A Kegyes Korán ebben a hónapban nyilatkoztatott ki. Mit is jelent ez a Könyv az életünkben? Ha olvastuk, akkor ez a Könyv sokat jelenthet számunkra, ha nem olvastuk még, akkor tegyük meg mihamarább, hiszen addig hiába beszélünk bármiről is vele kapcsolatban. Névleg lehet az ember muszlim, hogy azt mondja, hogy a muszlimokhoz tartozik, de az iszlámhoz tartozásnak elengedhetetlen része az, hogy Allah kinyilatkoztatását ismerjük, hiszen ez a Kinyilatkoztatás az Útmutató számunkra.

Allah nagyon sok jelzővel illette a Koránt, magában a Koránban. Az első ilyen idézet:

„És lebocsátjuk a Korán által azt, ami gyógyír és kegyelem a hívők számára és az igazságtalanokat még növeli a veszteségben.”

Tehát a Korán gyógyír és kegyelem. Miért gyógyír? Mindenkinek - függetlenül attól, hogy milyen társadalmi osztályhoz tartozik, függetlenül attól, hogy férfi, vagy nő, gazdag, vagy szegény – gyógyírt és vigaszt ad. Mindenre megtalálja azt a példát a Koránban, ami számára, az adott helyzetében igaz. Ha gazdag: Allah méltatja a gazdagokat, ha a gazdagságukat jól használják fel. Ha szegény: Allah méltatja a szegényt, hogy ha méltósággal viseli azt, amit kiosztott számára, és felemeli őt, függetlenül a szegénységétől. Ha a szegény Allahot szolgálja, akkor a rangja Allahnál magas, és ez az ami igazán számít és nem az, amit az evilágban tartanak róla.

Miért kegyelem és könyörület a Korán? A Korán kegyelem és könyörület azok számára, akik tévednek. Ki az, aki nem téved? Mindannyian tévedők vagyunk, azonban a Koránt olvasva minduntalan találkozunk olyan részekkel, ami Allah a megbocsátásával és kiengesztelődésével kapcsolatos és az újrakezdés lehetőségét kínálja.

A Korán útmutatás. Útmutatás minden olyan ember számára, aki vágyik az útmutatásra. Ugyanis aki elutasítja - nagyképűen hátat fordít, hogy nincs szüksége az iszlámra - az magára vethet. Mindenki saját maga dönti el, hogy kell-e neki az útmutatás. Allah azt mondja a Koránban:

„Általa vezeti Allah azokat, akik az Ő megelégedését követik, a béke útjain. És kihozza a sötétségekből a fényre, az Ő engedélyével, és egyenes útra vezeti őket.”

Hatalmas dolgokról van szó itt, nagyon sok kulcsszó szerepel ebben az idézetben. Allah egyrészt az útmutatásról beszél, másrészt, hogy kinek útmutatás. Mert kinek útmutatás ez? Annak, aki Allah megelégedését keresi. Aki nem az emberek megelégedését, nem a saját, rosszra csábító lelkének a megelégedését, hanem Allah megelégedését keresi, az Útmutatást talál a Koránban. Mert a Korán elmondja, hogy ha Allah megelégedését szeretnéd, akkor tedd ezt vagy azt, tartozzál hozzájuk, és ne tartozzál ezekhez és ezekhez.

A Korán örömhír minden olyan ember számára, aki útmutatásként tekint a Koránra. Allah azt mondja a Koránban:

„Bizony ez a Korán ahhoz vezet, ami egyenesebb és örömhírt hoz a hívők számára, azok számára, akik jókat cselekszenek, és számukra hatalmas jutalom vár.”

Itt a sejk kiemelte a jutalmat és az örömhírt. A Korán megajándékozza az embert azzal a tudattal, hogy az örökkévalóságba helyezze a tekintetét. Megtanítja az embert, hogy azzal a tudattal éljen, hogy a jutalom és az igazi örömhír a másik világban várja őt. Nem kell senkihez igazodnia a cselekedeteiben, kivéve Allahhoz. Bármennyire is elfordulhatnak az emberek körülötte az igazságtól, bármennyire is sötétség veszi körül, neki mindig örömhírt jelent a Korán, és jókedvvel él és tud mosolyogni. Azt mondja, hogy én ebben a világban élek és ténykedek, de a tekintetem a halál utáni világba szegeződik. Erre nagyon sok helyen kitér Allah a Koránban és örömhírt hoz a hívőknek.

A Korán jó tanács és emlékeztető.

„Ó emberek, intés (vagy jó tanács) jött hozzátok Uratoktól, és gyógyír arra, ami a keblekben van, és útmutatás és könyörület a hívők számára.”

Jó tanács a Teremtőtől. Nem akárkitől jött ez a jó tanács, hanem az ember teremtőjétől. Egyrészt mondhat nekünk tanácsot x, y, mondhatok én is neked tanácsot, de nem fogok tudni adni neked olyan jó tanácsot, mint amit a Teremtőnk ad, hiszen Ő az, Aki tudja, hogy hogy működünk. Másrészt, Ő az Ura az evilágnak és a túlvilágnak, az Ő hatalmában áll, hogy olyan jutalmat készítsen elő azoknak, akik erre méltóak, ami csak az Ő hatalmában áll. Valamint ugyan így, hatalmában áll megbüntetni azokat, akikhez hiába jött a jó tanács, nem voltak hajlandóak az Ő útjára lépni.

A Korán lélek és élet az ember számára. Ha kimegy a lélek a testből, mi történik a testtel? – meghal.

„És így sugalltunk neked lelket, a mi parancsunkból, nem tudtad, hogy mi az Írás, és nem tudtad mi a hit, de mi Azt (a Koránt), fénnyé tettük, amely által vezetünk azt, akit akarunk a mi szolgáink közül.”

Allah léleknek, szellemnek (rúh) nevezi, annak, ami életet ad az életünknek. A sejk emlékeztetett arra a hadíszra, hogy az, aki megemlékezik Allahról és az, aki nem emlékezik meg Allahról olyan, mint az élő és a holt. Aki nem emlékezik meg Allahról, nem olvassa a Koránt, és nem tekinti a Koránt élete részének, az hasonlít a holthoz.

Óvakodjunk attól, hogy eltávolodjunk ettől a Könyvtől.

Allah a Koránt minden megvilágítójának, magyarázatként mindennek is nevezi.

„És lebocsátottuk az Írást hozzád, magyarázatként mindennek, útmutatásként, kegyelemként, és örömhírként a hívők számára.”

Magyarázatként mindennek – vajon mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Allah tudja minden dolognak a helyét és a súlyát, tudja, minek milyen arányban kell a világban léteznie, tudja a kapcsolatok természetét, minőségét, az ember lelki életén át – ahogy Allah szó szerint mondja, hogy mindenre magyarázatot és útmutatást ad a Korán.

A Próféta (béke legyen vele) azt mondta, hogy „A legjobb közületek az, aki megtanulja a Koránt, és megtanítja azt.” Ebből is következik, hogy a legjobb tudás a Korán. Aki megtanulja és megérti a Koránt, és ezt átadja annál nagyobb dolog nincsen.
A Korán az Ítélet Napján közbenjár az emberért. Ezen a Napon szaladgálhatunk apánkhoz, anyánkhoz, testvéreinkhez, hogy adjanak csak egy haszanát (jócselekedetet), csak annyi híja van, ami kellene nekem. De ha az evilági életben olyan kapcsolatban voltál a Koránnal, ahogy Allah kéri azt tőlünk – nemcsak hogy olvastad, hanem olvasás után elgondolkodtál rajta és aszerint igyekeztél élni, ezáltal megélted a Koránt az életedben -  akkor nagy  a valószínűsége annak, hogy a Korán közben fog járni érted az Ítélet Napján.

A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Olvassátok a Koránt, mert az előjön a Feltámadás Napján, gazdái számára, hogy azoknak közben járjon.”

A Korán felemeli az embert. Az emberi méltóságot igazán akkor élhetjük meg, hogyha a Koránt olvasva, a Koránból okulva, rendezzük az életünket. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Bizony Allah felemel ezáltal az Írás által népeket, és lesújt másokra (megaláz másokat)”. Nyilvánvalóan az, aki a helyes utat követi, azokat felemeli. 

Ennek kapcsán megint az emberi méltóságról kell, hogy beszéljünk. Az igazi emberi méltóság az, amikor az ember a Korán szerint él.

A magas fokozatoknak a Könyve ez. A Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Az mondatik a Korán gazdájának (aki sokat olvasta a Koránt): „Olvass és emelkedj, és recitáld, úgy ahogy recitáltad az evilági életben, mert a te rangod az utolsó ájánál lesz, amit olvastál!” Allah az Ítélet Napján mondja ezt neki. Tehát az ember minél többet recitálja a Koránt, annál inkább reménykedhet a magasabb rangok elérésében az Ítélet Napján.

A Korán bizonyíték az ember mellett, vagy az ember ellen az Ítélet Napján. Ez attól függ, hogy hogyan éli az életét. Hogyha úgy élt, ahogy azt a Korán előírja, akkor a Korán bizonyíték lesz mellette.

Allah jutalomban részesíti azokat, akik a Koránt recitálják. Allah azt mondja a Koránban:

„Azok, akik recitálják Allah könyvét, és elvégzik az imát, és adnak abból, amivel elláttuk őket, titokban és nyilvánosan, azok egy tönkre nem menő kereskedésben reménykednek.”

Itt megint a célkitűzésekről van szó. Az ember ne csak úgy éljen, hanem tudatosság legyen az életében, olyan „üzletet” kössön, ami haszonnal kecsegtet. Ebben az esetben egy túlvilágra szóló „üzletről” van szó, ami nyilvánvalóan a piszkos anyagiak felett álló dolog. Az ember olyan dologba fektessen bele, ami megtérül az Ítélet Napon.

Az emberek többsége ahhoz, hogy elérje azt a kiválóságot, ami az evilághoz kell, körülbelül negyven évet dolgozik. Mondjuk egy orvos esetében 33 évet kell tanulnia ahhoz, hogy kiváló orvos legyen. Utána lehet, hogy rá tíz-húsz évre meghal. Gondolkozzunk el azon, hogy az ember mire teszi fel az életét. Az a befektetés, amit beleteszel az életedbe, csak azalatt a tíz-húsz, harminc év alatt akarjuk élvezni? Hasonlítsuk össze az örökkévalósággal ezt az időszakot! Semmi ahhoz képest! Nagyon rossz, hogyha az ember a befektetéseivel ilyen irányba megy el. A fenti Korán idézetben az imáról, a titokban és a nyilvánosan történő adakozásról és Allah Könyvének a recitálásáról van szó.

A Próféta (béke legyen vele) mondta: „Aki egy betűt olvas Allah Könyvéből, annak egy haszana (jutalom) jár, és egy haszana tízszeresét éri Allahnál (Tehát egy jócselekedetre tíz jócselekedetnyi jutalmat ad Allah) Nem mondom azt, hogy Alif, Lám, Mím, hogy ez egy betű, hanem Alif egy betű és Lám egy betű és Mím egy betű.” Tehát a Próféta (béke legyen vele) hangsúlyozta azt, hogy ténylegesen minden betűjéért Allah megelégedése és jutalma jár.

A Próféta (béke legyen vele) mondta, hogy: „Van Allahnak egy népe az emberek közül. Kérdezték a Prófétát (béke legyen vele), hogy kik ezek a népek. Azt válaszolta, hogy „Azok, akik a Korán népe. Ők Allah népe és kiválasztottjai.” Tehát kiválasztott emberek azok, akik Allah Könyvét recitálják, megértik, tanítják, foglalkoznak vele, magyarázzák.

Allah Furqan-ként említi a Koránt. Miért? Mert a Korán elválasztja az igazságot, az igazságtalanságtól. Elválasztja a hamisat az igaztól. Manapság sok mindent igyekeznek összemosni. Például mások becsapását talpraesettségnek nevezik, vagy ha lefizetnek valakit, azt mondják, hogy „hálapénz” stb.... A Korán világosan megmondja, hogy ez az igazság, és ez a hamisság. Allah azt mondja a Koránban:

„Áldott az, Aki lebocsátotta az Elválasztót (Furqan-t) a szolgájára azért, hogy figyelmeztető legyen a világoknak.”

Allah a Megemlékezés Könyveként is említi a Koránt.

„Bizony lebocsátottuk az Emlékezést, annak a megőrzői Vagyunk.”

Allah nagyon sok névvel illette a Koránt, nevezte Írásnak, Sugallatnak, Útmutatásnak, Bölcsességnek, Allah szavának, említi úgy, hogy a Bölcs Korán, máshol úgy, hogy a Hatalmas Korán.

Végezetül a sejk arról beszélt, hogy mi a feladatunk a Koránnal.
- Először is az, hogy recitáljuk. Itt van a Ramadán hónap, mindenki igyekezzen minél többet olvasni. Igyekezzünk úgy olvasni, hogy többször is elővegyük naponta. Ha a nap különböző időszakaiban is olvasunk, akkor többet tudunk olvasni, és jobban el tudunk mélyedni az olvasásban.
- A másik feladatunk, hogy gondolkodjunk el a Koránon. Mélyedjünk el az értelmén, gondolkodjunk el azon, hogy a bizonyos sorok nekünk mit mondanak, hozzánk hogy szólnak. A Koránban van az, hogy:

„Elgondolkodnak-e a Koránon, vagy lakatok vannak-e a szíveken”

Allah erre szólít minket. A puszta olvasás kevés.
- A harmadik feladatunk a Korán szerinti cselekvés. A Koránban azt mondja Allah:

„Akik hisznek és jókat cselekednek”

Itt nem csak arról van szó, hogy felfogom, hogy mit kéne csinálni - de közben tegyem is meg. Nem élvezkedek a gondolkodásban, és csupán különböző köröket írok le. A gondolkodást is nagyon fontos, de csak akkor van igazán értelme, ha utána cselekedet követi.
- A negyedik feladatunk az, hogy ha valamiben vita van, akkor forduljunk a Koránhoz. Ne a saját vágyainkat kövessük, hanem a Korán útmutatásához forduljunk.
- Az ötödik feladatunk az, hogy legyünk azok közelében, akik a Korán népe. Azoknak a közelében, akik többet tudnak a Koránból, több magyarázatot tudnak adni számunkra a Koránból, gyermekeinket is segítsük ebben.

A sejk még elmondta, hogy elérkezett a Zarándoklatra való feliratkozás ideje. Ha valaki szeretne Zarándoklatot tenni, jelentkezzen Abdulgani testvérünknél a mecsetben.

Allah áldjon Benneteket!

A khutbát Zekeria Guessous testvérünk fordította, illetve foglalta össze a pénteki Istentisztelet után, az ott összegyűlt magyar testvéreknek.