenységből egy kútba vetették, majd idegenek rabszolgaként eladták, később pedig becstelenséggel vádolták, aminek következtében igazságtalan módon börtönbe zárták. A mindenható Allah azonban kimentette ezekből a nehézségekből és megpróbáltatásokból.

Íbráhím (Ábrahám) prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse – a bálványimádók a népéből halálra ítélték, és nagy veszély fenyegette, ám Allah megsegítette őt. Amikor Ábrahámot a tűzbe vetették, Allah azonban csodát tett:

„Azt mondtuk: „Ó tűz, légy hűs és békés Ábrahámhoz!” És csalárdságot akartak ellene elkövetni. Ám mi úgy rendeltük, hogy ők lettek a leginkább kárvallottak” (Korán 21: 69-70).

Hágár, aki Ibráhím felesége volt, magára maradt gyerekével Mekkában, amikor Ibráhím parancsot kapott Urától, hogy egyedül menjen vissza Palesztinába. Hágár kétségbeesetten a távozó férje után kiáltott, és azt kérdezte tőle: „Kire hagysz így minket?” Azt felelte: „Allahra hagylak titeket”! Mire Hágár teljes hittel, bizalommal és Istenre hagyatkozással azt mondta: „Akkor Allah bizony nem fog minket elveszejteni!”

Múszá (Mózes) próféta – Allah dicsérje és üdvözítse – rengeteg próbatételen ment át a Fáraóval való küzdelmek során. Születésekor érvényben volt a Fáraó igazságtalan és szörnyű parancsa, miszerint minden izraelita újszülöttet meg kell ölni. Az édesanyja nagyon féltette Mózest attól, hogy megölik, ezért kosárba tette csecsemőjét, majd a Nílusba helyezte, hogy ne bántsák, Allah pedig kimentette. Később, amikor Mózes népe azt hitte, hogy elvesztek, mivel előttük volt a tenger, hátuk mögött pedig közeledett a fáraó és serege, és elvesztették a reményt, Mózes azt mondta:

„Dehogy (veszünk el)! Bizony velem van az én Uram, ő utat mutat majd számomra!” (Korán 26: 62)

Júnusz (Jónás) prófétát – Allah dicsérje és üdvözítse őket – Allah próbára tette, miután ellenszegült Allah parancsának, ezért egy hajóról a tengerbe zuhant, majd lenyelte egy cet, azonban miután megbánta ellenszegülését, Allah kimentette őt a cet gyomrából:

„S így szólított: Nincs más istenség, csak Te! Ekkor választ adtunk neki, és kimentettük a gondból, és ekképpen mentjük ki a hívőket.” (Korán 21: 88)

Mohamed próféta (Allah dicsérje és üdvözítse) és Abú Bakr, a próféta hűséges követője és barátja három napot tartózkodtak egy barlangban, amikor Medinába menekültek a mekkai hitetlenek elől. A Kurejs törzs mindent erőt bevetett, hogy megtalálja Allah küldöttét és Abú Bakr-t, és magukkal vittek nyomkeresőket is. Amikor a barlanghoz értek, és megálltak (a bejáratánál), azt mondta Abú Bakr: „Ha valamelyikük a lába alá nézne, meglátna bennünket’, mire Allah küldötte azt mondta: „Ó Abú Bakr, mit gondolsz arról a két emberről, akik mellett Allah van harmadiknak?” Allah küldötte és Abú Bakr hallották, amint a hitetlenek a fejük fölött beszéltek, de Allah nem hagyta hogy fény derüljön a hollétükre. (Bukhárí). Allah így szólt a Koránban:

„[Emlékezzetek arra] amikor a hitetlenek elűzték őt (Mohamed prófétát Mekkából) másodmagával, amikor ők ketten a barlangban voltak, amikor Ő azt mondta a társának: „Ne félj! Allah bizony velünk van” (Korán 9: 40).

A muszlimoknak nem kellene aggódniuk az ellátásukért, hiszen Allah a forrása az ellátásunkat, ezért nincs miért aggódniuk, hiszen tudjuk hogy amit Allah elrendelt számukra ellátásként, azt megfogják kapni és bárki próbálná ezt megakadályozni, nem sikerülne neki. A Korán így szólt:

„Nem teremtettem meg a dzsinneket, sem az embereket csupán avégett, hogy engem szolgáljanak. Nem akarok tőlük ellátást, és nem akarom, hogy tápláljanak. Bizony Allah az Ellátó, az Erővel bíró, a Szilárd (erejű).” (Korán 51: 56-58)

Allah azt mondja a Koránban: „Mondd (Ó Mohamed): „Ó Allah, a királyi uralom birtokosa! Annak adod a királyi uralmat, kinek akarod, s attól ragadod el a királyi uralmat, akitől akarod. Méltósággal ruházod fel azt, akit akarsz és megveted azt, akit akarsz. A jó [csak] a Te kezedben van! Bizony, Te mindenre kiterjedő hatalmú vagy.” (Korán 3:26)

Bíznunk kell abban, hogy a végső győzelem a küldötteket és azok követőit illeti majd meg, hiszen erre Allah tett ígéretet a Koránban:

„Allah előírta: 'Bizony én fogok felülkerekedni és a küldötteim!' Bizony, Allah Erős és Mindenható.” (Korán 58: 21)
„Bizony, már elhangzott a szavunk küldött szolgáink felé, hogy győztesekké lesznek téve, és a mi seregünk lesz a felülkerekedő” (Korán 37: 171-173)
„És bizony megírtuk a Zsoltárban – az [égi] Emlékeztető után – hogy a földet a jóravaló szolgáim öröklik” (Korán 21: 105)
„Mi bizony megsegítjük küldötteinket és azokat, akik hisznek, az evilági életben és azon a napon is, melyen felállnak a tanúk (az Ítélet napján)” (Korán 40: 51)

Abdul-Fattah Munif, MME