A jó és a rossz társaság 2017-04-21 Kiemelt

testverek6Sejk Fares Al-Qudaimi szónoklata

Az iszlám nemcsak önmagában az egyént kezeli, hanem összefüggéseiben, az egyén és a közösség kapcsolatában is állást foglal. Az, hogy milyen közösségből „táplálkozik” az ember, milyen emberekkel találkozik nap-mint nap, nagyon meghatározó. Ez alakítja a jellemét. A mai khutbában a jó és a rossz barátokról beszélt a sejk.

Fontos téma ez, mert az ember sokszor, ha rossz barátja van, akkor nem az igazságot, Allah parancsait tekinti fontosnak, hanem a barátnak való megfelelést. Sokan vannak, akik nem akarják elveszíteni a barátjukat, még akkor sem, ha az rossz barát.
Mindenki ismeri azt a magyar közmondást, hogy „Madarat tolláról, embert barátjáról”, ez a téma, hasonlóan, az iszlámban is megjelenik. Van egy hadísz, amiben azt mondja a Próféta (béke legyen vele), hogy: „Jóravaló társ és a rossz társ közötti különbség abban a példázatban van, mint az aki miszk-et (parfüm) árul, és aki a fújtatót (a kovács fújtatóját) kezeli. Aki a miszk-et árulja, az vagy ad neked belőle ajándékba, vagy elad neked, vagy ha egyiket sem teszi, akkor jó illatot érzel tőle. A rossz társ pedig olyan, mint a fújtató, vagy megégeti a ruhádat, vagy pedig rossz szagot érzel felőle.”

Mi szokott történni, amikor valaki rossz társaságban van?

Ebben a társaságban kibeszélnek valakit a háta mögött, igazságtalanságok hangzanak el, eltorzítva mondják el az igazságokat. Az ilyen körben egy hívő nagyon rosszul érzi magát. Aki megízleli Allah közelségét, az viszolyog egy olyan társaságtól, ahol Allahot nem emlegetik, ahol állandóan csak a pénzről és az evilágról van szó. Az evilági nyerészkedés a cél.

Egy jó társaságban a túlvilágra emlékeztetik egymást, ha valaki nehézségben van, vigasztalást és megerősítést kap egyik ember a másiktól, ha jó éri buzdítják egymást az Istennek való hálaadásra, és a jó felé hajtják egymást. 

 
A jóravaló társ mindig jó tanácsot ad. Mi a jó tanács? Ami az evilágon is, és a túlvilágon is a hasznunkra van. Egy jó társ jót akar neked, felelősnek érzi magát irántad, emánah-ként tekint rád. Isten rám bízta azt az embert, hogy vigyázzak rá – így kezel téged.

Amikor nem vagy a társaddal mi történik?

A jó társ nem beszél ki téged, nem adja tovább a titkaidat, nem mondja tovább, hogy milyen hibáid vannak. Igyekszik, hogy segítsen téged abban, hogy az Ítélet Napon könnyű helyzetben légy. Nem csak beszél erről, hanem küldetésként éli meg, és csinálja.

A rossz társ csak addig van veled, amíg érdeke – evilági érdeke - fűződik hozzá. Ez a testvériség nem Istenben köttetett.

Ismeritek azt a hadíszt, ami arról szól, hogy hétféle embert véd meg Allah az árnyékával Utolsó Napon. Az egyik ilyen embercsoport az, akik Allahban szerették meg egymást. Az ő jegyében találkoztak, és az ő jegyében váltak el. Ezek a társak teljesen más szempontok szerint kötik össze magukat, mint az az ember, aki pillanatnyi, evilági előnyök miatt szolgálta ki a másikat.

A jóravaló társra és a rossz társra is vannak példák a Koránban, sőt még arra a kutyára is, aki a Barlang szúrában leírtak szerint a barlangban volt. Allah még őt is megemlíti, mert a jóravalókkal volt, ő őrizte őket.

A Próféta (béke legyen vele) azt mondja, hogy: „Ne legyen barátod (igazi barátod, kebelbarátod), csak hívő, és ne egyen az ételedből, csak Isten-félő”.

Omar ibn al-Khattab a következőt mondta az ember baráti körét illetően: "Ne szólalj meg olyan ügyben, ami nem tartozik rád. Ne légy társasága ellenségednek! Óvakodj a cimboráktól kivéve ha megbízható, és csak az az igazán megbízható, aki Istenfélő, és engedelmes Allahnak. Ne járj a bűnben megátalkodott társaságában, mert megátalkodott életét tanítja neked, és ne fecsegd ki titkaidat az ilyen embernek. Ne kérd ki tanácsát csak olyan embernek, aki a Magasztos Allahot féli!"

Allah a következőt mondja a Koránban:

„Az Írásban leküldetett hozzátok az, hogy ha azt halljátok, hogy Allah jeleiből csúfot űznek, és megtagadják azokat, és kigúnyolják azokat, akkor ne üljetek velük egy helyen, addig, amíg nem követnek egy más beszédet, mert különben közülük valóak vagytok. Allah bizony összegyűjti a képmutatókat és a hitetleneket, a pokolba, mindannyiójukat.”

Tehát Allah figyelmeztet arra, hogy ha rossz dolgok hangzanak el egy gyűlésen, egy társaságban, akkor igyekezzük azt elhagyni. Vagy javítsuk ki, és mondjuk azt, hogy nem igaz, nem értek veletek egyet, vagy felállunk, és eljövünk. Ne formáljunk közösséget olyan emberekkel, akik a bűnt „szajkózzák”, és megtagadják Allah jeleit.

A Koránban elhangzik:

„A barátok azon a napon, egymásnak ellenségei, kivéve az Isten-félők.”

Ez is alátámasztja azt, amiről beszéltünk. Az ember ha nem vigyáz arra, amije van, akkor az Ítélet Napon az őt körülvevő emberek őt fogják szidni, „miattad mulasztottam el az imát!”, „Te nem hagytál, hogy adakozzak!” stb., kivéve az Isten-félők, mert az ő barátságuk hálás az evilágon és a túlvilágon is.

’Ali ibn Tálib magyarázta a fenti áját. Azt mondta, hogy van két hívő barát, és két hitetlen barát. A hívő barátok közül az egyik meghalt, és a halála után azt mondta: „Ó Istenem, x y az én barátom volt, és ő mindig kérte tőlem, hogy engedelmeskedjem Neked és Küldöttednek, és mindig a jóra intett engem, és ezért azt kérem, hogy ne tévelyítsd el őt!”. Pontosan ennek az ellentétjét mondja el a rossz társ, amikor meghal. Ő szidja a barátját, akit otthagyott az evilágon, és azt kéri, hogy: „Tévelyítsd el, és ne hagyjad, hogy jó útra találjon!”

Ezt a Koránmagyarázatot valószínűleg ’Ali nem magától mondta, hanem a Prófétától (béke legyen vele) tanulta.

Nagyon fontos, hogy megválogassuk, hogy ki a barátunk. Ez nem csak az ifjúságra vonatkozik, akikről sűrűbben szokták mondani, hogy vigyázzunk, hogy nehogy rossz társaságba keveredjenek, hanem a felnőtt korra ugyanígy vonatkozik. Felnőttként is könnyen átvesszük a szokását azoknak az embereknek, akikkel sűrűn találkozunk, akiket a barátunknak tekintünk. Ezután a khutba után már fordítsunk figyelmet arra, hogy kikkel is találkozunk, mit szoktunk azokkal az emberekkel csinálni, mennyit használ nekünk az evilágon és a túlvilágon a velük eltöltött idő.

Allahhoz fohászkodjunk, hogy a jó barátok vonzzanak bennünket, és azok vegyenek minket körül. Allah áldjon Benneteket!


A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a tetejére

Elérhetőségeink