A tudás keresése 2017-03-17 Kiemelt

tanitoSejk Fares Al-Qudaimi szónoklata

A sejk mai khutbájában a tudásról, a tudásszerzés jelentőségéről beszélt.

A mai világban sajnos nem tudunk jó példával járni a népek előtt, mert az Ummah jelenleg nincs azon a szinten, ami a Próféta (béke legyen vele) és a Korán megszabott. Pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a tudás. Ha nem tudja valaki, hogy a dolgoknak hol van az Isten által elrendelt helye, és mi azoknak a mértéke, akkor az az ember olyan lesz, „mint az elefánt a porcelánboltban”. Nem tudja, hogy hol kell bemenni, és hol kell kijönni. Nem tudja, hogy hol vannak falak, és hol vannak utak. Döbbenetes, hogy milyen állapotba kerülhet az ember, ha ezt figyelmen kívül hagyja. Nem véletlen, hogy a Korán és a Szunna óriási jelentőséget tulajdonít a tudásnak.

Mi sem bizonyítja jobban az iszlám létjogosultságát, és hogy az iszlám igaz vallás, mint az, hogy a tudásra buzdít. Ha az iszlám hamis vallás lenne, akkor csak egy bizonyos körre korlátozná a tudás megszerzését, félve attól, hogy kiderülhetnek dolgok, és attól, hogy problémát okoznak számára azok az emberek, akik tudással rendelkeznek. Ezzel szemben az iszlám pontosan az ellenkezőjét teszi. A Korán arra buzdít, hogy tudjál meg többet, és még többet. Az az ember, aki a tudást keresi, addig amíg keresi, Allah útján van. 

A sejk khutbájában idézet néhány olyan Korán áját, amik a tudással kapcsolatosak:

„Tanúsítja Allah, hogy nincs más isten Rajta kívül, és az angyalok, és a tudással bírók, hogy Ő az igazság letéteményese.”

Ebben a felsorolásban kik tanúsítják? Allah, az angyalok és a tudással bírók. Mit tanúsítanak? Hogy nincs más isten, Rajta kívül. Nem véletlenül van szó a tudással bírókról itt. Mert Allah nagyságát csak azok tudják, akik tudják, hogy milyen ez a világ. Még a mikrorészecskék szintjén is döbbenetes, újabb és újabb megállapításokra jutnak a tudósok. Hogy milyen összefüggések vannak, nem csak egy egységen belül, hanem az egységek között is.
Azt kérdezi Allah a Koránban:

„Mondd, egyelőek azok, akik tudnak azokkal, akik nem tudnak?”

Azt hiszem mindenki levonhatja ebből az ájából a következtetéseket.
A következő ája így szól:

„Allahot azok félik a szolgái közül, akik tudósok.”

Ez pontosan így van. Allahtól való félelem nem olyan, mint az emberektől való félelem. Ezt fontos elmondani. Az Allahtól való félelem biztonságot, szilárdságot ad az ember számára. Allah itt a tudósokról beszél, azokról a tudósokról, akik megismerték a világot, és megismerték benne Allah megnyilvánulásait. Nem egyszerűen olyan tudósokról van szó, akik x vagy y tudományban jártasak. Ez az iszlám szerint nem elég. Allah olyan tudósokról beszél ebben az ájában, akik összefüggést hoznak Allah és a tudás között. Amit megállapítottak, megtaláltak, abból a tudásból következtetnek Allahra. Ezek az emberek félik Allahot, mert a hitük, nagyban különbözik azoktól az emberektől, akiknek nincs tudásuk ebben. A tudósoknak a tudás erősíti a hitüket. Vannak dolgok, amiket a tudósok is elfogadnak, hiába nem látják. Ahogy azonban nő a tudásuk, úgy megtámogatják ezt a tudást más és más oldalról, Allahnak a világban létrehozott nyomai erősítik meg bennük Allah létezését, és nagyságát, nagyságában beleértve Allah legszebb neveit is.

Allah azt mondja a következő ájában:

„Nem láttad-e, hogy Allah lebocsát vizet az égből, és előhoztunk általa gyümölcsöket, több színben. És vannak hegyek, fehérek és vörösek és mindenféle színűek. És fekete hollók. És az emberekből és a csúszómászókból és a haszonállatokból különböző színűeket, hasonlóképpen. Bizony Allahot leginkább a tudósok félik.”

Allah felsorol egy csomó tudományágat. A geológiától a biológiáig, és a színvilágra utalás, hogy milyen sokszínű a világ. A sokszínű világ megismeréséről szól ez az ája, mert utána azt mondja, hogy Allahot leginkább azok félik, akik tudósok, akik megismerték ezeket a területeket, és Allahhal olyan hitkapcsolatuk van, azok bizony Őt félik leginkább.

„Ő az, Aki csillagokat hozott létre nektek, hogy az által útra leljetek a szárazföld és a tengerek sötétségeiben. Elmagyaráztuk a jeleinket olyan népnek, akiknek tudás adatott.”

Egy tudás nélküli embernek nem mondanak sokat a csillagok. Azonban egy tudással bíró ember tudja belőlük, hogy hol van észak, kelet, hogyan kell közöttük és segítségükkel tájékozódni. Allah utal arra, hogy fontos az, hogy tudjuk a dolgok helyét, tudjuk azt, hogy mi mire való. Erre buzdít a Korán bennünket.

A sejk ezután a tudás és a próféták kapcsolatáról beszélt.  

Elsőként Ádámot (béke legyen vele) említette, akiről Allah azt mondja:

„És megtanította Ádámnak a neveket.”

Allah utasította az angyalokat, hogy mondják meg az adott dolgok neveit. A Korán így írja le az angyalok válaszát:

„Azt mondták: „Magasztaltassál, nincs nekünk tudás, csak az, amit megtanítottál nekünk. Te vagy a Mindent Tudó és Bölcs.”

Utána Allah felszólította Ádámot, hogy mondja el nekik a dolgok neveit. Ebből azt emelte ki a sejk, hogy Allah ebben tüntette ki Ádámot (béke legyen vele). Allah Ádámot (béke legyen vele) a tudás alapján emelte ki az angyalokhoz képest, ebben a párbeszédben.
Ábrahám próféta (béke legyen vele) a következőképpen szólt apjához:

„Ó apám, eljött hozzám olyan tudás, ami nem jött el neked. Kövess engem, és Egyenes Útra vezetlek téged.”

Itt megint a tudásról van szó, és az útmutatásról. Nagyon fontos itt a tudás és az Egyenes Út összefüggése. Ábrahám (béke legyen vele) hivatkozik az apjának arra, hogy tudás adatott neki, és ezzel a tudással vezeti őt az Egyenes Útra.
Vannak emberek, akik azt mondják, hogy „hiszek, és az elég nekem”. Hogyha valakinek nincs tudása, nincs térképe, nem tud eljutni A-ból B-be.
Ezután József (béke legyen vele) példáját említette a sejk:

„És amikor erős fiatalember lett, bölcsességet és tudás adtunk neki. Így jutalmazzunk a muhszinokat.”

Az ihszán az az állapot, amikor úgy szolgálja az ember Allahot, mintha látná, és ha nem is látja Őt, tudja, hogy Allah látja őt. A muhszin, az az ember, aki elérte ezt az állapotot.
József (béke legyen vele) történetével a Koránban egy teljes szúra foglalkozik. A sejk kiemelt egy részt, amikor börtönbe került, kitartott, és évek után amikor kiszabadult, emelt fővel szabadult ki. Utána mit mondott? Nem arra hivatkozott, hogy én Jákobnak a fia vagyok, vagy hogy híres családnak a leszármazottja vagyok, hanem azt mondta a királynak, hogy bízd rám a föld kincstárait, én megbízható és tudással bíró vagyok. Nem származására, hanem a tudására hivatkozott, amikor felajánlotta azt, hogy szívesen betölti a gazdasági miniszter funkciót.

Allah Mózesnél (béke legyen vele) is hasonlóképpen beszél a Koránban, kinyilvánítja, hogy bölcsességet és tudást adott neki. Mózesnél (béke legyen vele) a sejk kiemelte azt a történetet, azt a csodálatos utazást, amit a Khidr nevezetű tanítómestere mellett töltött. Ez a Barlang szúrában található, amit minden héten szokás olvasnunk. Ebben a szúrában van az a történet, amikor Mózes (béke legyen vele) követ egy tudós embert, aki különböző esetek által megtanítja őt a bölcsességekre. Kiemelkedő az alázat Mózestől (béke legyen vele), mint prófétától, hogy bölcsességeket tanult egy embertől.

A Próféta (béke legyen vele) esetében pedig ezt Korán áját mondta a sejk:

„Lebocsátotta hozzád az Írást, és a Bölcsességet, és megtanította azt, amit nem tudtál. És Allah kegye teirántad hatalmas volt.”

Allah a Próféta (béke legyen vele) esetében is kiemeli a tudást.

A második khutbában a Szunnából hozott példákat a tudásról a sejk:

„Akivel Allah jót akar, azt jártassá teszi a vallásban.”
„Aki egy utat követ a tudást keresve, annak Allah könnyűvé tesz egy utat a Paradicsomba.”
„Ha meghal Ádám fia, megszakad az ő cselekedete, kivéve három dolgot. Egy adomány, ami folytonos adomány, vagy egy olyan tudás, ami hasznára van az embereknek, vagy egy jóravaló gyermek, aki fohászkodik érte.”

A folytonos adomány például, amikor az ember elültet egy magot, abból lesz egy fa. Az ember meghal, de a fa folyamatosan hozza még a gyümölcseit, és eteti az embereket. De ez lehet akár egy kórház, de lehet nagyon sok más jócselekedet, olyan jócselekedet, ami a jócselekedetet végző halála után is folytonos marad. Itt az ember egy olyan önműködő rendszert hoz létre, ami már tőle függetlenül is működik. Egy ilyen rendszer létrehozása, a másik pedig a tudás, amit kiemelt ebben a hadíszban a sejk.

Rengeteg tudás van. Főleg azt a tudást emelném ki, ami a valóság kezelését tekinti a legfontosabbnak. Az iszlám egy élő vallás. A sejk is kiemelte, hogy sok olyan ember van az ummában, aki „hatalmas tudással” rendelkezik, tudja kívülről a Koránt, tájékozott a vallásban, de ez a tudás mégsem vitte előbbre, mert ez nála nem a lelki javulást, hanem csak nagyképűséget eredményezett. Törekedjünk olyan tudásra, ami Allahhoz közelebb visz minket, és ne olyan tudás legyen a célunk, amit a Próféta nagyon megvetett. Nagyon megvetette azt az embert, aki azért tanul, hogy kérkedjen a többi tudós mellett, hogy ő milyen tudós, vagy pedig lenézze azokat, akiknek nincs tudása. A Próféta (béke legyen vele) figyelmeztette az embereket, hogy nehogy ebbe a hibába essenek. Ha a tudásszerzés ilyen céllal történik, akkor annak a tudásnak semmi haszna, és ez Allahnak nem tetsző cselekedet.

Azt mondta a Próféta (béke legyen vele), hogy: „Aki tudás szerzés céljából útnak indul, az Allah útján van, amíg nem tér vissza.”
Azt is mondta a Próféta (béke legyen vele), hogy: „A szárnyait leteszik az angyalok, a fölé, aki a tudást keresi, megelégedésüket tanúsítva az ő cselekedetével. És a tudást keresőnek bocsánatot kérnek, azok az angyalok, akik az egekben és a földön vannak, még azok a halak is, akik a tengerben vannak. És a tudós kiválósága a sima szolgálóhoz képest, olyan, mint a telihold a többi csillaghoz képest az égen. És a tudósok a próféták örökösei, és a próféták nem pénzt hagytak maguk után és vagyont, hanem a tudást hagyták maguk után. És aki azt megszerzi, az szerez meg (igazi) nagy dolgot.”
„Az evilági élet átkozott, minden ami van benne, kivéve az Allahra való megemlékezést, és ami ezzel kapcsolatos cselekedet, vagy pedig egy tudós, vagy tanuló.”

A tudás, ami Allahhoz közelebb visz, közelebb visz a világ megismeréséhez, és a dolgok helyét és minőségét és arányának megértését segíti elő, vagyis azt, hogy utat találunk a világban, látjuk azt például, hogy mire kell vigyáznunk, ez a tudás az, amit Allah kér tőlünk, mégpedig úgy, hogy Allah útján szerezzük ezt a tudást. Allah áldjon Benneteket!

 

A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink