A muszlim úgy él, hogy igyekszik Allahnak a Koránban leírott, és a világban is látható jeleiből olvasni, elgondolkodni a tanulságokon, és mindig azt tenni, amit az adott helyen is időben tenni kell. A Koránban, az Imrán nemzettsége című szúrában olvashatjuk:
„Bizony az egek és a föld megteremtésében, az éjszaka és a nappal váltakozásában jelek vannak azoknak, akik élnek az eszükkel.”
A fenti ája is utal a természet rendjére, az időszakok váltakozására. Most tél van, hideg van, és ez a hideg sok helyen szinte elviselhetetlen a világban. A mai napon mi is kóstolót kaptunk a hidegből, elég hideg idő van. A sejk idézet egy hadíszt, ami szerint a Pokol tüze panasszal élt Ura felé, és azt mondta: „Ó Uram, egyik részem megette már a másikat (a tűz, ami benne van), és megengedte neki, hogy kétszer vegyen levegőt (nyilván nem úgy, ahogy ezt mi szoktuk) és az egyik levegő vétel télen van, a másik pedig nyáron van. Ezek a nagyon-nagyon meleg, és a nagyon-nagyon hideg napok, illetve időszakok, amiket megélünk. Azonban ezek kicsi kóstolók csak abból, ami a Pokolban van. Gondoljuk el, hogy vajon milyen lehet a Pokol, aminek csak egy levegővételnyi állapota, ezt jelenti. Van olyan hely a világon, ahol nagyon meleg van, ötven, hatvan fokokat mérnek, máshol pedig nagyon hidegek, mínusz ötven fok.
A sejk khutbájában felhívta a figyelmet arra, hogy hatalmas a tétje az evilági életnek. Egyáltalán nem mindegy, hogy hol lesz az ember végső lakhelye - egy ilyen pokolban, vagy pedig a Paradicsomban. Útravalóként igyekezzünk ezt elraktározni, és ne úgy éljünk, hogy „ahogy esik úgy puffan”. Fontos hogy ezt megértsük! Komolyan gondoljuk át az életünket, hogy az az életvitel, amit élünk, hová vezet, mert ha nem vezet sehová, ha csak elfogyasztjuk azt, amit megszereztünk, miközben a hitet és a jócselekedetet nem tartjuk fontosnak, akkor ennek nagyon komoly következményei lesznek a túlvilágon. Allah óvjon meg minket a Pokol tüzétől!
A sejk több dolgot is mondott a Pokolról. Amikor nagyon melegük van a Pokol lakóinak, és elviselhetetlen már a meleg, akkor hideget kérnek. Allah ekkor olyan hideget küld rájuk, ami a csontjaikig hatol, és a csontjaik ropogása hallatszik a nagy hideg miatt. Így tudjuk a Prófétától (béke legyen vele). Manapság is érezzük, hogy amikor nagy a hideg, a csontjainkig hatol, de ott akkor nagyon komoly lesz ez a dolog. Ez nem azért fog történni, mert Allah igazságtalan, hanem ezt mind annak köszönhetik az ott lévők, amit tettek az evilágon. Ezek a következményei lesznek a cselekedeteiknek.
A másik gondolat, amiről beszélt a sejk, a rokonszenvnek és az együttérzésnek a kérdése. Mennyire uralkodott el rajtunk a közöny, embertestvéreink iránt? A közöny muszlim testvéreink iránt, akik nagyon sok helyen nehézségek közt vannak a világban, és senki nem foglakozik a gondjaikkal. Földönfutókká váltak, akiknek se házuk, se vagyonuk, se munkájuk, senkijük sem maradt, és mindezekre rá még a tél is itt van. Érzik a tél ízét, és nem tudnak elmenekülni a tél elől. Tudjuk mindannyian, hogy Szíriában, Irakban olyan helyzet van, ahol a tragédiák sorozata éri az embereket, mindennap van valami új katasztrófa, tragédia történik ezekkel az emberekkel. Ott is tél van most, és ez a tél nagyon hasonlít az európai télre. Nem olyan, mint a délebbre fekvő területeken. Ott is komolyan meg lehet érezni a telet, hideg van. Mit tudunk tenni? Együtt érzünk, gondolunk rájuk, fohászkodunk értük, vagy csak éljük tovább az életünket, mintha mi sem történne? Az Egyháznak a Női Bizottsága kezdeményezett egy jótékonysági vásárt, ahol süteményeket lehet vásárolni, mindenki annyit fizetve, amennyit gondol értük. A befolyó összeget a szíriai gyermekek megsegítésére szánják. Emellett biztos van még más eszköz is, hogy támogassuk a szíriai bajbajutottakat ebben a nehéz helyzetben. Tartsuk ezt prioritásban, mert ahogy a Próféta (béke legyen vele) mondta, mi hívők egy test vagyunk, ha az egyik szerv panasszal van, akkor az egész test lázban ég. Ilyennek kéne, hogy legyünk. Régen nagyon sok szép példa volt erre, például Omarról (Allah legyen vele elégedett) jegyeztek fel történeteket, ahogy járt-kelt az országban, és nézte, hogy milyen állapotban van az Ummah. Nagyon sokszor álruhában ment, és segített az embereken, és lelkiismeret furdalása volt, ha nehézsorsú embereket látott, hogy ilyen dolgok megtörténhetnek az ő országában, abban az országban, amit rá bízott Allah.
A harmadik gondolatsor amiről a sejk beszélt a téllel kapcsolatosan, hogy egy hívő hogy használja ki a legjobban a téli időszakot. Mint tudjuk az embernek az Istenhez fűződő viszonya az, amiből a tettei táplálkoznak. Ha jó az Istenhez fűződő viszonyunk, rendben van a kapcsolatunk Allahhal, akkor a tetteink is valószínűleg rendben lesznek. Ha viszont elhanyagoljuk ezt a kapcsolatot, akkor a tetteinkből kivész a küldetéstudat, és teljesen más motivációk jönnek elő. Miért mondom én ezt? Mert a tél egy nagyon nagy lehetőség arra, hogy ezt a kapcsolatot még jobban erősítsük, és kihasználjuk a tél lehetőségét. A tél folyamán nagyon hosszúak az éjszakák, és rövidek a nappalok. Emiatt a Próféta (béke legyen vele) azt mondta, hogy „a tél a hívőnek a tavasza”. Miért mondta ezt? Azért, mert az éjszakáját virrasztásra használhatja, a nappalát pedig böjtölésre. Gondoljunk bele! Négy órakor megy le a nap, majd hogy ebédidő után nem sokkal már lemegy. Gyakorlatilag alig kíván tőlünk áldozatot a böjtölés. Az ebben az időszakban javallt böjtölés mellett a próféta az éjszakai imára buzdította a hívőket, mivel erre télen több lehetőség van a megnyúlt éjszakák miatt. A csend jó lehetőség az elmélyedésre, és nincs szebb érzés mint leborulás közben megtapasztalni Allah közelségét. Lépjünk a tettek mezejére, mert telik az idő, és a homokóra homokszemei fogynak! Minden egyes perccel elmúlik az életünkből, és ez a tél már nem jön vissza, ha ezt nem használod ki, akkor már csak a következő tél van. A következő tél már egy másik lehetőség, de ha ezt a lehetőséget kihagyjuk, akkor az már elvész, és nagyon nagy kár érte.
Ezt a három üzenetet kívánta átadni számunkra ma a sejk, gondolkozzuk el rajta, dolgozzunk magunkon, és legyünk ott, ahol Allah szeretne látni minket és ne ott, ahova a vágyaink visznek. A prioritásokat rendezzük újra, és folyamatosan rakjuk mindig sorba! Allah áldjon Benneteket!
A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.