„Nem teremtettük másért a dzsinneket és az embert, csakis azért, hogy Engem szolgáljanak.”

mondja Allah a Koránban. Ennek a szolgálatnak a lényegét kell megértenünk, és e szerint élnünk. Isten mióta minket - Ádám (béke legyen vele) óta - a Földre küldött, nem hagyott Útmutatás nélkül bennünket. A Küldöttekkel és a Könyvekkel olyan Útmutatást kaptunk, amely segítségünkre van a hétköznapjainkban, segítségünkre van abban, hogy eligazodjunk ebben a világban, és a dolgainkat helyesen tegyük.

Azt, hogy „helyesen tegyük a dolgunkat” sokféle ember, sokféleképpen gondolja.  Koránban Allah kijelenti, hogyha az evilágon lévő törvényeket az ember figyelembe veszi, akkor Allah megadja neki azt, ami az evilágon jár számára. Az első fontos törvény, ami uralkodik a világon, az, hogyha van egy ok, annak lesz egy okozata. Ezt a törvényt bárki betartja, megkapja a jutalmát ebben a világban.

Csakhogy, ezen túl, van egy másik dolog is, ami számít, az pedig a hit és a hitetlenség kérdése. Ez alapján különböztet meg Allah, kétféle embercsoportot. Tudjuk, hogy az élet után van egy másik élet, ahol ez fog számítani csak. Van egy hadísz, ami úgy szól, hogy: „Ha Allahnál többet érne az evilág, egy szúnyog szárnyánál, akkor egy hitetlen sem kapott volna egy korty vizet sem." Ez a hadísz a valódi értékekre hívja fel a figyelmünket. Ha az Evilágban megszerzett javakból való részesedés mértéke számítana Allahnál, akkor a jók gazdagok, a gonoszok szegények lennének. Tehát ne kápráztasson el minket az, ha gazdagabbak vagyunk az átlagosnál. Ugyanakkor ne adjon szomorúságra okot esetleges szegénységünk. Csak egy dolog: számít mennyire van hatással gondolkodásunkra, szavainkra és tetteinkre Allah jelenléte. Ez adja életünk igazi értékét! A hit befolyásolja az embernek a tetteit, vagy figyelmen kívül hagyja a hitet az ember, és csak ösztönei, vágyai után szalad.

Az első khutba erről szólt, hogy vannak törvények a világban, és ezeknek a törvényeknek a betartásának illetve nem betartásának mi a következménye és hogy a hívő ezen belül milyen helyzetben van, illetve milyen kiváltságokban van része.

A másik része a khutbának volt a szónoklat nagyobbik része. Itt a sejk a jó és rossz harcáról illetve viszonyáról beszélt. A jó és a rossz harca Ádám (béke legyen vele) ideje óta folyik. Ádám (béke legyen vele) még a Kertben volt, majd Allah kiűzte a Paradicsomból azért, mert annak a fának a gyümölcséből evett, amit Allah megtiltott számára. Miért? Mert a Sátán sugallta neki, hogy szakítsanak a fa gyümölcséből. Már itt elkezdődik a jó és a rossz ellentéte, és a harca. Utána a Földre érve folytatódott ez a harc, Káin és Ábel esetével, amikor Káin megölte Ábelt. Miért? Az irigység miatt, mert Allah elfogadta Ábeltől és nem fogadta el Káintól az áldozatát. Az irigység az emberben egy olyan alap tulajdonság, ami ha nem vigyáz, és nem küzd ellene a hit által, akkor elhatalmasodik az emberben. Ez a harc folytatódott, és folytatódni fog egészen az Ítélet Napig.

A sejk említette Noé és a bárkája történetét is, csupa olyan történetet, amit már ismerünk, de más megvilágításban. Ebben az esetben a jó és a rossz harcát emelve ki. Noé (béke legyen vele) kitartóan hitt abban, hogy győzedelmeskedni fog. Ez a hit, hogy győzedelmeskedni fog az igazság, végigkísérte az emberiségnek azon javítóit, illetve prófétáit, akik eddig voltak a történelem során.

Visszatérve Noéhoz (béke legyen vele), építette a bárkát, a sivatag közepén (!), mert tudta, hogy Allah ígérete az, hogy az igazság győzedelmeskedni fog. Kitartóan építette azt, nem törődve mások véleményével. El is jött az özönvíz, amikor Allah elpusztította a hitetleneket, és a hívőket megmentette.

Ábrahám (béke legyen vele) esetében pedig Allah azt mondta a tűznek, hogy: Légy békés, és hűvösség Ábrahám számára! A tűz forróságának tulajdonságát átváltoztatta hűvösséggé, és biztonságot adott Ábrahámnak. Ezzel segítve őt – bármennyire is összeszövetkeztek ellene, bármennyire is meg akarták őt ölni, Allah kiállt mellette.

Ez a sor folytatódik a következő prófétáknál is. Mózesnél (béke legyen vele) például, amikor a fáraó azt tette, amit tett, összefogva ellene, minden hatalmával, nagyképűségével, minden erejét felvonultatva üldözőbe véve Izrael fiait. Mózes (béke legyen vele) azonban megmenekült ebből a helyzetből, és amikor a népe kétségben volt, ő azt mondta, mikor a tenger elé ért, hogy: Bizony Allah velem van, Ő utat mutat. Mózes (béke legyen vele) is megmenekült.

A sejk beszélt a Prófétáról is (béke legyen vele), arról a szituációról, amiben Mekkában volt. Arról a nagyon nehéz helyzetről, amikor kisebbségben voltak, elnyomottak voltak, gyámolításra szorultak. Beszélt arról, hogy a Próféta (béke legyen vele) milyen üldöztetést élt át akkor a társaival, akik követték őt. Volt, hogy a Próféta (béke legyen vele) a Kábánál éppen leborulásban volt, és egy több napos magzatburkot, ami már rothadásnak indult, dobtak rá. Tudjuk a Szírából azt a sok megaláztatást, és szenvedést, amit a Próféta (béke legyen vele) és társai elszenvedtek. Amikor a Próféta (béke legyen vele) elhatározása nem lankadt, és átment Taif városába, ami Mekka mellett fekszik. Ott is hirdette Allah szavát, bízva abban, hogy majd Taif népe meghallgatja őt. Erre mit kapott? Megdobálták őt kövekkel, annyira, hogy megsérült. Utána három éven keresztül tartott az a blokád, ami őt és a klánt amihez tartozott – függetlenül attól, hogy muszlimok voltak-e vagy sem – kínzott. Elszigetelték őket, élelemhez is alig tudtak jutni, olyan állapotba kerültek, hogy a fák leveleit ették. Feljegyeztek olyan történetet is, hogy valaki elment a dolgát végezni, és azt mondta, hogy: miközben vizeltem, hallottam, a földön valami száraz dolognak a hangját. Utána megnézte, és kiderült, hogy egy bőrdarab volt. Azt mondta, hogy utána lemosta, ledarálta azt a bőrdarabot és megette. Egy pár napig azon élt. Képzeljétek el, micsoda ínség, megpróbáltatás volt akkoriban! Aztán a Próféta (béke legyen vele) elhagyva Mekkát, Medinába tartva, de még útközben találkozott Szuraqa nevezetű emberrel, aki meg akarta őt ölni, ugyanis száz tevét tűztek ki a Próféta (béke legyen vele) fejére, az élve vagy halva elfogójának. Mondta neki a Próféta, hogy: hagyj nekünk utat, Ó, Szuraqa, és tiéd lesznek Kiszrának a karperecei! Micsoda önbizalom sugárzik ebből az emberből?! Micsoda hit abban, hogy Allah győzelemre viszi az igazságot! (A történet bővebben itt olvasható)

Vagy amikor a barlangban húzódtak meg a hitetlenek elől, és bíztatta Abu Bakr-t, hogy: ne légy szomorú, Allah velünk van.
Miután a Próféta (béke legyen vele) elérte Medinát, ott sem szűnt meg az ellentét, az igazság és az igazságtalanság között, a fény és a sötétség között. A vagyonuk mellett, ott hagyták Mekkában a hitetleneket is, de aztán egy másik ellenséggel kellett megküzdeniük a muszlimoknak, a képmutatókkal, akik Medinában igyekezték gyengíteni őket.

A badri csatában mégis egy maroknyi hívő tudott győzni, háromszoros túlerővel szemben.

Kiállták azt a próbát is, amikor az Ehzeb csata (az Árok csata) volt, amikor az összes klán összeszövetkezett ellenük, a zsidók is, Medinán belül összeszövetkeztek a muszlimokkal szemben, de ezt is túlélték a muszlimok.  (A történet bővebben itt olvasható)

Rengeteg olyan helyzet volt a Próféta (béke legyen vele) és a hívők életében, amikor kiirthatták volna a muszlimokat, de Allah nem engedte meg. Allah nem engedte meg, hogy ez az Ummah kipusztuljon. Ez a küzdelem a mai napig folyik. Az Ummának a jelenlegi helyzete olyan, mint egy beteg test. Egy beteg test, ami szenved, és ami nagyon meggyengült. Rengeteg csapás érte ezt a testet a történelem során. A Próféta (béke legyen vele) halála után is nagyon sok megpróbáltatást kellett elviselnie az Ummának. Mikor a Próféta (béke legyen vele) meghalt, sokan szembefordultak az iszlámmal. Muszlimok voltak, majd elhagyták a vallást. Mégsem halt meg az Ummah. Később a tatárjárásnál óriási pusztítást hajtottak végre a muszlimokon. Az Ummah utána is talpra tudott állni. A keresztes hadjáratok idején, amikor átmenetileg győzedelmeskedtek a keresztesek, és hetven éven keresztül istállónak használták a Szikla mecsetet. Mégis utána meg tudott újulni, újjá születni az Ummah. Újra erőre kapott. Miért? Mert mindig voltak olyan kevesek, akik józanul és bölcsen ki tudták hozni az Ummát abból a helyzetéből, amiben volt. A sötétség erői bármennyire is azt gondolják, hogy ők fognak győzedelmeskedni, nem így lesz, hanem az igazság fog győzni.

Azok az áldozatok, amiket a muszlimok és a hívők hoztak a történelem során, azok vele járnak ezzel az úttal. Aki az igazsághoz tartozó dolgokat csinálja, aki az igazság szerint él, az számoljon azzal, hogy a hamisság erői meg fogják támadni. Nem fogják békén hagyni. Ha ez nem így lenne, akkor a Próféta (béke legyen vele) menekült volna meg elsőként ettől a kihívástól. Hiszen ő Allah küldötte és kiválasztotta. Ő sem menekült meg ezektől a megpróbáltatásoktól. Ez vele jár. Ez az élet rendje, hogy állandó megpróbáltatások érik a hívőket. Azonban ezek az áldozatok nem hiába valóak. Egy idő után felül fog kerekedni az igazság.

A sejk arra hívta fel a figyelmet, hogy tartozzunk azokhoz az emberekhez, akik küzdenek azért, hogy vallásunk fénye nyilvánosságot kapjon. Képviseljük az iszlámot, annak ellenére, hogy az iszlámot teljesen sötétnek igyekeznek lefesteni. Tartsunk ki emellett az út mellett, és képviseljük az igazságot. Azonban számolnunk kell azzal, hogy ütközni fogunk. Ez biztos.

Amit még elmondott a sejk, hogy a változást magunkkal kezdjünk. Ne várjunk arra, hogy majd valaki megváltoztatja ezt a keserű valóságot, amiben az Ummah él. Kezdjünk magunkkal, tartsunk önvizsgálatot, és igyekezzünk magunkon javítani, és olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy tudjunk mások felé sugározni. Elinduljon egy javulás, elinduljon egy megújulást, amit már nagyon várunk az Ummah minden részén.

Ez a maroknyi csapat, ami mindig is volt a történelemben, ez volt a „kovásza” annak az új kezdetnek, ami aztán eljött.... előbb vagy utóbb. A sejk arra buzdít minket, hogy legyünk mi ez a maroknyi csapat, tartozzunk ezekhez az emberekhez, és higgyünk abban, hogy a változás el fog jönni, és győzedelmeskedni fog az igazság.  Allah áldjon Benneteket!

A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.