A nők helyzete az iszlámban 2017-03-10

Sejk Fares Al-Qudaimi szónoklata

Sejk Fares khutbáiban az aktualitásokkal legalább annyit foglalkozik, mint az általános dolgokkal. Nem rég volt a Nemzetközi Nőnap, ennek kapcsán beszélt ma a sejk. Felmerül a kérdés, hogy egy muszlim hogy kezelje a Nőnapot. A sejk azt mondta, hogy a dolgokat minden esetben a megfelelő helyén kell kezelni, és mindennek meg kell adni, ami a joga és azt, ami megilleti. Így a nőről is hasonlóképpen kell állást foglalnunk, az iszlám szerint.

A sejk Arábiáról beszélt, arról, hogy az iszlám előtti időkben milyen volt a nők helyzete. Az araboknak sok erényük volt az iszlám előtti időkben is, de sajnos a nőkkel kapcsolatos hozzáállásuk nagyon negatív volt. A Korán is feljegyezte hogyan viszonyultak az iszlám előtt a férfiak a női nemhez, kezdve attól, hogy megszületik a leánygyermek,  addig, hogy ha meghal a férje mi történik vele. Az egyik ilyen ája, ami ezzel a témával kapcsolatos:

„És ha hírt adnak valamelyikőjüknek arról, hogy leánygyermekük született, elfeketedik az arca, miközben ő haragra gerjed, az emberektől távol maradva, amiatt, amilyen hírt kapott. Megfogja azt, és megalázottként érzi magát, vagy pedig elteszi a földbe. Milyen rossz az, ahogy ők ítélkeznek!” (Méhek szúra, 57-59. ája)

Ebben az ájában Allah kinyilatkoztatja azt a viszonyt, ami jellemző volt az araboknál iszlám előtti időszak apáira. Megszületett a lánya, és az apa megalázottként tekintett magára, és inkább élve eltemette a föld alá. Erről szól a Koránnak egy másik ismert ájája:

„És megkérdeztetik az Ítélet Napon az élve eltemetett leányt, hogy milyen bűnnel ölték őt meg.”

Gondoljatok bele, ez szokás volt abban az időben! A Korán leírta ezt, teljesen elítélte, és az egyik legnagyobb igazságtalanságnak tekintette. Ha egy lány megmenekült az élve eltemetéstől, akkor is példátlan megalázott életet élt. Olyannyira, hogy nem hogy nem örökölt semmit, hanem őt magát örökségnek tekintették. Úgy tekintettek rá, mint egy vagyontárgyra. Természetesen ez megváltozott az iszlám eljövetelével. Az iszlám felemelte a nőt és megadta azt a rangot számára, ami őt megilleti. Hiszen a nő egy kulcs szereplője a társadalomnak, a társadalomnak a felét képezi. A nevelés tekintetében is nagyon nagy szerepet kap a nő, az anya.

A sejk sorolta, hogy milyen sokszor van említve a nő a Koránban. A nő, mint nő, a Koránban 26-szor van említve, mint asszonyok, 59-szer. Emberként – ami férfi és nőt is jelenti, 70-szer, Ádám (béke legyen vele) fiaként, mert ő is annak tekinthető 25-ször, emberként általánosan 95-ször.

„Az, aki jót cselekszik, legyen az férfi, avagy nő, miközben hívő, annak jó életet adunk. És a legjobb cselekedeteik szerint jutalmazzuk őket.” (Méhek szúra, 97. ája)

Ez az ája is bizonyíték arra, hogy („férfi, avagy nő”) a jó cselekedetben nincs különbség a férfiak és a nők között. A jó cselekedet és a hit számít – semmi más.

Ha az El-Imrán szúra utolsó két oldalát nézzük, a jobb oldalán kezdődik ez az rész, kb. a közepétől, és folytatódik a másik oldalon. Az első részben az Egek és a Földön lévő jelekről nyilatkoztat ki Allah, és egy nagyon szép fohász van benne, és a fohász után a következőt nyilatkoztatta ki Allah:

„S meghallgatta őket az Uruk, hogy „Nem hagyom veszni egy cselekvőnek sem a cselekedeteit, legyen férfi, avagy nő. Egyikőtök a másiktól van.””

Allah itt kiemeli mind a két nemet, és hogy mind a két nemnek tennivalója van.
A Próféta (béke legyen vele) is azt mondta, hogy „A nők, a férfiak testvérei.”
Hogyan áll az iszlám a női nemhez?

- Kezdjük onnan, hogy gyermekként a kislány megszületik. Azt mondta a Próféta (béke legyen vele): „Akinek leány gyermeke születik, és nem temeti el élve, és nem alázza meg, és nem részesíti előnybe a fiú gyermekeit hozzá képest, azt Allah általa a Paradicsomba lépteti.” Ez a kislány lesz az oka, hogy a Paradicsomba megy. A lány ugyanolyan fontos, mint a fiú. Van, akinél kétség merül fel ebben. Sajnálatos módon nagyon sok helyen a világban – az iszlám országokban is – ez jellemző, és nagyon sok helyen tapasztalható, hogy a fiút jobbnak tekintik a lánynál. Sajnos lehet ilyet tapasztalni, de ez nem az iszlám számlájára írandó, hanem az emberi gyarlóság és az emberi tudatlanságnak az eredménye.   
A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Aki felnevel két lányt, amíg fel nem nőnek (az érett kort el nem érik), azok, én meg ő, az Ítélet Napján így jövünk (egymás mellett)” Allah Küldötte nagyra becsülte azt a férfit, aki tisztességesen felnevel legalább két lányt.

- A következő fejezet egy lány életében, amikor férjhez megy, és Allah szerződése szerint megy férjhez. Milyen kötelezettsége van a férjnek iránta?
A megbecsülés és az ihszán az, ami a feleséget megilleti.  Az, hogy a férje megbecsülje őt, az, hogy értékelje azt a feladatot, amit Allah asszonynak adott. Allah hatalmas feladatot rótt az asszonyra. A Koránban Allah azt mondja:

„Őket illeti az, ami ő tőlük elvárható a Ma’rúf (a jónak az összessége) szerint.”

- Allah a Koránban lelkünkre kötötte a szülőkkel való jó bánásmódot, és nem csak hogy lelkünkre kötötte, hanem Allah egyedülvalóságának kimondása után figyelmeztet erre minket:

„Ne társítsál Velem semmit, és légy jó a szüleidhez!”

Jött egyszer a Prófétához (béke legyen vele) egy ember, és kérdezte tőle, hogy: Ki legyen a legközelebbi társam nekem az emberek közül? A Próféta (béke legyen vele) azt válaszolta, hogy Édesanyád legyen. Utána ki legyen?- kérdezte az ember. A Próféta (béke legyen vele) azt válaszolta, hogy: az Édesanyád legyen. És harmadszor is ugyanezt válaszolta a Próféta (béke legyen vele). És negyedjére azt mondta neki: Édesapád.

A szülőkhöz való jó viszonyulás így oszlik meg, hogy háromszoros figyelmet kért a Próféta (béke legyen vele) tőlünk az édesanyák felé. Egy édesanya a gyermeke figyelme által kapja meg igazán azt, ami jár neki, és az édesanyáknak az a legszebb, ha a gyermeküktől kapják meg ezt a jóságot.

„És elrendelte Urad, hogy csak Őt imádjátok, és a szüleitekhez jók legyetek”

Az iszlám a nőknek megadta azt a jogot, hogy birtokolhat, vagyona lehet. Megengedte neki, hogy kereskedhessen, szerződéseket kössön, nem csak hogy megengedte, de méltatta azokat az asszonyokat, akik tanulnak, (Aisa, a Próféta felesége tanult, és tanított is). A nőnek megengedte azt, hogyha pokollá válik az élete a férjével, és a férje nem akar elválni tőle, akkor a nő is kezdeményezheti a válást.

A Koránban van egy egész szúra, a Nők szúra, van egy Maryam nevű szúránk, és van még két szúra, ami női jelzőket tartalmaz. Nagyon szép példákat említ a Korán nőkről, akik példamutatóan helytálltak. Ilyen volt Imrán felesége, aki hálából felajánlotta leendő gyermekét Istennek, ha születik egy fiú gyermeke, akkor Neki ajánlja fel. Allah Leánygyermekkel ajándékozta meg, aki Mária volt.

Vagy ismeritek Mózes (béke legyen vele) történetének azt a részét, amikor Mózes (béke legyen vele) elmenekült, és útja során leült és látta, hogy két lány itatja a birkákat, és elment segíteni nekik. Ezt a két lányt Allah megemlítette a Koránban a szemérmességük miatt.

Van olyan ája, ahol egy ájában tízszer említtetik meg az asszony vagy a nő, a férfi mellett. Ez így hangzik:

„Bizony a muszlim férfiak és a muszlim nők, és a hívő férfiak és a hívő nők, az [Allahot] engedelmesen szolgáló férfiak és az [Allahot] engedelmesen szolgáló nők, az igaz férfiak és igaz nők, és az állhatatos férfiak és állhatatos nők,  és az [Allahnak] magukat őrizkedve alávető férfiak és az [Allahnak] magukat őrizkedve alávető nők, és az adakozó férfiak és adakozó nők, a böjtölő férfiak és böjtölő nők, és a szemérmét megőrző férfiak és szemérmét megőrző nők, és az Allahról sokat megemlékező férfiak és az Allahról sokat megemlékező nők, Allah előkészített nekik megbocsátást, és hatalmas jutalmat."

Ez az ája is azt mutatja, hogy a hit tekintetében és a jótettek tekintetében nincs különbség a férfiak és a nők között. Az iszlám jogban, csak abban van különbség a nők és férfiak között, ami speciálisan a nőket a felépítésük, jellemzőjük, a társadalomban betöltött szerepük miatt mássá teszi a férfiaktól.

„A hívő férfiak és a hívő nők egyikőjük a másiktól való, jóra szólítanak, és óva intenek a rossztól.”

Ebből az ájából arra következtetett a sejk, hogy a dawah (Allahhoz való hívás) szempontjából is van feladata a nőknek. Ne gondoljuk azt, hogy csak a férfiakra hárul ez a feladat.

Szónoklatának utolsó részében a sejk arról beszélt, hogy milyen szerepet vállalt a muszlim nő az életben. Fatimah-nak, a Próféta (béke legyen vele) lányának a keze már durva volt a sok munkától,  és odament a Prófétához (béke legyen vele), kérve, hogy adjon nekik valamilyen szolgálót, hogy segítsen nekik a háztartásban. A Próféta (béke legyen vele) egy fohászt ajándékozott neki, nem adott nekik szolgálót. Ebből a történetből is következik, hogy a Próféta (béke legyen vele) lánya dolgozott, nem élt tétlenül.

A másik, ami a nőnek a szerepét illeti, a tudás, amiről Aisa kapcsán már említést tettünk.

„És emlékezzetek (nőkhöz szól) arra, ami felolvastatik a ti házaitokban, Allah jeleiből, és bölcsességeiből! Allah bizony kíméletes, és mindenre kiterjed a tudása.”  (Seregek c. szúra 34. ája)

Ez az ája arra utal, hogy jó, hogyha tanulnak és tanítanak a nők. Minden nőnek nagyon fontos, hogy a gyerekeiket úgy neveljék, tanítsák, ami a javukat szolgálja az Evilágon és a Túlvilágon.

Volt egy muszlim asszony, Nuszaibah binti Ka'ab, aki az Uhudi csatában hihetetlen bátorsággal volt ott, a Próféta (béke legyen vele) körül, és segített elhárítani a Prófétát (béke legyen vele) érő támadásokat. A Próféta (béke legyen vele) így fogalmazott: „Akárhová néztem, Nuszaibah-t láttam”, miközben nagyon sok férfi elmenekült (az Uhudi csatát elveszítették a muszlimok), de ő nő létére is ott volt, és bátran kiállt.

Allahra való hívásban a sejk Khadidzsának a szerepét részletezte, aki gyönyörű példát jelenthet az asszonyok szemében. A Próféta (béke legyen vele) a kezdetekben, volt olyan eset, amikor rázkódva jött haza - ekkor kapta meg másodjára a kinyilatkoztatást -, és mondta, hogy „Takarjatok be, takarjatok be!” A Próféta (béke legyen vele) aggodalmára a felesége Khadidzsáh azt mondta, hogy nem fog téged Allah elveszejteni, miért? .... és sorolta a Próféta (béke legyen vele) szép tulajdonságait. Azt, hogy az igazságtalanságban szenvedő embert segíti, hogy a gyengét gyámolítja, jó a vendéghez stb. Ebből is látszik, hogy az asszonynak támogatónak kell lenni a férje mellett a dawahban.

A sejk Khadidzsah magatartását összehasonlította azzal a hozzáállással, amit a hitetlenek tanúsítottak több év után is, amikor már nagyon sok kinyilatkoztatást kapott a Próféta (béke legyen vele), és még mindig őrültnek tekintették a Prófétát (béke legyen vele). Mondták is neki, hogy ha beteg vagy, akkor hozunk orvost neked, ha pénzre vagy szükséged, akkor adunk neked vagyont, ha asszonyra, akkor adunk neked asszonyt, a legszebb asszonyt adjuk neked, tehát még mindig meghazudtolták. De a felesége, Khadidzsah már az első perctől kezdve mellette volt, kiállt mellette, és a férjének igazi támasza volt.

A sejk egy másik történetet is említett, amikor Umm Rabi'at al-Ra'i férje elment harcolni és 30000 dirhamot hagyott a feleségére, ami nem kevés pénzt jelentett. A férj nem tért haza, teltek az évek. A férj terhesen hagyta otthon a feleségét és csak 27 év után tért haza, Medinába. Bekopogott a saját házába, kijött egy daliás fiatalember ajtót nyitni, és kérdezte, hogy ki ő. A felesége megismerte bentről a férje hangját, és mondta a fiának, hogy engedje be, mert ő az édesapja. Üdvözölték egymást, majd később leültek, és szóba került a 30000 dirham is, hogy mire költötte az asszony. Azt mondta neki a felesége, hogy menjetek, imádkozzatok a mecsetbe, és ráérünk még beszélgetni erről. A férj elment a mecsetbe, imádkozott, és egyszer csak látja, hogy a fia ott ül a Prófétai mecsetben, és nagy tömeg veszi körül, hallgatva az ő előadását. Melik volt az egyik vallásjogi iskola alapítója, ő, Rabi'at al-Ra'i volt az egyik tanítója Meliknek. Hatalmas tudás birtokában volt ez a fiatalember, egy tanítómester volt. Bizonyára nem kell elmondani, hogy milyen boldogan jött haza az apa, a felesége pedig azt mondta, hogy: akkor most megkaptad a választ, hogy mire költöttem azt a 30000 dirhamot. Felneveltem a fiunkat, és ez lett belőle.

Bárcsak sok ilyen asszony lenne! Hány férfit tesz ki, egy ilyen asszony?!  Egyrészt, hogy hű maradt a férjéhez, hiszen újra házasodhatott volna. Azonban ő tisztán megtartotta a házát, felnevelte a gyermeküket, és olyanná nevelte, ami Allah tetszésére van. Ebből a történetből is látszik, hogy nem a nemtől függ, hogy valaki milyen ember, hanem, hogy Allahhal milyen kapcsolata van, és hogy milyen jótetteket cselekszik.

Fohászkodjunk azért, hogy asszonyaink, leánygyermekeink ilyenek emberek legyenek. Nagy felelősség van a férfiak vállán, hogy ezek a dolgok meg is valósulhassanak. Allah áldjon Benneteket!

A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.