34 kérdés és válasz a Ramadán havi böjtről

1. Mit jelent a böjt?
- visszatartani magunkat bizonyos dolgoktól.
- bővebben: visszatartjuk magunkat az evéstől, ivástól, házas élettől és az egyéb böjtöt érvénytelenítő dologtól, pirkadattól naplementéig – szándékkal. (A böjtnek vannak fajtái, de most csak a Ramadán hónapi böjtről lesz szó)

2. Mik a böjt pillérei?
- szándék
- visszatartjuk magunkat az evéstől, ivástól, házas élettől és az egyéb böjtöt érvénytelenítő dologtól, pirkadattól naplementéig

3. Mikor lett előírva a böjt a muszlimok számára?

- A Hidzsra utáni második évben. (A Medinába való vándorlás után két évvel)

4. Ha valaki megkérdezi tőled, hogy miért böjtölsz Ramadánban, mit válaszolsz?

- 1. Az első és legfontosabb: ez Allah előírása
- 2. Az iszlám egyik pillére
- 3. Utána jöhetnek azok a válaszok, hogy átérezzük a szegények helyzetét, megtisztuljunk lelkileg-testileg, türelemre tanít bennünket, adakozunk stb.  

5. A muszlimok mindenhol a világon valamivel készülnek Ramadán hónapjára. Hogy kell a legmegfelelőbben készülni rá?
- Megbánás, a bűneink rossz cselekedeteink megbánása, lelki felkészülés. Próbáljuk elhatározni, hogy minden olyan rossz, helytelen dolgot, ami előfordult az életünkben igyekszünk megszüntetni, bánjuk meg ezeket és törekedjünk arra, hogy ezeket ne csak Ramadánban, de soha többé ne csináljuk. Próbáljunk tökéletes, általános megbánást, bűnbánatot tartani és ezzel fogadjuk Ramadán hónapját. Legyen Ramadán hónapja egy edzés a türelemre, a jótettekre tanításra, hogy később is ezen az úton maradjunk.
- A kortársak minden Ramadán hónap előtt fohászkodtak Istenhez, hogy épségben elérjék Ramadánt és segítse őket betartani, Ramadán után pedig fohászkodtak, hogy Isten fogadja el a böjtjüket.  
- Tanuljunk, nézzük át a böjtről való tudnivalókat, hogy ismereteink ne legyenek hiányosak, tetteink legyenek a Szunnának megfelelőek.

 6. Természetesen kell a szándék a böjthöz. Elég egy szándék a hónap elején, vagy pedig minden nap kellene újabb szándék?
- Elég egy szándék, a hónap elején, de ha valaki közben valamilyen oknál fogva nem böjtölt és utána újra kezd böjtölni (pl. nők esetében a menstruációs időszak, vagy utazás miatt) utána szándékozni kell a böjtöt – de egyébként, ha valaki végig böjtöl, akkor az egy szándék elég. (Vannak olyan vélemények, hogy minden nap kell új szándék, de insa Allah a helyesebb vélemény az, hogy egy szándék elég, a hónap elején, hiszen minden muszlimban az a szándék, hogy az egész Ramadán hónapban böjtölni fog, ezt könnyebb szándékként elhatározni és az insa Allah helyesebb is)

7. Hogy tudjuk hitelesen hirdetni, hogy elkezdődött Ramadán hónapja?
- a Hold állása szerint, ha látjuk. A Szunna a látáshoz ragaszkodik.

8. Ha Szaud-Arábiában látták az új Holdat, kötelesek vagyunk-e betartani Ramadánt, a Szaud-Arábiai holdállás-látás szerint?

- Nem, mivel országonként változhat az új Hold megjelenése.
Azonban ha a mi közösségünk elfogadja, akkor semmi probléma nincsen, főleg ha az elfogadásban az umma egyetért. Mint nálunk itt Magyarországon már pár éve, azt mondjuk, hogy mivel sok helyről vannak itt muszlim testvéreink, és hogy ne legyen vita (ki-ki anyaországa szerint kezdené a Ramadán hónapját), és egységesek legyünk, ezért ha Mekka kihirdeti, akkor mi is elkezdjük, hiszen előbb-utóbb úgyis a haddzs (zarándoklat) miatt az ottani holdállást kell követnünk. Egyébként nem vagyunk kötelesek mert minden országnak lehet más a látás. Szunna, hogy minden országból a közösség egy pár embert megbíz arra, hogy figyeljék az új Holdat és igyekezzenek a látáshoz ragaszkodni.

9. Helyes-e az a cselekedet, ha egy Magyarországon élő más nemzetiségű muszlim az anyaországát követi a Ramadán hónap meghatározásában?
- Nem helyes. A Szunnát kell követni, és nem bizonyos országokat, más szokásokat. Ha mindenki a saját szülőhazáját követné, és saját szokásait, akkor ezer féle szakadás következne be.

10. Mi a teendő, ha az új Holdat nem látjuk?
- Be kell fejezni Sa’ban 30 napját.
- Sa’ban 29. éjszakáján a megbízott csoport elmegy a megfelelő helyre, figyeli és ha látja az új Holdat akkor Sa’ban 29 nap volt, vége és következik Ramadán hónapja. Ha nem látnak semmit és nem érkezik semmilyen hír senkitől, akkor tartjuk Sa’ban 30. napját is. 30-a utáni első nap, Ramadán hónap elseje lesz. Mert a hold naptár szerint számoljuk és a holdhónap csak 29 vagy 30 napos lehet.

11. Valaki Magyarországra érkezett Szíriából. Szíriából indult reggel 6 órakor. Szíriában akkor már hirdették a Ramadánt és ő elkezdte a böjtöt, megérkezett délután 2 órára Magyarországra. Az itteni közösség még nem böjtöl, még nem hirdették a Ramadánt. Mit csináljon? Böjtöljön vagy sem?

- Azt kell tennie, amit a többi muszlim az adott országban csinál. Ha a magyar muszlimok böjtölnek, akkor böjtöljön ő is tovább, ha nem, akkor ő se böjtöljön, szakítsa meg a böjtjét.

12. Visszament Szíriába a hónap végén. Magyarországon még tart Ramadán hónapja, odaérkezett a délelőtti órákban, Szíriában már ünnepelnek. Ez a valaki tegyük fel, hogy azonban akkor még csak 28 napot (nem is 29-et) böjtölt. Fejezze be a Ramadánt, vagy sem?
- Nem szabad böjtölni. Azt kell csinálni, amit az adott országban a többi muszlim ember tesz. Tehát azt kell tenni, amit az egész közösség csinál az adott országban. Legyen mindenki együtt. 

13. Kinek kötelező a böjt?
- muszlim
- felnőtt
- épeszű
- egészséges
- nem utazó

14. Kiknek nem kötelező illetve nem kell böjtölnie?
- Nem muszlim
- terhes, szoptató anya, ha félti a gyermekét vagy saját magát
- beteg, tartósan beteg
- gyermek
- utazó
- nem ép eszű
- idős, aki nem bírja a böjtöt

15.  Mikortól kell böjtölnie valakinek (mikortól felnőtt)?
- 15 évét betöltötte (akár fiú, akár lány)
- első menstruáció után
- fanszőrzet megjelenése
- másodlagos nemi jelek   

16. Mikortól kezdjük tanítani a gyerekeket a böjtre, elfogadható-e a gyermek böjt?
- 7 éves kortól, akkor amikor elkezdjük az imára tanítani
- Elfogadható, és jutalom is jár neki, és a szülőknek is, de semmi nagy megterhelést ne okozzon a gyermeknek.

17. Jár-e valami jutalom a gyermekeknek olyankor amikor még nem kötelezően böjtölnek?

- Igen jár, szorgalmi (szunna) cselekedetnek számít.

18. Ha valaki kiskorúként délig böjtöl és délután 1-2 óra körül pedig felnőtté válik (betölti a 15. születésnapját), akkor mi a helyzet?

- délután 1-2 óráig szunnaként böjtölt, utána pedig már kötelezően számít neki a böjt.

19. Egy menstruáló muszlim nő nem böjtölt délig, délután azonban megtisztul, vége lett a menstruációnak. Mit kell tennie?

- Minden tudós egyetért abban, hogy pótolnia kell az aznapi böjtjét.
- van olyan vélemény, hogy ehet-ihat továbbra is, mivel vallásilag elfogadható ok miatt nem tudott aznap böjtölni. Nincs értelme hogy a nap további részében ne egyen-igyon.
- más tudósok viszont azt mondják, hogy befejeződött az a vallásilag elfogadható ok, mely miatt nem böjtölt, ha annak az oknak vége lett, akkor ne egyen ne igyon. Tisztuljon meg, kezdjen imádkozni és onnantól kezdve ne egyen ne igyon. Ezt a napot pedig majd pótolnia kell, mert ezt a napot nem böjtölte, csak nem evett-ivott délutántól kezdve.

Ugyanúgy, az előbbi példa alapján:
Valaki Debrecenből hazautazott Budapestre, dél körül hazaérkezett. Addig nem böjtölt, mivel utazó volt, délután hazaérve abbahagyja az evés-ivást. Más vélemény szerint pedig mivel már aznap nem böjtölt ezért hazaérve továbbra is eszik-iszik.
Nem lehet bizonysággal dönteni, hogy a két lehetőség közül, melyik a biztosan helyesebb, mivel nincs egyikre sem bizonyíték a Koránban és a Szunnában. Ezek csak vallástudósok véleményei. Azt a véleményt, hogy ne egyen-igyon továbbra sem, többen mondták – tehát ezért elfogadhatóbb.

20. Valaki utazik. Böjtöljön, vagy ne böjtöljön, melyik a jobb?

- Böjtöljön, ha az utazó bírja szenvedés nélkül, kényelmesen a böjtöt.
- Ha nem bírja szenvedés nélkül, akkor ne böjtöljön.
Mind a kettő szunna. Van hiteles hagyományokban, hogy a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) az utazása során böjtölt és olyan eset is van, amikor utazás során nem böjtölt. A kortársak között, amikor együtt utaztak a Prófétával (Allah áldása és békéje legyen vele) volt aki evett-ivott volt aki pedig betartotta a Ramadánt. Senki sem kifogásolta, hogy mit csinál a másik. Elfogadható mind a kettő. A különbség abban van, hogy valaki bírja-e vagy sem utazás közben fáradság nélkül a böjtöt.
Ha az utazás már olyan messzire történik, hogy a távolság miatt már vallásilag utazásnak számít illetve, ha az utazás nem haram (tilos) utazási cél miatt történik. Ha ilyenkor, az utazás alatt - bármennyire kényelmes is az utazás - mégsem tartja a Ramadánt, nem követ el hibát, mert van arra bizonyíték. Viszont a tudósok szerint jobb, vallásilag helyesebb, hogy ha valaki tud szenvedés nélkül böjtölni, akkor böjtöljön az ummával együtt, és ne legyen tartozása Isten felé, ha pedig fáradsággal jár a böjt az utazás közben, akkor annak pedig az a vallásilag helyesebb, ha nem böjtöl, és majd máskor pótolja.  

21. Éjszaka tisztul egy muszlima, de csak pirkadat után fürdik – érvényes-e a böjtje?
- érvényes a böjt, mert a Próféta (Allah békéje és áldása legyen vele) volt amikor eljött a hajnal és dzsunub volt, és csak a szuhur (hajnali evés-ivás) után tudott fürdeni.

22. Egy házaspár házas életet élt, arra ébredtek fel, hogy van még kb. öt-tíz perc és a szuhur idejének vége lesz. Mit csináljon az a házaspár? Előbb reggelizzenek szuhúrt, vagy fürödjenek?

- Reggelizzenek előbb.

23. Magyarországon egy nappal később kezdődött el Ramadán, mint Törökországban. Valaki Magyarországról utazott Törökországba Ramadán végén. Ez a valaki összesen még csak 28 napot böjtölt. Törökországban viszont már ünnep volt. Mit tegyen, befejezze Ramadánt, vagy törje meg a böjtöt? Tudjuk, hogy Ramadán minimum 29 nap, nem lehet 28.
- Nem böjtölhet valaki olyan országban, ahol mindenki ünnepel. Törje meg a böjtöt, ünnepeljen a többi muszlimmal együtt és később majd pótolja azt az egy napot. Mindig az adott muszlim közösséghez kell alkalmazkodni, mert a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) a hiteles hagyományokban azt mondta, hogy: „A böjt, amikor böjtölnek a muszlimok, az ünnep, amikor ünnepelnek, az áldozati nap, amikor áldoznak.” Nem lehet, hogy az egész muszlim közösség valamit csinál, valaki pedig mást tesz. Ez nem elfogadható, ellenkezik a Szunnával.

24. Mik a Ramadáni böjt főbb szunnái?
- minél később (fajr-hoz közel) a szuhúr reggeli és minél előbb (minél közelebb magribhez) megtörni a böjtöt.
- tartózkodni mindattól ami ellenkezik a böjt lényegével
- tartózkodni mindattól ami csökkenti a böjt jutalmát
- minél több jótettet tenni
- minél több Koránt olvasni
- éjszakai imádkozás, főleg a tarawih
- az utolsó tíz napban még több jó cselekedet, Korán olvasás, éjszakai imádkozás, adakozás
- Az utolsó 10 éjszakát ha lehetséges, akkor mecsetben imádkozni a Lejlet-ul Qadr elérése céljából
- I’tikáf: mecsetbe költözés, mecsetben való tartózkodás Istenszolgálat céljából az utolsó 10 napban
- Zaka 

25. Mondj néhány megengedett dolgot Ramadánban, amik új muszlimok számára kérdésesek lehetnek, hogy vajon megengedett-e?
- fogmosás, sziwak használata
- fürdés melegben, hogy a szomjúság csökkentése érdekében lehűtse magát
- asztmás spray
- szemcsepp, orrcsepp, fülcsepp
- gyógyszeres injekció vénába, izomba (a táplálékot pótló infúzió, vagy szájon át bevett gyógyszer nem lehet)
- házaspároknál csók, amennyiben meg tudják fékezni magukat
- étel kóstolása, ha nem nyelik le az ételt

26. Mik a böjt érvénytelenítői?
- evés
- ivás
- minden ami táplálékot jelent, vagy táplálékot pótol (pl. infúzió)
- szándékos hányás
- véradás (nagy mennyiség, legyengülés miatt, de a vérvétel szabad, mivel az nem nagy mennyiségű vérveszteség)
- menstruáció
- gyermekágyas vérzés
- házasélet
- önkielégítés
- akinek elhatározott szándékában áll, hogy megtöri a böjtöt. Ez a szándék törli a böjt szándékát, ami a böjt egyik pillére.

27. Mind az előbbi érvénytelenítő tényezők csak akkor érvénytelenítik a böjtöt, ha három feltétel áll fenn. Mi ez a három feltétel?

- tudás (időt és a törvénykezést illetően)
- szándékosság (aminek az ellentéte, hogy valakit kényszerítenek, nem saját akaratából cselekszik, vagy tévedett)
- emlékezet (aminek az ellentéte a feledékenység)

28. Valaki tévedett, és azt hitte, hogy már magrib (naplemente) van, és öt perc múlva azt veszi észre, hogy még sincs magrib, még nem ment le a nap – ő pedig már evett-ivott. Pótolni kell-e ezt a napot vagy sem?
- Nem kell pótolni, de azonnal hagyja abba az evést ivást, böjtöljön tovább, és érvényes a böjt.

29. Valaki elfelejtette, hogy böjtöl és evett-ivott. Pótolni kell-e ezt a napot vagy sem?

- Nem kell pótolni, de azonnal hagyja abba az evést ivást, böjtöljön tovább, és érvényes a böjt.

30. Valaki hajnali órákban felkelt, és elkezdett enni-inni. Majd valaki jön és rászól, hogy: nem tudtad, hogy már nem lehet enni-inni, mert már pirkadat van? Ez az ember nem tudta, azonnal abbahagyta az evés-ivást, és onnantól böjtölte a napot. Kell-e pótolnia ezt a napot vagy sem?

- Nem kell pótolni.

31. Van egy érvénytelenítő az érvénytelenítő dolgok közül, ami ha megtörténik nem számít, hogy feledékenység volt, nem tudod, szabad akaratból-e vagy sem stb? Mi az?

- a házasélet

32. Mivel jár, ha valaki Ramadánban nappal házas életet él?
- Két hónap folyamatos böjt, ha erre nem képes, akkor minden nap helyett egy szegény etetése

33. Utazott egy házaspár Ramadánban, és böjtöltek, de aztán még utazás közben házaséletet éltek. Mi a teendő?
- Ha az utazás megengedett és nem haram utazás, és nem is direkt azért utaznak, hogy a házasélet megtörténjen, akkor semmi probléma nincs. Mivel az utazás alatt megengedett számukra az, hogy nem böjtölnek itt más a helyzet. Pótolni kell a napot, de nem kell a 60 napos böjtölés illetve a szegények etetése.

34. Valaki távol él muszlim testvéreitől és nem tudta, hogy beköszöntött Ramadán hónapja. Felébredt, evett-ivott, és csak napközben tudta meg telefonon, hogy már Ramadán van. Mi a teendője?

- Ha még nem evett-ivott volna, de szándéka még nem volt, akkor elhatározza, hogy böjtöl, és utána tartja Ramadánt. Így érvényes lesz az aznapja is.
- Ha már evett-ivott az illető, akkor hagyja abba az evés-ivást, és böjtölje a maradék napot, de azt majd pótolnia kell. 

 

Ezek a leggyakoribb kérdések, amelyek felmerülnek főként a kezdő muszlimok körében. A válaszok a nagy iszlám tudósok fatwa gyűjteményeiből származnak.

Forrás: Dr. Adel Ahmed Alsabahi a böjtről tartott internetes előadása alapján