Nagyon sok hitbéli problémánkra a gyógyít, a hála. Hitbéli problémán értendő, hogy sokszor tunyaság hátráltat, rutin vezet minket, nincs íze a szolgálatoknak, nincs motivációja az embernek. Elfordul ilyen állapot, sőt, van, hogy sajnos tartóssá is válik. A hála azonban aktivizálja ezt a tétlenséget, aktív állapotba hozza az embert. A hálát nem lehet passzívan csinálni, ebben aktív módon kell részt venni. Akkor adunk hálát, ha észrevesszük a legkisebb dolgokat is, amiket Allah adott nekünk. Nem a megszokottság unalmában élünk, hanem számbavesszük és értékeljük, amink van. Manapság sok személyiségfejlesztő tanfolyam van, ami arról szól, hogy értékeljük a jót, örüljünk annak, amiben részünk van. Ezt, mint módszert tanítják. Azonban mi muszlimok tudjuk, hogy ezen tovább kell lépni, mert ha csak értékeljük, és észrevesszük azt a jót amiben vagyunk, az önmagában kevés. Mi Allahnak tulajdonítjuk azt a sok jót, amiben vagyunk. Miért jóval több ez? Mert a forrását azonosítjuk ezeknek a dolgoknak. Ha azonosítom a forrást, akkor bízhatok benne, hogy abból a forrásból Allah mindig fog adni.

Allah a Koránban nagyon sok helyen beszél a háláról. Törvényszerűségeket említ meg ezzel kapcsolatban. Az első ilyen fontos törvényszerűség az, hogy a kegyeket meg lehet többszörözni a hálával. Allah azt mondja a Koránban:

„Kinyilvánítja Uratok, hogy ha hálát adtok, akkor még többet adok nektek, és hogyha megtagadtok (Allahot), akkor a büntetésem rettenetes!”

A múlt khutbában is említettük, hogy aki hálátlan, az tulajdonképpen a nyomorúságot választja. Bármilyen sok pénze van valakinek, bármilyen sok dologgal van elhalmozva, ha nem ad hálát, akkor a nyomorúság állapotába kerül. Nagyon sok példa van rá, sok gazdag, de mégis boldogtalan ember.

A hála a vallásnak nem egy „hobbyja” vagy „plusz dolga”, amit mellesleg meg lehet tenni, hanem kötelességünk Allah felé. Az iszlámban mindent, ami kötelesség mindig úgy kell értelmezni az iszlámban, hogy az emberi mivoltunkhoz tartozik. Ha nem azt tesszük, akkor már nem emberhez méltó életvitelt fogunk folytatni. Allah teremtett meg minket, Ő tudja, mi szolgál a javunkra. Ő az alkotónk, Ő ismeri a természetünket. Allah a javunkat akarja, az előírásai – mint egy használati utasítás - arra valók, hogy valóban boldogok lehessünk. Azt mutatja, hogy hogy élhetünk olyan életet, ami méltó egy emberhez. Allah azt mondja ezzel kapcsolatban:

„Emlékezzetek meg Rólam, és én is megemlékezem rólatok, adjatok hálát Nekem, és ne tagadjatok meg Engem!”

Ezek parancsok. Allah ezekre a dolgokra felszólít minket.
Nem is gondolná az ember, hogy a hálaadás az élet célját képviseli. Allah azt mondja a Koránban:

„Allah kihozott benneteket édesanyátok hasából, nem tudtok semmit. És adott nektek hallást és látást és értelmet, azért, hogy hálásak legyetek.”

Allah egy ájájában, benne van az élet. Tehát Allah ellát minket dolgokkal. Nagyon sok minden következik ezekből, hogy hallás, látás, értelem. Ezek a dolgok a felfogásnak az eszközei, az értelem a dolgoknak a felfogása és használata és a javadra való fordítása. Ebből következik minden olyan dolog, amiben részed van: a munkád, a kenyered amit megkeresel stb. ebből következik. Mi jár ezért? Hála. Allah arra szólít fel minket, hogy adjunk hálát ezért. Az a célja az életnek.
Háromféle megnyilvánulása van a hálának:

- Először is rádöbbenek, belsőmben megélem azt, hogy azok a kegyek, amikben részesülök Allahtól valók.  Belülről fakadóan elismerem Allah kegyeit.
- A második, Allah kegyeinek az elbeszélése. Beszédünkben is megnyilvánul, hogy elismerjük Allah kegyeit. Nem úgy beszélek a dolgokról, mintha azok az én érdemeim lennének. Úgy beszélek róla, ahogy az az igazság szerint van. Allah hozott létre minket, és Allah adott a kezünkbe minden eszközt. Az emberek nagy része itt téved el. Azokat az eszközöket, amiket Allahtól kaptunk – azt Ő adta. Amivel aztán megszerezzük ezt vagy azt. Nagyon könnyen megcsúszhatunk, ha azt gondoljuk, hogy ezekkel az eszközökkel megszerzett javak, a mi javaink. Egyrészt amit megszereztünk, azt Allah odarakta, másrészt pedig az a képesség, amivel ezeket megszereztük, szintén Allahtól van. A beszédünket, ha eddig nem így beszéltünk, akkor át kell alakítani úgy, hogy „Allah kegyéből sikerült megcsinálnom ezt vagy azt”. Vagy „Allah kegyéből vettem egy házat”, vagy „Allah kegyéből egészségesen ébredtem ma” stb. Már a múltkori khutbában is szó volt róla, most is mondom, mindenkinek – magamnak is – a lelkére kötöm a reggeli és esti fohászokat. Ha ezeket elmondja az ember, akkor arra hangolja magát, hogy a hála állapotába kerüljön, és ilyen irányba mozdul el az élete.
- A harmadik megnyilvánulása a hálának, az, hogy azokat a kegyeket, amikben részesedtél, Allah iránt való engedelmesség irányába használod fel, vagyis a tetteinkben nyilvánul meg a hála. Ha Allah adott nekem erőt, akkor azért az erőért úgy adok hálát, hogy azt az erőt az Ő tetszésére használom. Ha Allah adott nekem időt, akkor azt az időt arra használom, ami az Ő tetszésére van. Mi az, ami Allah tetszésére van? Egy csomó minden közül lehet választani! Mindig azt kell kérdezned magadtól, hogy Allahnak vajon mi lehet a legkedvesebb? Ne azt csináld, ami a legkényelmesebb, hanem amit Allah kér tőled!
Hálát nem lehet eleget adni, azokért a kegyekért, ami Allah adott nekünk, viszont az előbbiekben említett három megnyilvánulás segít legalább elindulni a hálaadás útján.

„Ha meg akarnátok számlálni Allah kegyét, nem tudnátok azt megszámlálni.”

Hogyha a hálaadó pozícióba helyezzük magunkat, akkor mindent, ami körülvesz minket, kegynek látunk.

Milyen eredményt hoz a hálás élet?

- Az első, amit a sejk említett, hogy a hála újra és újra erőt ad ahhoz, hogy Allah útját válasszuk. Allah azt mondja?

„Mi hozzásegítettük az útjához, amire ő erre hálával vagy tagadással válaszol.”

A megújuló erő csak a hálaadás által létezik. Ha az ember hálás, akkor mindig tudatosítja azt a forrást, ami Allah forrása, így újra és újra bele tud kezdeni dolgokba. Dinamikája lesz az életének. Állandóan értékeli azt a kegyet, amivel Allah ellátta őt, és ez tovább lendíti a következő feladat felé.
- A második eredménye a hálának, hogy az az egyetlen olyan cselekedet, aminek a jutalmát Allah nem kötötte Akaratához. A következőkkel igazolta ezt a sejk:

„És Allah megjutalmazza a hálaadókat”

Emiatt ez egy automatikus jutalom. Hálás vagy, akkor biztos, hogy megkapod azonnal ennek a jutalmát. Így vagy úgy, de meg fogod érezni Allah jutalmát a háládért.
- A harmadik, amit a sejk említett, Allah megelégedésének az oka a hála. Allah azt mondja a Koránban:

„Ha megtagadjátok Allahot, akkor Allah nincs rátok szorulva, de Allah nem látja jónak a szolgái hitetlenségét, és ha hálát adtok, akkor Ő megelégedéssel viszonyul hozzátok.”

Itt Allah megelégedése van kihangsúlyozva, és a Prófétának (béke legyen vele) is erről a Szunnája, hogy a hála minden mozdulatát kíséri. Egy muszlimnak olyan élete van, hogy amikor felébred, azt mondja:”Elhamdulillah!”. Amikor eszik, azt mondja: „Elhamdulillah!” Hogyha a WC-ből kijön, akkor is azt mondja: „Elhamdulillah!” A fohászok Elhamdulillah-hal kezdődnek, és ez Allah megelégedésének a körében tartja a szolgát.  A sejk azt is kihangsúlyozta, hogy ne csak mondjad, hogy „Elhamdulillah”, hanem ez legyen a szívedben is. Hiszen mi az a cél, amiért élünk? Az, hogy Allah megelégedjen velünk. Hogyha Allah megelégedik velünk, az a legnagyobb boldogság. Ha Allah megelégedésében élsz ebben a világban, akkor a Paradicsomban folytatódik ez a megelégedés, de a többszörösével, és örök időkig.
- A negyedik eredmény, hogy az Allahnak adott hála, Allah szeretetét eredményezi. Amikor tudatosítod magadban, hogy ezt is Allah adta, és hálát adsz Allahnak, akkor egy idő után azt veszed észre, hogy egyre nagyobb szeretettel viszonyulsz Allahhoz. Ez gyönyörű érzés, és nem lehet kifejezni annak az értékét, hogyha az ember megéli, hogy Allahot szereti és Allah szereti őt.
- Az ötödik eredménye a hálának az, hogy Allah megvéd téged a kíntól az evilágon és a túlvilágon. Én (Zekeria) Marokkóban éltem és ott nagyon sok olyan példát láttam, hogy szegény, de vallásos családok milyen boldogságban élnek. Hiába nélkülöznek, mégis büszkén élnek. Nem nyomorítja meg őket a szegénység, hanem azok által az értékek által, ami a szívükben van, a gazdagságot képviselik, és hálát adnak Allahnak. A hálás embernél boldogabb ember nincsen. Az ilyen ember megmenekül a kíntól az evilágon és a túlvilágon is. Allah azt mondja a Koránban:

„Mit kezdjen Allah a megkínzásotokkal (nem akar Allah megkínozni benneteket), ha hálát adtok és hisztek. És Allah bizony hálás és Tudása mindenre kiterjed.”

Az Allahnak adott hála meggyógyítja a demoralizált embert, motiválttá teszi őt. Allah azt mondja a Koránban:

„Aki hátat fordít, az nem árt Allahnak semmiben, és Allah megjutalmazza a hálaadókat.”

A sejk azt mondta, hogy a hála menedék a sátán elől, mert Ibliszről van egy idézet a Koránban. Azt mondja Iblisz:

„Jövök előttük és a hátuk mögött, és jobb oldalukról és bal oldalukról, és a legtöbbjüket nem fogod hálásnak találni.”

Azokat az embereket tudja kikezdeni Iblisz, akik nem hálásak. Ez nagyon komoly igazság! Ha az ember elhagyja a hálát, akkor védtelenné válik Iblisszel szemben. Miért? Mert nem tudatosítja Isten jelenlétét az életében. Aki nem tudatosítja Isten jelenlétét, az nincs kapcsolatban Istennel, az elszakad. Aki pedig elszakad, azt nagyon könnyen megtalálja Iblisz.
Az, aki azt akarja, hogy Allah kiválasztott szolgáihoz tartozzon, az igyekezzen a hála útját járni, mert Allah a Koránban azt mondja:

„Éljetek hálás életet, és nagyon kevés szolgám közül a hálás!”

A másik khutbában a sejk arról beszélt, hogy az életünkben hogyan visszük ezt bele a gyakorlatba. A beszédünkben, Allah parancsainak a végrehajtásában, tilalmainak az elhagyásában. Egyfelől olyan szintre kell emelni a jócselekedeteket, hogy kimutassuk hálánkat. Egyfelől az Istenszolgálatainkkal, másrészt pedig az adott dologért, amit kaptunk úgy tudunk hálát adni, hogyha Allah útján használjuk. Emellett óvakodjunk minden olyan dologtól, ami Allahot megharagítja, mert ez a hálátlanságnak a jele, hiszen a tilalmainak a követése Allah kegyeinek a rossz irányba való felhasználását jelenti. Ha szembe szállunk Allahhal, ellenszegülünk a parancsainak, az pontosan ellentéte a hálának.

Ezzel és az előző khutbákkal együtt immáron elég mélyen beleástuk magunkat az Allahnak való hálaadás témájába, most már csak a megvalósítás marad. Allah adjon nekünk erőt, hogy méltóak legyünk ehhez az élethez és tegyünk is azért, hogy hálás életet élhessünk! Allah jutalmazzon Benneteket! 

A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.